Gotha

Gotha címere

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Türingia

Kormányzati kerület

Gotha

Kerület

Szabad város

Polgármester

Knut Kreuch (SPD)

Irányítószám

99867

Körzethívószám

03621

Rendszám

GTH

Népesség

Teljes népesség

ismeretlen +/-

Népsűrűség

658 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

430 m

Terület

69,52 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Gotha

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 50° 56′, k. h. 10° 43′

é. sz. 50° 56′, k. h. 10° 43′

Gotha weboldala

Gotha város Németországban, Türingia szövetségi államban, a Gothai körzet székhelye. Lakóinak száma 45 736 (2009).

Fekvése [szerkesztés]

A Türingiai medence és a Türingiai erdő határán fekszik. Délről közelítve a várost egy erdő borította domb veszi körül. Legmagasabb pontja a Krahnberg északnyugaton 431,3 m tszf. magassággal, míg legalacsonyabb pontja 269,4 m tszf. magassággal Heutalban található.

Szomszédos települések [szerkesztés]

A következő nagyobb települések szomszédosak Gothával:

Nyugatra:Eisenach,
Keletre: Erfurt,
Délre: Suhl,
Északra: Mühlhausen

Története [szerkesztés]

A város már legalább a VIII. század óta fennáll, amikor egy Nagy Károly által jegyzett okiratban Villa Gotaha ("jó vizek") néven említik. 1640-ben vált jelentőssé, amikor a Szász-Gotha Hercegség fővárosának tették meg. A XVIII. században a francia filozófus Voltaire hosszabb itt tartózkodásának köszönhetően a város egyike lett a Felvilágosodás központjainak Németországban. 1826 és 1918 között Gotha a Szász–Coburg–Gotha Hercegség két fővárosának egyike volt.

Gotha fontos szerepet játszott a német munkásmozgalomban. A német szociáldemokrata párt, az SPD 1875-ben Gothában alakult meg, két szervezet, az August Bebel és Wilhelm Liebknecht vezette Szociáldemokrata Munkáspárt, és a Ferdinand Lassalle által alapított Általános Német Munkásegylet összeolvadásával. Itt hozták létre a Gothai program néven ismert kompromisszumos programot, amelyet Karl Marx hevesen kritizált a reformista elhajlásokért A Gothai program kritikája című művében (1875).

A városban született 1821-ben a híres pszichológus és antropológus Theodor Waitz. Gotha ezenkívül évszázadok óta a könyvkiadás központja is. Justus Perthes kiadója (mostani nevén a Hermann Haack) 1763-ban kezdte meg a Gothai almanach kiadását, amely a világ uralkodóházainak és Európa nemesi családjainak a legismertebb adattára. 1949 és 1990 között Gotha a Német Demokratikus Köztársasághoz tartozott.

Kultúra és látnivalók [szerkesztés]

Friedenstein kastély

A város legnevezetesebb látnivalója a Friedenstein kastély, a korábbi hercegi palota, amely 1643 és 1655 között épült. Ez a négyszögletes alapú impozáns épület alacsony, szögletes tornyaival Németország legrégebbi korai barokk palotája. A kastélymúzeumban értékes történelmi műgyűjtemény és más kulturális tárgyi emlékek találhatók. A kastély ad helyet a Regionális történeti múzeumnak is, ennek része az Ekhof színház, a világ legrégebbi fennmaradt barokk színháza.
Városháza, épült 1567 és 1577 között reneszánsz stílusban, elsősorban a gazdagon díszített északi homlokzata említendő.
A piactér (Hauptmarkt) helyreállított, barokk bejáratokkal rendelkező patríciusi házakkal körülvéve.
Ágostoni templom (gótikus, XIII. század), egy korábbi apátsággal.
Szt. Margit templom (Margarethenkirche), a XV. század végéről.
Gothában rendezik meg évente a Freakstock keresztény zenei fesztivált.
Európa egyik első krematóriuma itt épült 1878-ban.