Friuli–Venezia Giulia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Friuli-Venezia Giulia szócikkből átirányítva)
Friuli–Venezia Giulia

(Friûl–Vignesie Julie
Furlanija-Julijska krajina
Friaul Julisch Venetien)
Tagliamento Ampezzo 07102007 02.jpg
A Tagliamento folyó Ampezzónál
Friuli–Venezia Giulia zászlaja
Friuli–Venezia Giulia
zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország Olaszország
Rang Régió
Székhely Trieszt
Megyéi Gorizia (GO)
Pordenone (PN)
Trieszt (TS)
Udine (UD)
Kormányzó Renzo Tondo
Népesség
Teljes népesség 1 232 000 fő (2009) +/-
Népsűrűség 157 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7 845 km²
Időzóna UTC+1
FVG-Mappa.png
Friuli–Venezia Giulia
régió elhelyezkedése
Friuli–Venezia Giulia
weboldala


A régió a világűrből
A Tagliamento a Pisanói-hídról

Friuli–Venezia Giulia (szlovénul: Furlanija-Julijska krajina, ladinul: Friûl-Vignesie Julie) Olaszország egyik régiója.

Friuli–Venezia Giulia geopolitikai helyzetéből eredően „hidat" képez észak és dél, valamint kelet és nyugat között. Ennek következtében a térségben zajlik Közép-Európa, a Földközi-tenger parti vidékek és a kelet, valamint az EU és a dunamenti-balkáni térség tranzitforgalmának nagy része. Úthálózata aránylag korszerű, míg az Ausztriával és Németországgal kiépített autópálya-kapcsolat által az európai közlekedési hálózat részévé vált a régió.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése

A régió Északkelet-Olaszországban fekszik. Határai északon Ausztria, keleten Szlovénia, délen a Velencei-öböl, nyugaton Veneto régió. A Tagliamento Észak-Dél irányban halad végig a tartományon és az Adriai-tengerbe ömlik.

[szerkesztés] Tájegységei

[szerkesztés] Karni-Alpok és Júliai-Alpok

Friuli–Venezia Giulia területének 42%-a hegyvidék, ez megfelel a régió északi tájainak; míg a többi tájegységet dombok és síkságok teszik változatossá (35% sík) az Adriai-tenger partján a Trieszti-öbölnél (golfo di Trieste) és a karsztos fennsíkban végződve. A hegyvidéki terület földtörténetileg viszonylag újonnan keletkezett és napjainkban is változó (ld. 1976-os földrengés). Ennek részei a Karni-Alpok (Alpi Carniche) és a Júliai-Alpok olaszországi tájai. Itt az Alpok mészkőcsúcsainak egymásutánja határozza meg a tájképet. A hegyek magassága meghaladja a 2.700 métert, köztük a monte Coglians 2.780 m (Karni-Alpok), és a Jôf di Montasio 2.754 m (Júlia-Alpok).

A Karni-Alpok festői vidékét délről a Tagliamento folyó határolja. A Carnia néven ismert vidék központja Ampezzo és Tolmezzo. A határvidéken a monte Croce Carnico-i hágó (1.360 m) és a Sella di Camporosso vagy Tarvisio-i hágó (813 m) köti össze Ausztriát és Olaszországot. A Predili-hágó (passo di Predil) (1.156 m) Szlovénia felé jelent átjárót.

[szerkesztés] Előalpok

A Tagliamentótól és fő mellékfolyójától, a Fella folyótól délre az Előalpok emelkedik, átlagosan 1.500-2.000 méteres magasságokba hatolva. Két kisebb zónája az impozáns Karni-Előalpok (Prealpi Carniche), melynek legmagasabb csúcsa a Cima dei Preti, 2.703 m, és a keleti Júliai-Előalpok.

Az Előalpok részét képezi a trieszti karsztos vidék is, mely egy különösen sziklás zónája a Trieszti-öbölnek. A karszt kémiai-fizikai erózió útján jött létre és sok érdekes természeti képződményt rejt: dolinák, barlangok, földalatti vízfolyások stb. A terület dél felé dombvidékbe szelídül, majd síkságba megy át 100-300 méteres tengerszint feletti magassággal. A sík vidék nagyjából megfelel a Tagliamento völgyének, mely a Pó-alföldhöz hasonlóan egy északi és egy déli részre osztható.

[szerkesztés] A tengerpart

A partok elérik a kb. 150 km–nyi hosszúságot a Tagliamento folyótól Muggia településéig, Szlovénia határáig. Nagyrészt a Trieszti-öbölhöz (Golfo di Trieste) tartozó területről van szó, az Adria olaszországi szakaszának legkeletibb részéről. Az öböl nyugati vidékén lassan mélyülő, homokos partok terülnek el, lagúnás vidékektől övezve, mint a Maranói lagúna (laguna di Marano), vagy a Gradói lagúna (laguna di Grado), míg keleti részén magas, sziklás partokat mos az Adria vize, a Trieszti karsztvidéki fennsík területét. Itt található az 1908-ban megnyitott Grotte Gigante barlang is.

[szerkesztés] Vízrajza

Számos vízfolyást tartunk számon a régióban, melynek legnagyobbika a Tagliamento (170 km) a Karni-Alpokból indul útjára és Veneto határát képezve ömlik az Adriába. További jelentős folyói: a Livenza (112 km), mely ugyancsak hosszú szakaszon adja a régió határvonalát, és az Isonzó (Isonzo) (136 km), mely Szlovéniában, a Júlia-Alpokban ered.

[szerkesztés] Természetvédelmi területek

Regionális természeti rezervátum (Riserve Naturali Regionali)

Regionális természeti park (Parchi Regionali)

Tengeri védett terület (Aree Marine Protette)

Állami természeti rezervátum (Riserve Naturali Statali)

Egyéb védett terület (Altre Aree Protette)

[szerkesztés] Történelem

Az i. e. 2. században a terület római uralom alatt állt. A terület a nevét Cividale del Friuliról, eredeti nevén Forum Iuliiről kapta [1]. Forum Iulii-t Julius Caesar vagy Augustus alapította piacvárosként, amire a forum név utal.

Később bizánci befolyás alá került, majd innen Velence és a Habsburgok kezére jutott.

1866-ban előbb nyugati területe lett Olaszország része, majd az I. világháború után a keleti is. A II. világháború után Udine és Gorizia megyéket is Friuli–Venezia Giulia régióhoz csatolták. 1954-ben a korábbi Trieszt szabad város nyugati része, végül egész Trieszt Olaszország és Friuli régió részévé vált. Pordenone megyét 1968-ban alapították. 1976-ban rendkívül súlyos földrengés pusztított a régióban.

[szerkesztés] Népesség

A régiónak közel 1 millió 200 ezer lakosa van. A területen jelentős szlovén nemzetiség él. Sauris, Timau és Val Canale térségében megőrződtek a német nyelvszigetek. Élnek itt friuliak is, ők ladin eredetűek.

[szerkesztés] Nyelvek

Három nyelvű felirat

Fő szócikk: Friuli nyelv

A friuli nyelv (saját elnevezése il furlan vagy la lenghe furlane, IPA [furˈlaŋ, ˈleŋge furˈlane]) a rétoromán nyelv egyik fő változata, amelyet az olaszországi Friuli–Venezia Giulia autonóm régióban mintegy 800 000 ember használ; e régióban hivatalosan elismert nyelvi státusszal rendelkezik. Több nyelvjárásra oszlik (középső, északi, dél-keleti, nyugati), amelyek főleg a szavak utolsó magánhangzójában különböznek egymástól (a nyelvjárásokban ez lehet a és o is). A friuli története több ponton homályos; valószínűleg azon vulgáris latin nyelvjárásokhoz kötődik, amelyeket az ókorban a rómaiak által i. e. 181-ben alapított Aquileia tartományban beszéltek. A rétoromán nyelvek közül a friulit beszélik a legtöbben.

Fő szócikk: Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai a szláv nyelvek, közülük is a horvát és szerb nyelv. Friuli határ menti területein és Trieszt környékén 60-70 000 fő beszéli.

[szerkesztés] Közigazgatás

Friuli–Venezia Giulia megyéi

Megyéi:

A régiót ma négy megye (provincia) és 219 település alkotja.

Friuli–Venezia Giulia elnökei:

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A régió északi része hegyes, hús (sonka) és tejtermékei révén ismert. A délen fekvő part menti területeken számos kis mezőgazdasági üzem termel saját szükségletre. Fő termények: búza, kukorica, zöldség és gyümölcs (főleg szőlő). A halászatnak főképpen a parton van szerepe. Dohány termesztése: Trieszttől délkeletre.

[szerkesztés] Ipar

Udine és Gorizia gazdaságilag jelentős városok. Textilipar, vegyipar, gépgyártás a legfontosabb ipari ágazatok.

[szerkesztés] Kereskedelem: turizmus

[szerkesztés] Sportturizmus

Síközpontok:

[szerkesztés] Gyógyturizmus, termál- és welness szolgáltatások

  • Grado termái már az Osztrák–Magyar Monarchia idején ismertek voltak.
  • Lignano új termálfürdője modern infrastruktúrával felszerelt.
  • A Karni-Alpokban Arta Terme a legmodernebb termálkomplexum.

[szerkesztés] Tengerparti yacht - és vitorlásturizmus

Yachtok és vitorláshajók kikötői Friuli–Venezia Giulia régióban:

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Friuli–Venezia Giulia témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Olaszország régiói
Flag of Italy.svg
Abruzzo • Basilicata • Calabria • Campania • Emilia–Romagna • Friuli–Venezia Giulia • Lazio • Liguria • Lombardia • Marche • Molise • Piemont • Puglia • Szardínia • Szicília • Toszkána • Trentino–Alto Adige • Umbria • Valle d’Aosta • Veneto
 Italy-Emblem.svg
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Friuli%E2%80%93Venezia_Giulia&oldid=11140470”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken