Régi-új zsinagóga
A zsidó vallásos élet központja, Prága zsidó negyedének fő zsinagógája a Párizsi utca végén álló, különös nevű Régi-új zsinagóga (Staronová synagoga).
Története [szerkesztés]
Közép-Európa legjelentősebb kora gótikus zsinagógáját 1270-ben építették, és eleinte Új zsinagógának nevezték. Jelenlegi nevét akkor kapta, amikor a szomszédságában egy újabb (azóta lebontott) imahelyet építettek.
A 14. század elején előcsarnokot, a 17. században pedig két adószedő pénztárt toldottak hozzá. Az oldalhajót a 18. században, a nők számára építették.
Itt tanított, itt adta elő istentiszteleteit a híres bölcselő Löw rabbi (1512–1609), és a legenda szerint a Régi-új zsinagóga padlására gyűjtötték össze az összetört Gólem darabjait is.
Prágában ma már csak két zsinagógában tartanak rendszeresen istentiszteletet; ezek egyike a Régi-új zsinagóga (a másik az Újvárosban álló Jubileumi zsinagóga).
Az épület [szerkesztés]
A belső tér díszítése és kivitelezése a korábban épült, hasonló jellegű épületekénél hatásosabban jeleníti meg vallásos funkciót. Ezt a célt szolgálja az ötboltozatos elrendezés is, ami teljesen egyedülálló, és a később épített, hasonló stílusú zsinagógákban sem jelenik meg. A derékszögű boltozat ötös tagolású; ehhez hasonló egyedül a miltenbergi zsinagógáé.
A kéthajós épület falait belülről gótikus oszlopok támasztják. Az egyik ív tetejére függesztett lobogót Dávid-csillag díszíti. Ez a történelmi zászló jelképezte a zsidó község jogait — ezeket a jogokat Nagy Ottokár adta, majd a IV. Károly német-római császárként ismert I. Károly, III. Ferdinánd és II. Károly király (VI. Károly császár) is megújította.
Az oszlopok stilizált változatai az Aron Kodesh kődíszítésében is megjelennek. A bimah nem emelkedik ki a megszokott módon: ez, továbbá a boltozatok szerkezete és viszonylagos magassága monumentálissá teszi ezt a viszonylag kis épületet, aminek belső tere csupán 14,3 m * 8,4 m.
