Gorizia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gorizia (Gorica)
Gorizia-Gorica.JPG
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Friuli-Venezia Giulia
Megye Gorizia (GO)
Irányítószám 34170
Körzethívószám 0481
Népesség
Teljes népesség 35 410 fő (2013. szept 30.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 84 m
Terület 41,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gorizia (Olaszország)
Gorizia
Gorizia
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 56′, k. h. 13° 37′Koordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 13° 37′
Gorizia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorizia témájú médiaállományokat.

Gorizia (szlovénül Gorica, németül Görz, friuliul Gurize) egy kisváros az Alpok lábánál, Északkelet-Olaszországban, közvetlenül a szlovén-olasz határnál. Gorizia provincia székhelye, helyi jelentőségű ipari, kereskedelmi és turista központ. A város elnevezése a szlovén gorica („kis hegy”) szóból ered. A város az Isonzó és a Vipava folyó völgyének találkozásánál fekszik. A közelben találhatók a Collio-dombok, melyeken már régóta folyik a bor- és szőlőtermesztés. A város éghajlatát a bóra befolyásolja, melynek köszönhetően bár gyakori a hideg, hegyekről leáramló levegő, az év nagy részében mégis a mediterrán, enyhe éghajlat a jellemző.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története a Habsburg uralomig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a prehisztorikus időkben már létezett, a kis falu az Isonzó egyik gázlójára épült. A településtől nem messze feküdt az Aquileia és Emona (Ljubljana) közti kereskedelmi út, melyet a Római birodalom fénykorában építettek meg. A település nevének első említése egy 1001. április 28-án lejegyzett oklevélen szerepel: „quae sclavonica lingua vocatur Goritia”. Az oklevél egy birtokadományozást tartalmaz, mely szerint III. Ottó II. Giovanninak és a veriheni grófnak, Friuli Eppsteinnek adja át a földterületet. A 11. században a város két részből állt: kiépült egy kormányzói várnegyed, felsőváros, mely az adminisztratív teendőket végezte és a felsőváros körül kialakult az alsóváros mely magából a faluból, lakónegyedből állt, így szerepe nagyrészt kereskedelmi jellegű volt.

A Habsburg Birodalom alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Ignác templom

A 16. században Gorizia megye a Habsburg Birodalom tartományává vált, a Belső-Ausztriához sorolt Görz és Gradisca grófság részeként, a mai Szlovénia nagy részével együtt. A 18. század közepére a városban már törvénykezési székhely működött, ekkortól indult el a város modernizálása, barokk épületek építése. A városban katedrálist építettek, zsinagóga épült, a 18. század végére a település kulturálisan és etnikailag sokszínűvé vált. Bonaparte Napoléon hódításai következtében egy rövid időre francia fennhatóság alá került a város, mint az Illíriai tartomány része. Miután a terület visszatért a Habsburg Birodalomhoz, a város az Illíriai Királyság része lett, egészen 1849-ig, mikor létrehozták az Osztrák Tengermellék (Küstenland) tartományt, amely a Habsburg Birodalom délnyugati részén húzódott az Isonzó völgytől az Isztriai-félszigetig. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Görz városát az „ausztriai Nizza” néven emlegették, köszönhetően annak, hogy a 19. század végére az osztrák arisztokrácia nyaralóhelyévé vált.

Az I. világháború alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olaszország 1915. május 23-án üzent hadat a Monarchiának, néhány nappal később máris megjelentek az olasz csapatok a város térségében. Gorizia súlyos károkat szenvedett el az isonzói csaták során, többször is gazdát cserélt a település, a frontvonal közel két évig a város közvetlen közelében húzodott. 1918-ban az olasz csapatok bevonultak a városba, majd a békeszerződés alapján is Olaszország kapta meg Gorizia városát. A város Veneto tartomány része lett. 1927-ben Venezia-Giulia tartományhoz került, melynek székhelye lett.

A város története 1945-től[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gorizia vára
A Cronberg-palota

A második világháború alatt Gorizia a Német Birodalom része lett, 1945-ig, amikor a szövetségesek szállták meg a területet, akik 1947-ig katonai kormányzást vezettek be. A város 1947-ben tért vissza Olaszországhoz, leszámítva néhány külső kerületet (Salcano, San Pietro), melyeket Jugoszláviához csatoltak, így kialakult egy városon belüli nemzetközi határ. A régi vasútállomás egyik része Olaszországhoz, míg a másik része Jugoszláviához tartozott. 1948-ban a város elcsatolt keleti területein Josip Broz Tito építkezéseket kezdett, így kialakult egy önálló kisváros: Nova Gorica. Annak ellenére, hogy a határ Gorizia városban húzódott, nem beszélhettünk olyan helyzetről mint az egykor szintén megosztott Berlin esetében, Jugoszlávia és Olaszország kapcsolata barátságos volt a második világháború utáni években. Jugoszlávia szétesése idején a tagköztársaságból elsőként kivált Szlovénia lett a továbbiakban határos a várossal.

2007. december 21-étől – Szlovéniának a schengeni egyezményhez történő csatlakozásával – a városon áthaladó határ elvesztette országokat elválasztó szerepét.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A goriziai vár, melynek falait a középkorban építették, egykor adminisztratív és törvénykezési feladatokat látott el. A várban kápolna is található, melyet Szent Bertalan tiszteletére építettek, és számos reneszánsz freskóval díszítettek.
  • A katedrális, melyet a 14. században kezdtek el építeni az első világháború idején csaknem teljesen megsemmisült. A katedrális barokk stílusú, számos stukkóval díszítve.
  • A legfontosabb templom Gorizia városában a Szent Ignác templom, melyet a jezsuiták építettek 1680-1725-ig. Az egyhajós templomot számos szobor díszíti, itt festette meg Szent Ignác dicsősége című freskóját Cristoph Tausch festő is.
  • A Lantiari grófok házában egykor császárok és pápák is megszálltak.
  • A vasútállomás és az előtte fekvő, a szlovén-olasz határ által középen kettészelt Európa tér.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gorizia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorizia témájú médiaállományokat.