Ferrovie dello Stato

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferrovie dello stato (FS)
Logo Ferrovie dello Stato Italiane.png
Típus Részvénytársaság (Az összes részvény az olasz állam tulajdona)
Alapítva 1905, Róma
Székhely Róma
Vezetők Lamberto Cardia, elnök
Mauro Moretti, ügyvezető igazgató[1]
Iparág Vasúti közlekedés
Termékek Vasúti közlekedés, Teherszállítás, Szolgáltatások…stb.
Alkalmazottak száma 82,566 (2010 átlag) [1]
Leányvállalatai Trenitalia
RFI
Italferr
Ferrservizi
Grandi Stazioni

A Ferrovie dello stato (FS) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferrovie dello stato (FS) témájú médiaállományokat.

A Ferrovie dello Stato (rövidítve FS, Olasz Államvasutak) Olaszország legnagyobb állami vasúttársasága, amelyet 2000-ben több önálló vállalatra osztottak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elődjei:
    • Rete Adriatica (RA)
    • Rete Mediterranea (RM)
    • Rete Sicula (RS) (Szicília)
  • 1905. április 22-én iktatták törvénybe a vállalatot, ezt követően június 15-én létrejött az FS.
  • 1943. Olaszország kettészakadásával a vasúttársaságot is két részre osztották, melyeknek Salerno és Verona lett a székhelyük.
  • 1992. Az FS részvénytársasággá alakul.
  • 2001. A vállalat feldarabolása és holdinggá alakulása. Az önálló leányvállalatokat a Gruppo FS S.p.A fogja össze.

Felépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

InterRegionale vonat Venezia Santa Lucia pályaudvaron
  • Trenitalia – Személy- és teherforgalom
  • RFI (Rete Ferroviaria Italia) – Infrastruktúra
  • Italferr – Vasúti mérnökség
  • Ferrservizi – Másodrendű vasúti tevékenységek ellátása
  • Grandi Stazioni – 13 fontosabb pályaudvar üzemeltetése

Vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ETR 500, az olasz nagysebességű vonat Milánó főpályaudvarán
Trenitalia InterCity-vonat Milano Centrale pályaudvaron

Vonalainak hossza 16 178 km. Hálózatának 66%-a villamosított 3000 V egyenárammal.

Nagysebességű vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Villa San Giovanni és Messina között közlekedő vasúti kompokat is az FS üzemelteti.

Vonatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Corniglia állomás a Pisa–Genova-vasútvonalon. A tengerparti vonalak gyakran haladnak festői tájakon keresztül
  • Eurostar Italia – Minőségi nagysebességű belföldi vonat. ETR 500-as és Pendolino (ETR 450, ETR 460) vonatok közlekednek ebben a kategóriában. Csak a nagyvárosokban állnak meg. Pót- és helyjegy váltása kötelező.
  • tBIZ – Minőségi nagysebességű belföldi vonat Milánó és Róma között. Csak Bolognában áll meg. Pót- és helyjegy váltása kötelező.
  • TrenOK – Minőségi nagysebességű belföldi vonat Milánó és Róma között, általában régi típusú ETR 450 szerelvény, jellege a fapados repülőgépekhez hasonlítható.
  • CIS – A Cisalpino által üzemeltetett minőségi nagysebességű menzetközi vonat. Csak a nagyvárosokban állnak meg. Pót- és helyjegy váltása kötelező.
  • ECEuroCity vonat nemzetközi forgalomban, FS, ÖBB, DB vagy SBB-kocsikkal. Pótjegy váltása kötelező
  • EN – Nemzetközi minőségi éjszakai vonat Európa nagyvárosaiba FS, ÖBB, DB, SNCF vagy SBB kocsikkal. Pótjegy váltása kötelező
  • ICplus – Minőségi InterCity vonat, belföldi forgalomban, általában felújított kocsikkal. Csak a nagyobb városokban és csomópontokban állnak meg. Pótjegy váltása kötelező.
  • ICInterCity vonat, belföldi forgalomban. Általában csak a nagyobb városokban és a fontos turisztikai központokban állnak meg. Pótjegy váltása kötelező.
  • E – Espresso (gyorsvonat), szerepét már régen átvették az IC vonatok, ma leginkább csak éjszaka közlekednek ilyen vonatok az ország távoli nagyvárosai között. Léteznek olyan espresso-k is, melyek csak háló- és fekvőhelyes kocsikkal közlekednek és ezekre előzetes helyfoglalás szükséges.
  • R – Regionale (személyvonat)
  • S – Metropolitano, városi személyvonat

2006-ban megszűnt az InterRegionale és a Diretto kategória, ezek a vonatok is személyvonatként közlekednek. A Regionale vonatok megtett távolsága és megállási gyakorisága emiatt igen eltérő lehet. Az ES és IC vonatok általában jól strukturált rendszerben közlekednek, de az R vonatokra ez egyáltalán nem jellemző. Meglepő módon vannak olyan fontos fővonalak is (pl. Bologna-Firenze szakasz), ahol néhány személyvonatot kivéve csak pótjegyköteles vonatok közlekednek. Az ország méreteiből adódóan a távolsági vonatok gyakran késnek, a Szicíliába tartó éjszakai espresso-k nem ritkán több órát is.

Az ES és IC pótdíjrendszer a magyarral ellentétben kilométer alapú.

Az FS forgalma (2002-es adatok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Utas: 492 millió (+4.2% 2001-hez képest)
  • Teheráru: 73.6 millió tonna (-5.1% 2001-hez képest)

Gördülő állomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lorenzo Necci (1989–1996)
  • Giancarlo Cimoli (1996–1998)
  • Claudio Dematté (1998–2001)
  • Giancarlo Cimoli (2001–2004)
  • Elio Catania (2004–2006)
  • Innocenzo Cipolletta (2006–2010)
  • Lamberto Cardia (2010–)

Ügyvezető igazgatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lorenzo Necci (1989–1996)
  • Giancarlo Cimoli (1996–2004)
  • Elio Catania (2004–2006)
  • Mauro Moretti (2006–)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Bilancio consolidato 2010. Ferrovie dello Stato. (Hozzáférés: 2011. december 30.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferrovie dello Stato témájú médiaállományokat.