Enotrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az enotrik („Oenotrus által vezetett törzs” vagy „oinotriai emberek” – Οἰνωτρία) ókori itáliai nép volt. A nép egy rendkívül nagy állandó területen élt, amely kiterjedt a mai Olaszország Puglia és Basilicata régióira, valamint magában foglalta a dél-olaszországi Calabria régió északi részét is.

Az enotrik a vaskor idején (i. e. 11. század) érkeztek területükre Görögországból[1][2] az Otrantói-szoroson keresztül a velük egy népcsoportba tartozó más népekkel. Antoninus Liberalis szerint ez váltotta ki az elimik vándorlását Szicíliába. A nép az i. e. 5. században eltűnt a szabellik elnyomása miatt.

Az enotri szót a görög οἶνος (oinos) kifejezésre lehet visszavezetni, amely bort jelent, mivel az enotrik egy szőlősökben gazdag területen éltek. Területüket, Enotriát a „szőlő földjének” nevezték Dél-Olaszországban.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oenotrians című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. Jones, W. H. S.: Description of Greece - Arcadia (angol nyelven). Theoi Project. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
  2. Dionysius of Halicarnassus. Roman Antiquities - Book I, continued (angol nyelven). LacusCurtius, 2008. május 16. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
  3. McGee, Harold. On Food and Cooking: The Science and Lore of the Kitchen (angol nyelven), 716. o. ISBN 0684800012  "…calling southern Italy Oenotria, »land of the grape«. Over the next couple of centuries, Rome advanced the art of winemaking considerably."
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap