Calabria

Calabria
(Calàbbria / Calavrìa / Καλαβρία)

Monte Consolino

Calabria címere

Calabria zászlaja

Közigazgatás

Ország

Olaszország

Rang

Régió

Székhely

Catanzaro

Megyéi

Catanzaro (CZ)
Cosenza (CS)
Crotone (KR)
Reggio Calabria (RC)
Vibo Valentia (VV)

Kormányzó

Agazio Loiero

Népesség

Teljes népesség

2 007 707 fő (2007) +/-

Népsűrűség

133 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

15 081 km²

Időzóna

UTC+1

Calabria régió elhelyezkedése

Calabria weboldala

Calabria (latin neve Bruttium, calabriaiul Calabbria vagy Calavria) egy olaszországi régió, az Appennini-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. Székhelye Catanzaro város.

Földrajz [szerkesztés]

Fekvése [szerkesztés]

Calabria régió az Appennini-félsziget délnyugati végében fekszik az azonos nevű félsziget területén. Északnyugaton a Tirrén-tenger és ennek öblei (Policastrói-öböl, Santa Eufemia-öböl, Gioiai-öböl), délen a Jón-tenger és ennek öble (Squillacei-öböl), keleten pedig a Tarantói-öböl határolja. A szárazföldön északon Basilicata régió határolja. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. A régióhoz közigazgatásilag két sziget tartozik: Dino és Cirella.

Domborzata [szerkesztés]

Calabria domborzatának 49,2%-át dombvidékek, 41,7%-át hegyvidékek és 9%-át síkságok alkotják. Legjelentősebb domborzati egységei:

Calabriai-Appenninek és ennek alegységei:
- Pollino-hegység - a régió északi, Basilicátával határos részén
- Catena Costiera - a régió északnyugati partvonalán, a Tirrén-tenger partjával párhuzamosan húzódó hegység
- Sila-fennsík - a régió központi részén
- Aspromonte-hegység - a régió délnyugati végében
kiterjedt síkságok a tengerpartokon vannak, kisebbek pedig a régiót átszelő folyók völgyeiben. A legfontosabbak:

A calabriai folyók rövidek, gyorsak, vízhozamuk az évszakok függvényében változó (nyáron akár ki is száradhatnak, télen pedig árvizeket okozhatnak). A központi elhelyezkedésű hegyvidékek lejtőiről erednek és a Tirrén- vagy Jón-tengerbe ömlenek. A legjelentősebb folyóvizek a Crati, Neto, Trionto, Tacina, Corace, Amato, Mucone, Savuto, Lao.

A régió területén kevés természetes állóvíz található. Ezek rendszerint kis területűek. Kivételt képez a Santa Eufemia-síkságon lévő La Vota-tó. A gyors vízű folyókat felduzzasztják, vizüket öntözésre és energiatermelésre használják. A legnagyobb mesterséges tó a régióban az Angitola-tó.

Éghajlata [szerkesztés]

A régió éghajlat mediterrán típusú. A déli partvidék (Jón-tenger) szárazabb, az északi enyhébb. A hőmérséklet egy év során 10 és 44 °C között ingadozik. A hegyvidékek magasabb régióiban az éghajlat hűvősebb. A legcsapadékosabb hónapok a december és január.

Nevének eredete [szerkesztés]

Az ókorban Calabriának nevezték az Appennini-félsziget délkeleti végét, a mai Pugliát. A Nyugatrómai Birodalom bukásától a 7. századig a mai régió vidéke és Puglia is a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. Miután azonban a longobárdok elfoglalták Pugliát, a bizánciak fennmaradó területüket, a mai régió területét, nevezték Calabriának. Addig a vidék neve a rómaiaktól származó Bruttium volt, azaz a bruttiusok földje.

Történelem [szerkesztés]

A Calabriai Hercegség a 11. században körül

Calabria első lakosai oszk nyelvet beszélő törzsek, az enotrik és az italicusok voltak (tőlük származik az Itália elnevezés is, melyet a később érkező görög telepesek kiterjesztettek az egész Appennini-félszigetre).

Az i. e. 6 századtól kezdődően görög telepesek alapítottak gyarmatvárosokat elsősorban a tengerparti területeken. Ezek közül a legjelentősebbek Rhégion, Szübarisz, Kroton és Locri voltak. A városok egy laza szövetségbe tömörültek, melynek neve Magna Graecia volt. Az i. e. 3 századtól kezdődően a rómaiak fokozatosan meghódították ezen városokat, majd Magna Graecia teljes felszámolása után a III. Apuliae et Calabriae provinciához csatolták a vidéket.

A félsziget középső része azonban sosem volt a görögök fennhatósága alatt, hanem északon a lukániaiaké, délen pedig a bruttiusoké volt. E két szamnisz törzset szintén a rómaiak hódították meg. A bruttiusok nevéhez fűződik Cosentia megalapítása.

A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után Calabria a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, de a sorozatos járványok, kalóz portyázások és háborúk miatt fokozatosan elnéptelenedett. Különösen nagy vesztességgel élte túl a gót háborúkat. A 9. és 10. századok során a Dél-Olaszországot uraló bizánciak és a Szicíliában létrejött arab emírség ütközőzónája volt. Ebben az időszakban számos erőd-jellegű ortodox kolostor épült fel a félsziget közepén húzódó hegyvidéken.

1060-ban a Robert Guiscard által vezetett normannok foglalták el és csatolták a Hauteville-ház által uralt Szicíliai Királysághoz, melyhez egészen 1861-ig tartozott, amikor hozzácsatolták az egyesült Olasz Királysághoz. Az évszázadok során Calabria a királyság egyik legszegényebb és leggyérebben lakott vidéke volt. A Calabriai Hercegség központja Reggio volt. Ennek következtében alakult meg az 1860-as években a 'Ndrangheta maffia-jellegű bűnszövetkezet, mely napjainkban már a hírhedt szicíliai maffia legfőbb vetélytársa és elsősorban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik.

A 20. században a népesség jelentős része a munkanélküliség miatt áttelepedett Észak-Olaszországba illetve más nyugat-európai országokba, az Egyesült Államokba, de Dél-Amerika számos országába is (Argentína, Brazília). Napjainkban az átlagjövedelem elmarad az uniós átlaghoz viszonyítva és ezzel Olaszország és egyben Európa egyik legszegényebb régiója.

Közigazgatás [szerkesztés]

Calabria megyéi

Calabria területe öt megyére van osztva:

Catanzaro (Provincia di Catanzaro)
Cosenza (Provincia di Cosenza)
Crotone (Provincia di Crotone)
Reggio Calabria (Provincia di Reggio Calabria)
Vibo Valentia (Provincia di Vibo Valentia)

Legnépesebb városai:

Város	Lakosság (fő)
Reggio Calabria	184 179
Catanzaro	94 381
Lamezia Terme	70 188
Cosenza	69 868
Crotone	60 673

Beszélt nyelvek [szerkesztés]

Bővebben: Calabriai dialektus

Calabriában az olasz nyelv egyik dialektusát beszélik, mely átmenetet képez a nápolyi és szicíliai dialektusok között (ezeket már külön nyelvekként kezelik a szakemberek. Továbbá a régióban napjainkban is jelentős görög kisebbség él, akik a grikó nyelvet beszélik. A görögök mellett jelentős számú az arberes kisebbség is valamint a okcitán nyelvet beszélő franciák.

Fő látnivalók [szerkesztés]

Nicotera óvárosa

Reggio Calabria városközpontja

természeti látnivalók:
kulturális helyszínek:
- Reggio Calabria, a megye székhelye
- Scilla erődje
- Bova, a calabriai görögök legjelentősebb városa
- Gerace óvárosa
- Stilo óvárosa
- Vibo Valentia középkori óvárosa, valamint az ókori Hipponium romjai
- Nicotera óvárosa
- Tropea óvárosa
- Crotone óvárosa
- Belvedere di Spinello központja és vára
- Cosenza óvárosa
- Szübarisz romjai Cassano all’Ionio mellett
- Amantea óvárosa
- Paola a régió legnevezetesebb zarándokhelye
- Catanzaro óvárosa és üdülőközpontja (Lido di Catanzaro)
- Lamezia Terme tengerparti üdülőhelye és a normann Castello
- Santa Caterina dello Ionio óvárosa
üdülőtelepek, strandok:

Gazdaság [szerkesztés]

Bővebben: 'Ndrangheta

Calabria Olaszország és egyben az Európai Unió egyik legszegényebb régiója, az egyik legnagyobb munkanélküliségi rátával. A gazdaság alapja a hagyományos mezőgazdaság (citrusfélék és olíva termesztése, állattartás, borászat).

Az ipar nagy része Reggio Calabria városában öszpontosul. Kisebb ipari termelőegységek működnek Crotoneben, Cosenzában és Catanzaroban.

Az utóbbi évtizedben jelentős befektetések révén a turizmus egyre nagyobb teret nyer a régió gazdaságában (elsősorban a Tirrén-tenger partján fekvő településeken).

A calabriai feketegazdaságot a 'Ndrangheta maffia-stílusú szervezet irányítja.