Calabria
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Calabria | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Székhelye: | Catanzaro |
| Területe: | 15 081 km² |
| Lakossága: | 2 004 415 fő |
| Népsűrűség: | 133 fő/km² |
| Hivatalos honlap: | regione.calabria.it |
| Politika | |
| Kormányzó: | Agazio Loiero |
| Térkép | |
 |
|
Calabria (latin neve Bruttium) egy olaszországi régió, az Appennin-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. Székhelye Catanzaro város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Fekvése
Calabria régió az Appennin-félsziget délnyugati végében fekszik az azonos nevű félsziget területén. Északnyugaton a Tirrén-tenger és ennek öblei (Policastrói-öböl, Santa Eufemia-öböl, Gioiai-öböl), délen a Jón-tenger és ennek öble (Squillacei-öböl), keleten pedig a Tarantói-öböl határolja. A szárazföldön északon Basilicata régió határolja. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. A régióhoz közigazgatásilag két sziget tartozik: Dino és Cirella.
[szerkesztés] Domborzata
Calabria domborzatának 49,2%-át dombvidékek, 41,7%-át hegyvidékek és 9%-át síkságok alkotják. Legjelentősebb domborzati egységei:
- Calabriai-Appenninek és ennek alegységei:
-
- Pollino-hegység - a régió északi, Basilicátával határos részén
- Catena Costiera - a régió északnyugati partvonalán, a Tirrén-tenger partjával párhuzamosan húzódó hegység
- Sila-hegység - a régió központi részén
- Aspromonte-hegység - a régió délnyugati végében
- kiterjedt síkságok a tengerpartokon vannak, kisebbek pedig a régiót átszelő folyók völgyeiben. A legfontosabbak:
[szerkesztés] Vízrajza
A calabriai folyók rövidek, gyorsak, vízhozamuk az évszakok függvényében változó (nyáron akár ki is száradhatnak, télen pedig árvizeket okozhatnak). A központi elhelyezkedésű hegyvidékek lejtőiről erednek és a Tirrén- vagy Jón-tengerbe ömlenek. A legjelentősebb folyóvizek a Crati, Neto, Trionto, Tacina, Corace, Amato, Mucone, Savuto, Lao.
A régió területén kevés természetes állóvíz található. Ezek rendszerint kis területűek. Kivételt képez a Santa Eufemia-síkságon lévő La Vota-tó. A gyors vízű folyókat felduzzasztják, vizüket öntözésre és energiatermelésre használják. A legnagyobb mesterséges tó a régióban az Angitola-tó.
[szerkesztés] Éghajlata
A régió éghajlat mediterrán típusú. A déli partvidék (Jón-tenger) szárazabb, az északi enyhébb. A hőmérséklet egy év során 10° és 44°C között ingadozik. A hegyvidékek magasabb régióiban az éghajlat hűvősebb. A legcsapadékosabb hónapok a december és január.
[szerkesztés] Nevének eredete
Az ókorban Calabriának nevezték az Appennin-félsziget délkeleti végét, a mai Pugliát. A Nyugatrómai Birodalom bukásától a 7. századig a mai régió vidéke és Puglia is a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. Miután azonban a langobárdok elfoglalták Pugliát, a bizánciak fennmaradó területüket, a mai régió területét, nevezték Calabriának. Addig a vidék neve a rómaiaktól származó Bruttium volt, azaz a bruttiusok földje.
[szerkesztés] Történelem
Calabria első lakosai oszk nyelvet beszélő törzsek, az enotrik és az italicusok voltak (tőlük származik az Itália elnevezés is, melyet a később érkező görög telepesek kiterjesztettek az egész Appennin-félszigetre.
Az i. e. 6 századtól kezdődően görög telepesek alapítottak gyarmatvárosokat elsősorban a tengerparti területeken. Ezek közül a legjelentősebbek Rhégion, Szübarisz, Kroton és Locri voltak. A városok egy laza szövetségbe tömörültek, melynek neve Magna Graecia volt. Az i. e. 3 századtól kezdődően a rómaiak fokozatosan meghódították ezen városokat, majd Magna Graecia teljes felszámolása után a III. Apuliae et Calabriae provinciához csatolták a vidéket.
A félsziget középső része azonban sosem volt a görögök fennhatósága alatt, hanem északon a lukániaiaké, délen pedig a bruttiusoké volt. E két szamnisz törzset szintén a rómaiak hódították meg. A bruttiusok nevéhez fűződik Cosentia megalapítása.
A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után Calabria a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, de a sorozatos járványok, kalóz portyázások és háborúk miatt fokozatosan elnéptelenedett. Különösen nagy vesztességgel élte túl a gót háborúkat. A 9. és 10. századok során a Dél-Olaszországot uraló bizánciak és a Szicíliában létrejött arab emírség ütközőzónája volt. Ebben az időszakban számos erőd-jellegű görögkeleti kolostor épült fel a félsziget közepén húzódó hegyvidéken.
1060-ban a Robert Guiscard által vezetett normannok foglalták el és csatolták a Hauteville-ház által uralt Szicíliai Királysághoz, melyhez egészen 1861-ig tartozott, amikor hozzácsatolták az egyesült Olasz Királysághoz. Az évszázadok során Calabria a királyság egyik legszegényebb és leggyérebben lakott vidéke volt. A Calabriai Hercegség központja Reggio Calabria|Reggio volt. Ennek következtében alakult meg az 1860-as években a 'Ndrangheta maffia-jellegű bűnszövetkezet, mely napjainkban már a hírhedt szicíliai maffia legfőbb vetélytársa és elsősorban kábítószerkereskedelemmel foglalkozik
A 20. században a népesség jelentős része a munkanélküliség miatt áttelepedett Észak-Olaszországba illetve más nyugat-európai országokba, az Egyesült Államokba, de Dél-Amerika számos országába is (Argentína, Brazília). Napjainkban az átlagjövedelem elmarad az uniós átlaghoz viszonyítva és ezzel Olaszország és egyben Európa egyik legszegényebb régiója.
[szerkesztés] Közigazgatás
Calabria területe öt megyére van osztva:
- Catanzaro (Provincia di Catanzaro)
- Cosenza (Provincia di Cosenza)
- Crotone (Provincia di Crotone)
- Reggio Calabria (Provincia di Reggio Calabria)
- Vibo Valentia (Provincia di Vibo Valentia)
Legnépesebb városai:
| Város | Lakosság (fő) |
|---|---|
| Reggio Calabria | 184 179 |
| Catanzaro | 94 381 |
| Lamezia Terme | 70 188 |
| Cosenza | 69 868 |
| Crotone | 60 673 |
[szerkesztés] Beszélt nyelvek
Részletező szócikk: Calabriai dialektusCalabriában az olasz nyelv egyik dialektusát beszélik, mely átmenetet képez a nápolyi és szicíliai dialektusok között (ezeket már külön nyelvekként kezelik a szakemberek. Továbbá a régióban napjainkban is jelentős görög kisebbség él, akik a griko dialektust beszélik. A görögök mellett jelentős számú az arberes kisebbség is valamint a okcitán nyelvet beszélő franciák.
[szerkesztés] Fő látnivalók
- természeti látnivalók:
- kulturális helyszínek:
-
- Reggio Calabria, a megye székhelye
- Scilla erődje
- Bova, a calabriai görögök legjelentősebb városa
- Gerace óvárosa
- Stilo óvárosa
- Vibo Valentia középkori óvárosa, valamint az ókori Hipponium romjai
- Nicotera óvárosa
- Tropea óvárosa
- Crotone óvárosa
- Belvedere di Spinello központja és vára
- Cosenza óvárosa
- Szübarisz romjai Cassano allo Ionio mellett
- Amantea óvárosa
- Catanzaro óvárosa és üdülőközpontja (Lido di Catanzaro)
- Lamezia Terme tengerparti üdülőhelye és a normann Castello
- Santa Caterina dello Ionio óvárosa
- üdülőtelepek, strandok:
[szerkesztés] Gazdaság
Részletező szócikk: 'NdranghetaCalabria Olaszország és egyben az Európai Unió egyik legszegényebb régiója, az egyik legnagyobb munkanélküliségi rátával. A gazdaság alapja a hagyományos mezőgazdaság (citrusfélék és olíva termesztése, állattartás, borászat).
Az ipar nagyrésze Reggio Calabria városában öszpontosul. Kisebb ipari termelőegységek működnek Crotoneben, Cosenzában és Catanzaroban.
Az utóbbi évtizedben jelentős befektetések révén a turizmus egyre nagyobb teret nyer a régió gazdaságában (elsősorban a Tirrén-tenger partján fekvő településeken).
A calabriai feketegazdaságot a 'Ndrangheta maffia-stílusú szervezet irányítja.
[szerkesztés] Közlekedés
- Aupályák:
- A3-as autópálya Autostrada del Sole: Salerno-Reggio Calabria (a régió északi tengerpartja mentén halad)
- Országos jelentőségű utak:
- SS18 Tirrena Inferiore: Salerno-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Salerno-Nápoly
- SS106 Jonica: Reggio Calabria-Crotone-Taranto (a régió déli partjával párhuzamosan halad)
- SS107 Silana Crotonese: Crotone-Cosenza-Paola
- SS109 Strada della Piccola Sila: Nicastro-Cutro
- SS182 Strada delle Serre Calabre: Vibo Marina-Vibo Valentia-Soverato
- SS280 Strada dei Due Mari: Lamezia Terme-Catanzaro
- SS283 Strada delle Terme Luigiane: Guardia Piemontese-Spezzano Albanese
- Vasútvonalak:
-
- üzemeltető a Ferrovie dello Stato:
- Reggio Calabria-Gioia Tauro-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Paola-Salerno-Nápoly
- Reggio Calabria - Roccella Ionica-Catanzaro-Crotone-Terranova da Sibari-Taranto
- Rosarno-Tropea-Lamezia Terme
- Lamezia Terme-Settingiano-Catanzaro
- Castiglione Cosentino-Terranova da Sibari
- üzemeltető a Ferrovie della Calabria:
- Cosenza - Catanzaro
- Cosenza - Camigliatello Silano
- Gioia Tauro - Cinquefrondi
- Gioia Tauro - Palmi
- Fontosabb kikötők:
- Reggio Calabria - a kontinentális Olaszország és Szicília közötti személyforgalom fő állomása
- Gioia Tauro - a Földközi-tenger második legnagyobb konténer-kikötője
- Repülőterek:
- Lamezia Terme (SUF)
- Reggio Calabria (REG)
- Crotone (CRV)
[szerkesztés] Híres calabriaiak
[szerkesztés] Források
- Blanchard, Paul - Southern Italy, Somerset Books Company, London, 2007 ISBN 9781905131181
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Calabria régió hivatalos honlapja
- Calabria régió hivatlos turisztikai oldala
- Calabria turisztikai honlapja
- Calabriai Egyetem
[szerkesztés] Galéria
 Vibo Valentia látképe |
 Reggio Calabria: tengerparti sétány |
 Cosenza főutcája |
 Crotone erődje |
 Scilla erődje |
 Reggio Calabria: a dóm |
 Catanzaro látképe |
 Lamezia Terme: erőd |
 Stilo óvárosa |
 Palmi látképe |
 Gioia Tauro-i kikötő |
 Amantea óvárosa |
| Olasz régiók | |
|---|---|
| Abruzzo | Basilicata | Calabria | Campania | Emilia-Romagna | Friuli-Venezia Giulia | Lazio | Liguria | Lombardia | Marche | Molise | Piemont | Puglia | Szardínia | Szicília | Toszkána | Trentino-Alto Adige | Umbria | Valle d’Aosta | Veneto | |
