Gotha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gotha
Gotha.JPG
Gotha címere
Gotha címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Türingia
Kormányzati kerület Gotha
Kerület Szabad város
Polgármester Knut Kreuch (SPD)
Irányítószám 99867
Rendszám GTH
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 658 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 430 m
Terület 69,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gotha  (Németország)
Gotha
Gotha
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 56′, k. h. 10° 43′Koordináták: é. sz. 50° 56′, k. h. 10° 43′
Gotha weboldala

Gotha város Németországban, Türingia szövetségi államban, a Gothai körzet székhelye. Lakóinak száma 45 736 (2009).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Türingiai medence és a Türingiai erdő határán fekszik. Délről közelítve a várost egy erdő borította domb veszi körül. Legmagasabb pontja a Krahnberg északnyugaton 431,3 m tszf. magassággal, míg legalacsonyabb pontja 269,4 m tszf. magassággal Heutalban található.

Szomszédos települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő nagyobb települések szomszédosak Gothával:

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város már legalább a VIII. század óta fennáll, amikor egy Nagy Károly által jegyzett okiratban Villa Gotaha ("jó vizek") néven említik. 1640-ben vált jelentőssé, amikor a Szász-Gotha Hercegség fővárosának tették meg. A XVIII. században a francia filozófus Voltaire hosszabb itt tartózkodásának köszönhetően a város egyike lett a Felvilágosodás központjainak Németországban. 1826 és 1918 között Gotha a Szász–Coburg–Gotha Hercegség két fővárosának egyike volt.

Gotha fontos szerepet játszott a német munkásmozgalomban. A német szociáldemokrata párt, az SPD 1875-ben Gothában alakult meg, két szervezet, az August Bebel és Wilhelm Liebknecht vezette Szociáldemokrata Munkáspárt, és a Ferdinand Lassalle által alapított Általános Német Munkásegylet összeolvadásával. Itt hozták létre a Gothai program néven ismert kompromisszumos programot, amelyet Karl Marx hevesen kritizált a reformista elhajlásokért A Gothai program kritikája című művében (1875).

A városban született 1821-ben a híres pszichológus és antropológus Theodor Waitz. Gotha ezenkívül évszázadok óta a könyvkiadás központja is. Justus Perthes kiadója (mostani nevén a Hermann Haack) 1763-ban kezdte meg a Gothai almanach kiadását, amely a világ uralkodóházainak és Európa nemesi családjainak a legismertebb adattára. 1949 és 1990 között Gotha a Német Demokratikus Köztársasághoz tartozott.

Kultúra és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friedenstein kastély
  • A város legnevezetesebb látnivalója a Friedenstein kastély, a korábbi hercegi palota, amely 1643 és 1655 között épült. Ez a négyszögletes alapú impozáns épület alacsony, szögletes tornyaival Németország legrégebbi korai barokk palotája. A kastélymúzeumban értékes történelmi műgyűjtemény és más kulturális tárgyi emlékek találhatók. A kastély ad helyet a Regionális történeti múzeumnak is, ennek része az Ekhof színház, a világ legrégebbi fennmaradt barokk színháza.
  • Városháza, épült 1567 és 1577 között reneszánsz stílusban, elsősorban a gazdagon díszített északi homlokzata említendő.
  • A piactér (Hauptmarkt) helyreállított, barokk bejáratokkal rendelkező patríciusi házakkal körülvéve.
  • Ágostoni templom (gótikus, XIII. század), egy korábbi apátsággal.
  • Szt. Margit templom (Margarethenkirche), a XV. század végéről.
  • Gothában rendezik meg évente a Freakstock keresztény zenei fesztivált.
  • Európa egyik első krematóriuma itt épült 1878-ban.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotha témájú médiaállományokat.