Molise
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Molise | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Székhelye: | Campobasso |
| Területe: | 4 438 km² |
| Lakossága: | 332 000 fő |
| Népsűrűség: | 75 fő/km² |
| Hivatalos honlap: | regione.molise.it |
| Politika | |
| Kormányzó: | Michele Iorio |
| Térkép | |
 |
|
Molise egy olaszországi régió, Abruzzo, Lazio, Campania és Puglia régiók valamint az Adriai-tenger közé ékelődve. Székhelye Campobasso város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Molise régiót északnyugaton Abruzzo, nyugaton Lazio, délen Campania, délkeleten Puglia régió határolja. Északkeleten az Adriai-tengerre van kijárata.
A régiót három hegylánc szeli át: északon a Meta-hegység, melynek folyatatása déli irányban a Matese-hegység. A hegységeket a Volturno és Sangro folyók völgye választja el. A két völgy közötti hágó, a Bocca di Forli képezi a határt a Déli-Appenninek és a Középső-Appenninek között. A tengerparttal párhuzamosan a Monti Frentani vonulata húzódik. A hegyvonulatok között kiterjedt dombvidékek húzódnak, síkságok csak a nagyobb folyók völgyeiben és a tengerparton találhatók. A tengerpartja sziklás, természetes kikötői nincsenek.
A megyét rövid, gyorsfolyású és nagy vízhozamú folyók szelik át, melyek energiáját elektromos áram előállítására felhasználják. A legfontosabb folyók: Biferno, Sangro (az Adriai-tengerbe torkollnak) valamint a Volturno (a Tirrén-tengerbe torkollik). Állóvizei közül a legjelentősebb a mesterséges Guardialfiera-tó (a Biferno völgyében) valamint az Occhito-tó (a Fortore völgyében).
A megye éghajlata mediterrán jellegű: száraz nyarakkal, enyhe telekkel, de csapadékosabb, ami a hegyvidékek klímaalakító hatásának tudható be.
[szerkesztés] Története
A mai Molise területének első lakosai a szamniszok voltak, akik több mint négyszáz éven át uralták a vidéket, míg az i. e. 3 században a rómaiak meghódították őket. Ebben az időben a térség jelentős központjai Bovianum, Terventum, Saepinum és Fagifulae voltak.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után, 476-ban a mai Molise területét az észak felől érkező gótok foglalták el, majd 572-ben a Pavia vidékéről érkező langobárdok hódították meg és csatolták a Beneventói Hercegséghez. A 9. században az Adriai-tenger partvidékén portyázó szaracénok kifosztották és felégették a vidék legnagyobb településeit (Isernia, Sepino, Bojano és Venafro). A 10. század elején a vidéken kilenc grófság osztozott: Venafro, Larino, Trivento, Boiano, Isernia, Campobasso, Termoli, Sangro és Pietrabbondante.
1095-ben a normannok megszerezték a legbefolyásosabb grófságot, Boianót. Első uralkodója I. Mulhousei Hugó volt, akit a vidék névadójaként tartanak számon. Utódja II. Hugó megszerezte a többi grófság feletti hatalmat és ezzel 1144-ben Molise grófja lett. A 16. században az apúliai Capitanata része lett. 1806-ban megyei jogot szerzett és Abruzzo régióhoz csatolták. A mai régió nyugati része 1806-1862 között a Terra di Lavoro része volt.
A régió területe számos véres összecsapás színhelye volt a II. világháború során, hiszen a németek itt építették ki a védelmi vonalukat, a Gusztáv-vonalat. A szövetséges csapatok súlyos veszteségek árán Termoli mellett szálltak partra 1943 szeptemberében.
Molisét 1963-ban alapították és így Olaszország legfiatalabb régiója. Ekkor alapították két megyéjét is: Campobasso és Isernia.
[szerkesztés] Közigazgatás
Molise területe két megyére van osztva:
- Campobasso (Provincia di Campobasso)
- Isernia (Provincia di Isernia)
[szerkesztés] Népesség
A lakosság számát tekintve, Molise az utolsó előtti régió Olaszországban (csak Valle d'Aostának kisebb a népessége). Ugyanakkor a népsűrűség is kisebb az olaszországi átlagnál, ami elsősorban a kedvezőtlen földrajzi viszonyoknak tudható be, valamint a 20. század elején megindult kivándorlási hullámoknak. A legsűrűbben lakott vidékek Campobasso város környéke, valamint a tengerpart.
[szerkesztés] Kisebbségek
Moliseban kis számú albán és horvát kisebbség él. Az itt élő albánok egy régi nyelvjárást beszélnek és az görögkeleti vallásúak. A horvátok kb. 2500-an vannak, és a horvát što nyelvjárás i-ző változatát használják. Fontosabb horvát falvak: Acquaviva Collecroce (Kruč), San Felice del Molise (Štifilić), Montemitro (Mundimitar).
[szerkesztés] Fő látnivalók
- természeti látnivalók:
- kulturális helyszínek:
-
- Agnone középkori vasöntődéi
- Filignano mészkőépítményei a thóloszok
- La Pineta ősember-lelőhely Iserniában
- az ókori Venafrum romjai Venafro területén
- Campobasso belvárosa és vára
- Termoli óvárosa és strandja
- Busso belvárosa és várának romjai
- Duronia normann kastélya
- az ókori Larinum romjai Jelsi területén
- az ókori Fagifulae romjai Monacilioni mellett
[szerkesztés] Gazdaság
A molisei gazdaság vezető ágazata a mezőgazdaság: gabona- és burgonyatermesztés valamint kisebb mértékben olajfa- és szőlőültetvények. Az ipar fejletlen. Jelentősebb iparral egyedül Termoli városa rendelkezik, amelynek fejlődését mesterséges kikötője segíti. Larino mellett földgáz-kitermelés folyik. A turizmus szintén fejletlen és elsősorban Larino és Termoli környékére koncentrálódik.
[szerkesztés] Közlekedés
A régió fő közlekedési útvonala az Adriai-tenger partjával párhuzamos futó A14-es autópálya, mely Pescarát köti össze Barival. Ezzel párhuzamosan vasútvonal is fut. Egy másik jelentős vasútvonal Termolit köti össze Campobassóval és Beneventóval. Egyetlen kikötője Termoliban található.
[szerkesztés] Híres emberek
- Fred Bongusto, énekes
- Enrico D'Ovidio, matematikus
- Benito Jacovitti, képregény-rajzoló
- Francesco Jovine, író
[szerkesztés] Források
- Blanchard, Paul - Southern Italy, Somerset Books Company, London, 2007 ISBN 9781905131181
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Galéria
 Campobasso (városháza) |
| Olasz régiók | |
|---|---|
| Abruzzo | Basilicata | Calabria | Campania | Emilia-Romagna | Friuli-Venezia Giulia | Lazio | Liguria | Lombardia | Marche | Molise | Piemont | Puglia | Szardínia | Szicília | Toszkána | Trentino-Alto Adige | Umbria | Valle d’Aosta | Veneto | |
