Zsinagóga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik.

Az 1270-ben épült prágai Ó-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája

A harkovi zsinagóga. Ma is üzemel, de a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy „kiirtották.”

A zsinagóga (héber: בית כנסת, beit knesszet, „a gyülekezés háza”; jiddis: שול, shul) a zsidó istentisztelet helye. Maga a szó a görög συναγωγή, szünagogé, azaz „gyűlés” vagy „gyülekezés” szóból származik, indoeurópai eredetű.

Az ortodox zsidók és a legtöbb konzervatív zsidó zsinagógának hívja istentisztelete helyét, egyes gyülekezetek azonban más szót használnak rá, például beit tefila – בית תפילה („imaház”). A karaita zsidók az arámi eredetű kenesza, az Egyesült Államokban pedig a legtöbb reformzsidó és pár konzervatív gyülekezet a templom szót használja rá.

A zsinagóga rendszerint egy nagy csarnokból áll (fő szentély, itt imádkoznak), kisebb helyiségekből tanulás céljára, valamint gyakran irodákból és egyéb, gyülekezés céljára szolgáló helyiségekből. Egyes nagyobb zsinagógákban külön helyiség szolgál a Tóra tanulmányozására, ez a beit midrás – בית מדרש („tanulás háza”).

A világ legnagyobb zsinagógája a New York-i Emanu El zsinagóga. A második legnagyobb – és egyben Európában a legnagyobb – a budapesti Dohány utcai zsinagóga.^[1]

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Lásd még

• Magyarországi zsinagógák listája
• Zsinagóga – linkgyűjtemény

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsinagóga témájú médiaállományokat.

Ez a zsidósággal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!