Calabria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Calabria
(Calàbbria / Calavrìa / Καλαβρία)
Monte Consolino.jpg
Monte Consolino
Calabria címere
Calabria címere
Calabria zászlaja
Calabria zászlaja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Rang Régió
Székhely Catanzaro
Megyéi Catanzaro (CZ)
Cosenza (CS)
Crotone (KR)
Reggio Calabria (RC)
Vibo Valentia (VV)
Kormányzó Agazio Loiero
Népesség
Teljes népesség 2 007 707 fő (2007) +/-
Népsűrűség 133 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15 081 km²
Időzóna UTC+1
Regione Calabria 3.svg
Calabria régió elhelyezkedése
Calabria weboldala


Calabria (olasz kiejtés: [kaˈlaːbrja|pron], latin neve Bruttium, calabriaiul Calabbria vagy Calavria) egy olaszországi régió, az Appennini-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. Székhelye Catanzaro város.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calabria régió az Appennini-félsziget délnyugati végében fekszik az azonos nevű félsziget területén. Északnyugaton a Tirrén-tenger és ennek öblei (Policastrói-öböl, Santa Eufemia-öböl, Gioiai-öböl), délen a Jón-tenger és ennek öble (Squillacei-öböl), keleten pedig a Tarantói-öböl határolja. A szárazföldön északon Basilicata régió határolja. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. A régióhoz közigazgatásilag két sziget tartozik: Dino és Cirella.

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calabria domborzatának 49,2%-át dombvidékek, 41,7%-át hegyvidékek és 9%-át síkságok alkotják. Legjelentősebb domborzati egységei:

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A calabriai folyók rövidek, gyorsak, vízhozamuk az évszakok függvényében változó (nyáron akár ki is száradhatnak, télen pedig árvizeket okozhatnak). A központi elhelyezkedésű hegyvidékek lejtőiről erednek és a Tirrén- vagy Jón-tengerbe ömlenek. A legjelentősebb folyóvizek a Crati, Neto, Trionto, Tacina, Corace, Amato, Mucone, Savuto, Lao.

A régió területén kevés természetes állóvíz található. Ezek rendszerint kis területűek. Kivételt képez a Santa Eufemia-síkságon lévő La Vota-tó. A gyors vízű folyókat felduzzasztják, vizüket öntözésre és energiatermelésre használják. A legnagyobb mesterséges tó a régióban az Angitola-tó.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régió éghajlat mediterrán típusú. A déli partvidék (Jón-tenger) szárazabb, az északi enyhébb. A hőmérséklet egy év során 10 és 44 °C között ingadozik. A hegyvidékek magasabb régióiban az éghajlat hűvősebb. A legcsapadékosabb hónapok a december és január.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban Calabriának nevezték az Appennini-félsziget délkeleti végét, a mai Pugliát. A Nyugatrómai Birodalom bukásától a 7. századig a mai régió vidéke és Puglia is a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. Miután azonban a longobárdok elfoglalták Pugliát, a bizánciak fennmaradó területüket, a mai régió területét, nevezték Calabriának. Addig a vidék neve a rómaiaktól származó Bruttium volt, azaz a bruttiusok földje.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Calabriai Hercegség a 11. században körül

Calabria első lakosai oszk nyelvet beszélő törzsek, az enotrik és az italicusok voltak (tőlük származik az Itália elnevezés is, melyet a később érkező görög telepesek kiterjesztettek az egész Appennini-félszigetre).

Az i. e. 6 századtól kezdődően görög telepesek alapítottak gyarmatvárosokat elsősorban a tengerparti területeken. Ezek közül a legjelentősebbek Rhégion, Szübarisz, Kroton és Locri voltak. A városok egy laza szövetségbe tömörültek, melynek neve Magna Graecia volt. Az i. e. 3 századtól kezdődően a rómaiak fokozatosan meghódították ezen városokat, majd Magna Graecia teljes felszámolása után a III. Apuliae et Calabriae provinciához csatolták a vidéket.

A félsziget középső része azonban sosem volt a görögök fennhatósága alatt, hanem északon a lukániaiaké, délen pedig a bruttiusoké volt. E két szamnisz törzset szintén a rómaiak hódították meg. A bruttiusok nevéhez fűződik Cosentia megalapítása.

A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után Calabria a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, de a sorozatos járványok, kalóz portyázások és háborúk miatt fokozatosan elnéptelenedett. Különösen nagy vesztességgel élte túl a gót háborúkat. A 9. és 10. századok során a Dél-Olaszországot uraló bizánciak és a Szicíliában létrejött arab emírség ütközőzónája volt. Ebben az időszakban számos erőd-jellegű ortodox kolostor épült fel a félsziget közepén húzódó hegyvidéken.

1060-ban a Robert Guiscard által vezetett normannok foglalták el és csatolták a Hauteville-ház által uralt Szicíliai Királysághoz, melyhez egészen 1861-ig tartozott, amikor hozzácsatolták az egyesült Olasz Királysághoz. Az évszázadok során Calabria a királyság egyik legszegényebb és leggyérebben lakott vidéke volt. A Calabriai Hercegség központja Reggio volt. Ennek következtében alakult meg az 1860-as években a 'Ndrangheta maffia-jellegű bűnszövetkezet, mely napjainkban már a hírhedt szicíliai maffia legfőbb vetélytársa és elsősorban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik.

A 20. században a népesség jelentős része a munkanélküliség miatt áttelepedett Észak-Olaszországba illetve más nyugat-európai országokba, az Egyesült Államokba, de Dél-Amerika számos országába is (Argentína, Brazília). Napjainkban az átlagjövedelem elmarad az uniós átlaghoz viszonyítva és ezzel Olaszország és egyben Európa egyik legszegényebb régiója.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calabria megyéi

Calabria területe öt megyére van osztva:

Legnépesebb városai:

Város Lakosság (fő)
Reggio Calabria 184 179
Catanzaro 94 381
Lamezia Terme 70 188
Cosenza 69 868
Crotone 60 673

Beszélt nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calabriában az olasz nyelv egyik dialektusát beszélik, mely átmenetet képez a nápolyi és szicíliai dialektusok között (ezeket már külön nyelvekként kezelik a szakemberek. Továbbá a régióban napjainkban is jelentős görög kisebbség él, akik a grikó nyelvet beszélik. A görögök mellett jelentős számú az arberes kisebbség is valamint a okcitán nyelvet beszélő franciák.

Fő látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nicotera óvárosa
Reggio Calabria városközpontja

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Calabria Olaszország és egyben az Európai Unió egyik legszegényebb régiója, az egyik legnagyobb munkanélküliségi rátával. A gazdaság alapja a hagyományos mezőgazdaság (citrusfélék és olíva termesztése, állattartás, borászat).

Az ipar nagy része Reggio Calabria városában öszpontosul. Kisebb ipari termelőegységek működnek Crotoneben, Cosenzában és Catanzaroban.

Az utóbbi évtizedben jelentős befektetések révén a turizmus egyre nagyobb teret nyer a régió gazdaságában (elsősorban a Tirrén-tenger partján fekvő településeken).

A calabriai feketegazdaságot a 'Ndrangheta maffia-stílusú szervezet irányítja.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aupályák:
A3-as autópálya Autostrada del Sole: Salerno-Reggio Calabria (a régió északi tengerpartja mentén halad)
  • Országos jelentőségű utak:
SS18 Tirrena Inferiore: Salerno-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Salerno-Nápoly
SS106 Jonica: Reggio Calabria-Crotone-Taranto (a régió déli partjával párhuzamosan halad)
SS107 Silana Crotonese: Crotone-Cosenza-Paola
SS109 Strada della Piccola Sila: Nicastro-Cutro
SS182 Strada delle Serre Calabre: Vibo Marina-Vibo Valentia-Soverato
SS280 Strada dei Due Mari: Lamezia Terme-Catanzaro
SS283 Strada delle Terme Luigiane: Guardia Piemontese-Spezzano Albanese
Reggio Calabria-Gioia Tauro-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Paola-Salerno-Nápoly
Reggio Calabria - Roccella Ionica-Catanzaro-Crotone-Terranova da Sibari-Taranto
Rosarno-Tropea-Lamezia Terme
Lamezia Terme-Settingiano-Catanzaro
Castiglione Cosentino-Terranova da Sibari
Cosenza - Catanzaro
Cosenza - Camigliatello Silano
Gioia Tauro - Cinquefrondi
Gioia Tauro - Palmi
  • Fontosabb kikötők:
Reggio Calabria - a kontinentális Olaszország és Szicília közötti személyforgalom fő állomása
Gioia Tauro - a Földközi-tenger második legnagyobb konténer-kikötője
  • Repülőterek:
Lamezia Terme (SUF)
Reggio Calabria (REG)
Crotone (CRV)

Híres calabriaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Calabria témájú médiaállományokat.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]