Molise

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molise
Campobasso panorama.jpg
Campobasso látképe, háttérben a várral
Molise címere
Molise címere
Molise zászlaja
Molise zászlaja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Rang Régió
Székhely Campobasso
Megyéi Campobasso (CB)
Isernia (IS)
Kormányzó Michele Iorio
Népesség
Teljes népesség 320 838 fő (2007) +/-
Népsűrűség 72,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4 438 km²
Időzóna UTC+1
ItalyMolise.png
Molise régió elhelyezkedése
Molise weboldala


Molise (nápolyiul Mulise)(olasz kiejtés: moˈliːze) egy olaszországi régió, Abruzzo, Lazio, Campania és Puglia régiók valamint az Adriai-tenger közé ékelődve. Székhelye Campobasso város.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sangro völgye

Molise régiót északnyugaton Abruzzo, nyugaton Lazio, délen Campania, délkeleten Puglia régió határolja. Északkeleten az Adriai-tengerre van kijárata.

A régiót három hegylánc szeli át: északon a Meta-hegység, melynek folyatatása déli irányban a Matese-hegység. A hegységeket a Volturno és Sangro folyók völgye választja el. A két völgy közötti hágó, a Bocca di Forli képezi a határt a Déli-Appenninek és a Középső-Appenninek között. A tengerparttal párhuzamosan a Monti Frentani vonulata húzódik. A hegyvonulatok között kiterjedt dombvidékek húzódnak, síkságok csak a nagyobb folyók völgyeiben és a tengerparton találhatók. A tengerpartja sziklás, természetes kikötői nincsenek.

A régiót rövid, gyorsfolyású és nagy vízhozamú folyók szelik át, melyek energiáját elektromos áram előállítására felhasználják. A legfontosabb folyók: Biferno, Sangro (az Adriai-tengerbe torkollnak) valamint a Volturno (a Tirrén-tengerbe torkollik). Állóvizei közül a legjelentősebb a mesterséges Guardialfiera-tó (a Biferno völgyében) valamint az Occhito-tó (a Fortore völgyében).

A régió éghajlata mediterrán jellegű: száraz nyarakkal, enyhe telekkel, de csapadékosabb, ami a hegyvidékek klímaalakító hatásának tudható be.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Molise területének első lakosai a szamniszok voltak, akik több mint négyszáz éven át uralták a vidéket, míg az i. e. 3 században a rómaiak meghódították őket. Ebben az időben a térség jelentős központjai Bovianum, Terventum, Saepinum és Fagifulae voltak.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után, 476-ban a mai Molise területét az észak felől érkező gótok foglalták el, majd 572-ben a Pavia vidékéről érkező longobárdok hódították meg és csatolták a Beneventói Hercegséghez. A 9. században az Adriai-tenger partvidékén portyázó szaracénok kifosztották és felégették a vidék legnagyobb településeit (Isernia, Sepino, Bojano és Venafro). A 10. század elején a vidéken kilenc grófság osztozott: Venafro, Larino, Trivento, Boiano, Isernia, Campobasso, Termoli, Sangro és Pietrabbondante.

1095-ben a normannok megszerezték a legbefolyásosabb grófságot, Boianót. Első uralkodója I. Mulhousei Hugó volt, akit a vidék névadójaként tartanak számon. Utódja II. Hugó megszerezte a többi grófság feletti hatalmat és ezzel 1144-ben Molise grófja lett. A 16. században az apuliai Capitanata része lett. 1806-ban megyei jogot szerzett és Abruzzo régióhoz csatolták. A mai régió nyugati része 1806-1862 között a Terra di Lavoro része volt.

A régió területe számos véres összecsapás színhelye volt a második világháború során, hiszen a németek itt építették ki a védelmi vonalukat, a Gusztáv-vonalat. A szövetséges csapatok súlyos veszteségek árán Termoli mellett szálltak partra 1943 szeptemberében.

Molisét 1963-ban alapították az Abruzzi és Molise történelmi régió kettéválasztásával. Olaszország legfiatalabb régiója. Ekkor még csak egy megyéje volt: Campobasso. Isernia 1970-ben született.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Molise megyéi

Molise területe két megyére van osztva:

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság számát tekintve, Molise az utolsó előtti régió Olaszországban (csak Valle d'Aostának kisebb a népessége). Ugyanakkor a népsűrűség is kisebb az olaszországi átlagnál, ami elsősorban a kedvezőtlen földrajzi viszonyoknak tudható be, valamint a 20. század elején megindult kivándorlási hullámoknak. A legsűrűbben lakott vidékek Campobasso város környéke, valamint a tengerpart.

Kisebbségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moliseban kis számú albán és horvát kisebbség él. Az itt élő albánok egy régi nyelvjárást, az arberes nyelvet beszélik és ortodox vallásúak.Elsősorban Campomarino, Ururi, Portocannone és Montecilfone területén élnek. A horvátok kb. 2500-an vannak, és a horvát što nyelvjárás i-ző változatát használják, a molisei nyelvet. Fontosabb horvát falvak: Acquaviva Collecroce (Kruč), San Felice del Molise (Štifilić), Montemitro (Mundimitar).

Fő látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A molisei gazdaság vezető ágazata a mezőgazdaság: gabona- és burgonyatermesztés valamint kisebb mértékben olajfa- és szőlőültetvények. Az ipar fejletlen. Jelentősebb iparral egyedül Termoli városa rendelkezik, amelynek fejlődését mesterséges kikötője segíti. Larino mellett földgáz-kitermelés folyik. A turizmus szintén fejletlen és elsősorban Larino és Termoli környékére koncentrálódik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halász-móló Termoliban

A régió fő közlekedési útvonala az Adriai-tenger partjával párhuzamos futó A14-es autópálya, mely Pescarát köti össze Barival. Ezzel párhuzamosan vasútvonal is fut. Egy másik jelentős vasútvonal Termolit köti össze Campobassóval és Beneventóval. Egyetlen kikötője Termoliban található.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]