Molise

	Molise;
	Campobasso látképe, háttérben a várral
; Molise címere	; Molise zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Rang	Régió
Székhely	Campobasso
Megyéi	Campobasso (CB); Isernia (IS)
Kormányzó	Donato Toma (2018. május 8. – )
	Népesség
Teljes népesség	304 285 fő (2019)
Népsűrűség	72,3 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	4438 km²
Időzóna	UTC+1
	Molise régió elhelyezkedése
	Molise weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Molise témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk az olaszországi régióról szól. Hasonló címmel lásd még: Molise (Olaszország).

Molise (nápolyiul Mulise) (IPA: [moˈliːze]) egy olaszországi régió, Abruzzo, Lazio, Campania és Puglia régiók valamint az Adriai-tenger közé ékelődve. Székhelye Campobasso város.

Földrajz[szerkesztés]

Molise régiót északnyugaton Abruzzo, nyugaton Lazio, délen Campania, délkeleten Puglia régió határolja. Északkeleten az Adriai-tengerre van kijárata.

A régiót három hegylánc szeli át: északon a Meta-hegység, melynek folytatása déli irányban a Matese-hegység. A hegységeket a Volturno és Sangro folyók völgye választja el. A két völgy közötti hágó, a Bocca di Forli képezi a határt a Déli-Appenninek és a Középső-Appenninek között. A tengerparttal párhuzamosan a Monti Frentani vonulata húzódik. A hegyvonulatok között kiterjedt dombvidékek húzódnak, síkságok csak a nagyobb folyók völgyeiben és a tengerparton találhatók. A tengerpartja sziklás, természetes kikötői nincsenek.

A régiót rövid, gyorsfolyású és nagy vízhozamú folyók szelik át, melyek energiáját elektromos áram előállítására felhasználják. A legfontosabb folyók: Biferno, Sangro (az Adriai-tengerbe torkollnak) valamint a Volturno (a Tirrén-tengerbe torkollik). Állóvizei közül a legjelentősebb a mesterséges Guardialfiera-tó (a Biferno völgyében) valamint az Occhito-tó (a Fortore völgyében).

A régió éghajlata mediterrán jellegű: száraz nyarakkal, enyhe telekkel, de csapadékosabb, ami a hegyvidékek klímaalakító hatásának tudható be.

Története[szerkesztés]

A mai Molise területének első lakosai a szamniszok voltak, akik több mint négyszáz éven át uralták a vidéket, míg az i. e. 3 században a rómaiak meghódították őket. Ebben az időben a térség jelentős központjai Bovianum, Terventum, Saepinum és Fagifulae voltak.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után, 476-ban a mai Molise területét az észak felől érkező gótok foglalták el, majd 572-ben a Pavia vidékéről érkező longobárdok hódították meg és csatolták a Beneventói Hercegséghez. A 9. században az Adriai-tenger partvidékén portyázó szaracénok kifosztották és felégették a vidék legnagyobb településeit (Isernia, Sepino, Bojano és Venafro). A 10. század elején a vidéken kilenc grófság osztozott: Venafro, Larino, Trivento, Boiano, Isernia, Campobasso, Termoli, Sangro és Pietrabbondante.

1095-ben a normannok megszerezték a legbefolyásosabb grófságot, Boianót. Első uralkodója I. Mulhousei Hugó volt, akit a vidék névadójaként tartanak számon. Utódja II. Hugó megszerezte a többi grófság feletti hatalmat és ezzel 1144-ben Molise grófja lett. A 16. században az apuliai Capitanata része lett. 1806-ban megyei jogot szerzett és Abruzzo régióhoz csatolták. A mai régió nyugati része 1806–1862 között a Terra di Lavoro része volt.

A régió területe számos véres összecsapás színhelye volt a második világháború során, hiszen a németek itt építették ki a védelmi vonalukat, a Gusztáv-vonalat. A szövetséges csapatok súlyos veszteségek árán Termoli mellett szálltak partra 1943 szeptemberében.

Molisét 1963-ban alapították az Abruzzi és Molise történelmi régió kettéválasztásával. Olaszország legfiatalabb régiója. Ekkor még csak egy megyéje volt: Campobasso. Isernia 1970-ben született.

Közigazgatás[szerkesztés]

Molise területe két megyére van osztva:

Campobasso (Provincia di Campobasso)
Isernia (Provincia di Isernia)

Népesség[szerkesztés]

A lakosság számát tekintve Molise az utolsó előtti régió Olaszországban (csak Valle d'Aostának kisebb a népessége). Ugyanakkor a népsűrűség is kisebb az olaszországi átlagnál, ami elsősorban a kedvezőtlen földrajzi viszonyoknak, valamint a 20. század elején megindult kivándorlási hullámoknak tudható be. A legsűrűbben lakott vidékek Campobasso város környéke, valamint a tengerpart.

Kisebbségek[szerkesztés]

Moliseban kis számú albán és horvát kisebbség él. Az itt élő albánok egy régi nyelvjárást, az arberes nyelvet beszélik és ortodox vallásúak.Elsősorban Campomarino, Ururi, Portocannone és Montecilfone területén élnek. A horvátok kb. 2500-an vannak, és a horvát što nyelvjárás i-ző változatát használják, a molisei nyelvet. Fontosabb horvát falvak: Acquaviva Collecroce (Kruč), San Felice del Molise (Štifilić), Montemitro (Mundimitar).

Fő látnivalók[szerkesztés]

természeti látnivalók:

Abruzzo-Molise-Lazio Nemzeti Park

kulturális helyszínek:

Agnone középkori vasöntődéi
Filignano mészkőépítményei a thóloszok
La Pineta ősember-lelőhely Iserniában
az ókori Venafrum romjai Venafro területén
Campobasso belvárosa és vára
Termoli óvárosa és strandja
Busso belvárosa és várának romjai
Duronia normann kastélya
az ókori Larinum romjai Jelsi területén
az ókori Fagifulae romjai Monacilioni mellett

Gazdaság[szerkesztés]

A molisei gazdaság vezető ágazata a mezőgazdaság: gabona- és burgonyatermesztés, valamint kisebb mértékben olajfa- és szőlőültetvények. Az ipar fejletlen. Jelentősebb ipar egyedül Termoli városában található, amelynek fejlődését mesterséges kikötője segíti. Larino mellett földgáz-kitermelés folyik. A turizmus szintén fejletlen, és elsősorban Larino és Termoli környékére koncentrálódik.

Közlekedés[szerkesztés]

A régió fő közlekedési útvonala az Adriai-tenger partjával párhuzamosan futó A14-es autópálya, amely Pescarát köti össze Barival. Ezzel párhuzamosan vasútvonal is fut. Egy másik jelentős vasútvonal Termolit köti össze Campobassóval és Beneventóval. Egyetlen kikötője Termoliban található.