Giovanni Nicotera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giovanni Nicótera
Matania Edoardo - Ritratto di Nicotera - xilografia - 1887.jpg
Edoardo Matania xilográfiája, 1887
Született 1828. szeptember 9.
Sambiase
Elhunyt 1894. június 13. (65 évesen)
Vico Equense
Nemzetisége olasz
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Nicótera témájú médiaállományokat.

Giovanni Nicótera báró, (Sambiase (Calabria), 1828. szeptember 9.Vico Equense, 1894. június 13.) olasz politikus, miniszterelnök.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nicótera Sambiase-ban tanult. Középfokú tanulmányai után jogot tanult. Korán csatlakozott az Ifjú Itália forradalmi társulathoz. 1848-ban részt vett a calabriai felkelésben és később tiszti ranggal a római köztársaság hadseregébe lépett. 1849-ben megsebesült és egy ideig Torinában visszavonultan élt, de már 1857-ben a Mazzini által Sapri ellen szervezett expedícióhoz csatlakozott. A Bourbon-dinasztia megbuktatására megindított expedició tagjait azonban elfogták és Nicoterát életfogytiglani gályarabságra ítélték, amelyet kezdetben Nápolyban, majd Faviguana szigetén (Szicilia nyugati partján) kellett letöltenie.

Nicotera mellszobra

.

1860-ban kiszabadította őt Giuseppe Garibaldi, aki egyúttal mint tisztet önkéntes csatába fogadta, amelyben aztán Nicotera 1860-1861-ben, majd 1866-1867-ben szolgált. A parlamentben Salerno városát képviselte. A balpárt vezetőihez tartozott, és amikor a balpárt 1876 márciusában a consorteria uralmát megbuktatta, Nicotera a Depretis-kabinetben a belügyi tárcát kapta. Hivatali hatalmát ellenfeleinek erélyes megfékezésére, valamint dél-itáliai barátainak és híveinek jutalmazására használta. Minisztertársai 1877. december 16-án lemondásra kényerítették. Nicotera ezután bosszúból minden következő kormány ellen fellépett és többet meg is buktatott.

A parlamentben az ún. pentarchia vezetői közé tartozott. 1891 februárjában Crispi bukása után a Rudini-kormányban a belügyi tárcát vette át, de már májusban le kellett mondania. Élete alkonyán nagy számú ellenfelei csúnya perbe keverték; azt fogták rá, hogy az 1857. évi expedició, illetőleg elfogatása után terhelő vallomást tett fogolytársaira nézve és a Bourbon-kormány ennek az árulásnak a fejében enyhítette volna Nicotera fogságát.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Giordano: La vita ed i discordi di Giovanni N. (Salerno, 1878);
  • Mauro J., N. élete (németül, Lipcse, 1887).
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Nicotera témájú médiaállományokat.