Cosenza
| Cosenza | |||
 | |||
| Cosenza belvárosának látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Calabria | ||
| Megye | Cosenza (CS) | ||
| Frazionék | Borgo Partenope, Donnici, Sant’Ippolito | ||
| Polgármester | Franz Caruso (2021–)[1][2] | ||
| Védőszent | Our Lady of Pilerio | ||
| Irányítószám | 87100[3] | ||
| Körzethívószám | 0984 | ||
| Forgalmi rendszám | CS | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 63 760 fő (2023. jan. 1.)[4] | ||
| Népsűrűség | 1817,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 238 m | ||
| Terület | 37 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 39° 18′, k. h. 16° 15′Koordináták: é. sz. 39° 18′, k. h. 16° 15′ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Cosenza térképén | |||
| Cosenza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cosenza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Cosenza város (közigazgatásilag comune) Olaszország Calabria régiójában, Cosenza megyében. Az azonos nevű megye székhelye.
Fekvése[szerkesztés]
Cosenza tengerszint felett 238 m magasan fekszik a Calabriai-Appenninek tengerparti vonulata és a Sila-fennsík közötti völgyben. Az óvárosa a Crati folyó völgyére néz, az újváros pedig a Busento völgyében fekszik. Határai: Aprigliano, Carolei, Casole Bruzio, Castrolibero, Dipignano, Mendicino, Paterno Calabro, Pedace, Piane Crati, Pietrafitta, Rende, Rovito, Trenta és Zumpano.
Története[szerkesztés]
A várost az i. e. 4 században alapították a bruttiusok, akiknek sikerült megőrizniük városukat a Dél-Itáliába érkező görögök terjeszkedése ellenére. A Római Birodalom idején Cosentia néven volt ismert. Sztrabón és Titus Livius is megemlítették a várost feljegyzéseikben. A Capuát Rhegiummal összekötő Via Popilia egyik fontos állomása volt.
410-ben az Alarik vezette gótok foglalták el, akik Róma kifosztása után dél felé nyomultak. A legendák szerint Alarik Cosenzában halt meg. Katonái a Crati és Busento folyók összefolyásánál egy különleges sírboltot építettek. A rabszolgák segítségével elterelték a két folyó vizét és a kiszáradt mederben építették meg a sírboltot, ahova Alarikot eltemették lovával és kincseivel együtt. A temetés után a folyók vizeit visszaterelték régi medrükbe így Alarik sírja és kincsei örökre rejtve maradtak.
A gótok után a longobárdok, majd a bizánciak fennhatósága alá került. Ekkor Constantia néven volt ismert. A 11. században a normannok fennhatósága alá került. Ekkor épült fel katedrálisa is. A középkorban a Nápolyi Királyság része volt. 1861-ben az egyesült Olasz Királyság része lett.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Dialektus[szerkesztés]
Főbb látnivalói[szerkesztés]
- San Domenico-templom - 1448-ban épült reneszánsz stílusban.
- Duomo (katedrális) - a 11. század végén - 12. század elején épült. II. Frigyes német-római császár jelenlétében szentelték fel. A román stílusban épült istenházát a 18. század első felében barokkosították.
- Monastero delle Vergini - a Szűzek kolostora a 13. században épült
- Giostra Vecchia - a középkori város központja, mely a 15. században épült ki. Fő látnivalói a Palazzo Falvo, az Assisi Szent Ferenc tiszteletére emelt templom és kolostor és számos egyéb korabeli építmény.
- Castello Svevo - a helyén a 10. században építettek a szaracénok egy erődítményt, ezt alakíttatta át II. Frigyes német-római császár, akiről nevét is kapta (Stauffen-vár).
- Palazzo Arnone (16. század)
- Arenella (középkori piactér)
- Palazzo del Governo (17. század)
- Villa Vecchia (a város központi parkja)
- Piazetta Toscano (római kori leletek)
- Madonna del Carmine-templom (15. század)
- San Francesco di Paola-templom (15. század)
- Santissimo Salvatore-templom (16. század)
- Sant’Agostino templom és kolostor (15. század)
- Santa Maria delle Vergini-templom (16. század)
Kultúra[szerkesztés]
Múzeumok[szerkesztés]
- Museo Civico Archeologico - városi régészeti múzeum
- Museo delle Rimembranze - a Calabria népi kultúrát mutatja be
- Galleria Nazionale - Palazzo Arnone
Színházak[szerkesztés]
- Teatro Rendano
- Teatro dell’Acquario
- Teatro Morelli
Oktatási intézmények[szerkesztés]
- Calabriai Egyetem
- Stanislao Giacomantonio Konzervatórium
Híres cosenzaiak[szerkesztés]
- Aulo Giano Parrasio (humanista, 1470-1521)
- Bernardino Telesio (filozófus, 1509-1588)
- Pietro Negroni (festő, 1505-1565)
- Antonio Serra (közgazdász, 16. század)
- Sertorio Quattromani (filozófus, 1541-1607)
- Francesco Saverio Salfi (filozófus, 1759-1832)
- Giuseppe Spiriti (tudós, 1757-1799)
- Alfonso Rendano (zeneszerző, 1853-1931)
- Alessandro Longo (zeneszerző, 1864-1945)
Közlekedés[szerkesztés]
A város megközelíthető:
- autópályán: A3-as (Salerno-Reggio Calabria)
- főúton: E846-os (Paola-Cosenza-Crotone)
- vasúton: a Salerno-Reggio Calabria vasútvonalon
- repülőn: legközelebbi a Lamezia Terme repülőtér
A város tömegközlekedését a Binbus konzorcium bonyolítja buszjáratai révén illetve a Trenitalia, amely elővárosi vasúti járatokat üzemeltet. A belváros érdekessége, hogy a nagy szintkülönbségek miatt egyes városnegyedek, terek, utcák között mozgólépcsőkkel váltották ki a hagyományos lépcsősorokat.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.corrieredellacalabria.it/2021/10/18/ballottaggio-a-cosenza-franz-caruso-vola-verso-palazzo-dei-bruzi-centrosinistra-al-58/
- ↑ https://www.corrieredellacalabria.it/2021/10/20/cosenza-franz-caruso-i-tempi-per-linsediamento-del-consiglio-comunale-mi-preoccupano/
- ↑ https://www.comune.cosenza.it/
- ↑ https://demo.istat.it/?l=it
Források[szerkesztés]
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Cosenza témájú kategóriát.- Cosenza városának honlapja
- Cosenza Turisztikai Hivatala
