Nova Gorica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Searchtool right.svg Lásd még: Gorizia
Nova Gorica
Nova Gorica 0720069 1600x1062 77.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Goriška
Község Nova Gorica
Rang város
Irányítószám 5000
Rendszám területkód GO
Népesség
Teljes népesség 13 491 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 93,4 m
Terület 309 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Nova Gorica (Szlovénia)
Nova Gorica
Nova Gorica
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 45° 57′ 21″, k. h. 13° 38′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 21″, k. h. 13° 38′ 36″
Karte Nova Gorica si.png
Nova Gorica község elhelyezkedése
Nova Gorica weboldala

Nova Gorica (IPA: [ˈnɔːva gɔriːʦa]  Ltspkr.png kiejtése, olaszul: Nuova Gorizia IPA: [ˈnwɔːva goˈriːʦːja], németül Neu-Görz IPA: [nɔøˈgœʁʦ]) város és község Szlovéniában, Goriška régióban, az olasz határon. A második világháború után alakult ki, miután Gorizia (Görz) városát ketté osztották Olaszország és Jugoszlávia közt. Szlovénia 10. legnagyobb városa.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nova Gorica községben az azonos nevű községközponton kívül 43 falu található, melyek a következők: Ajševica, Banjšice, Bate, Branik, Brdo, Budihni, Čepovan, Dornberk, Draga, Dragovica, Gradišče nad Prvačino, Grgar, Grgarske Ravne, Kromberk, Lazna, Loke, Lokovec, Lokve, Nemci, Nova Gorica, Osek, Ozeljan, Pedrovo, Podgozd, Potok pri Dornberku, Preserje, Pristava, Prvačina, Ravnica, Rožna Dolina, Saksid, Solkan, Spodnja Branica, Stara Gora, Steske, Sveta Gora, Šempas, Šmaver, Šmihel, Tabor, Trnovo, Vitovlje, Voglarji, Zalošče

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határjel a város egyik utcáján

Görz városát 1945. május 1-jén szabadították fel. Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia nyomására a területet az un. Morgan-vonallal ketté osztották A és B zónára. Az A zóna az amerikai csapatok felügyelete alá került, a B pedig a jugoszláv partizánokhoz.

1947. február 10-én a párizsi békeszerződések szerint a területet véglegesen is ketté osztották. Görz elvesztette a teljes hátországát: az Isonzó és a Vipava völgyét, a görzi karsztvidék egy részét, a trnovói erdőt, valamint a Banjščica fennsíkot, és a régi vasútállomását. Az elcsatolt terület így kulturális és gazdasági központ nélkül maradt. Görz külvárosából elkezdték építeni a Nova Gorica (Új-Görz) várost. A döntést az új város alapítására a JKP-KB hozta meg.

A munkálatok 1947 novemberében kezdődtek. Először egy új utat építettek, mely összekötötte a várost Šempeterel. A munkához nem volt elegendő se pénz se anyag, de ezt pótolta a propaganda által gerjesztett lelkesedés. 1948-ban fiatal munkásbrigádok érkeztek a területre. 1950-ig 5 lakótömböt építettek, a városnak még 700 lakosa volt. 1952-ben nyitották meg a városi múzeumot.

Az igazi fejlődés csak 1965 után kezdődött. Ekkor építették meg a színházat, valamint a kórházat. 1982-ben építették fel a Krisztus a Megváltó templomot, mely 2004. március 15-én lett Szlovénia első konkatedrálisa.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Plahuta, Slavica. »Nova Gorica 1947 - 1997 : Pričetki gradnje Nove Gorice«. Oko, 5. szám, 89-94 (1997)
  • Ukmar, Dragica. »Začetki gradnje Nove Gorice«. Kronika 41, 2. szám (1993), 18-37.
  • Rosa, Jurij in Ivanka Uršič. Na Solkanskem polju je rastlo mesto : 50 let Nove Gorice : 50 (naj)starejših posamičnih javnih stavb v mestu Nova Gorica, zgrajenih od leta 1948 dalje. Nova Gorica, 1998.
  • Občina Nova Gorica 1947-1977. Nova Gorica, 1977.
  • Marušič, Branko. Nova Gorica. Motovun, 1988.
  • Ravnikar, Edvard. »Nova Gorica po 35 letih«. Arhitektov bilten, 68-69. szám (1984), 43-46.
  • Vrišer, Igor. »Nastanek in razvoj Nove Gorice : geografija novo nastajajočega mesta«. Geografski vestnik 31 (1959), 45-78.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Gorica témájú médiaállományokat.