Ferrovie dello Stato

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferrovie dello stato (FS)
Logotip FS.gif
Típus Részvénytársaság (Az összes részvény az olasz állam tulajdona)
Alapítva 1905, Róma
Székhely Róma
Vezetők Lamberto Cardia, elnök
Mauro Moretti, ügyvezető igazgató[1]
Iparág Vasúti közlekedés
Termékek Vasúti közlekedés, Teherszállítás, Szolgáltatások…stb.
Alkalmazottak száma 82,566 (2010 átlag) [1]
Leányvállalatai Trenitalia
RFI
Italferr
Ferrservizi
Grandi Stazioni

A Ferrovie dello stato (FS) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferrovie dello stato (FS) témájú médiaállományokat.

A Ferrovie dello Stato (rövidítve FS, Olasz Államvasutak) Olaszország legnagyobb állami vasúttársasága, amelyet 2000-ben több önálló vállalatra osztottak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elődjei:
    • Rete Adriatica (RA)
    • Rete Mediterranea (RM)
    • Rete Sicula (RS) (Szicília)
  • 1905. április 22-én iktatták törvénybe a vállalatot, ezt követően június 15-én létrejött az FS.
  • 1943. Olaszország kettészakadásával a vasúttársaságot is két részre osztották, melyeknek Salerno és Verona lett a székhelyük.
  • 1992. Az FS részvénytársasággá alakul.
  • 2001. A vállalat feldarabolása és holdinggá alakulása. Az önálló leányvállalatokat a Gruppo FS S.p.A fogja össze.

Felépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

InterRegionale vonat Venezia Santa Lucia pályaudvaron
  • Trenitalia – Személy- és teherforgalom
  • RFI (Rete Ferroviaria Italia) – Infrastruktúra
  • Italferr – Vasúti mérnökség
  • Ferrservizi – Másodrendű vasúti tevékenységek ellátása
  • Grandi Stazioni – 13 fontosabb pályaudvar üzemeltetése

Vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ETR 500, az olasz nagysebességű vonat Milánó főpályaudvarán
Trenitalia InterCity-vonat Milano Centrale pályaudvaron

Vonalainak hossza 16 178 km. Hálózatának 66%-a villamosított 3000 V egyenárammal.

Nagysebességű vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Villa San Giovanni és Messina között közlekedő vasúti kompokat is az FS üzemelteti.

Vonatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Corniglia állomás a Pisa–Genova-vasútvonalon. A tengerparti vonalak gyakran haladnak festői tájakon keresztül
  • Eurostar Italia – Minőségi nagysebességű belföldi vonat. ETR 500-as és Pendolino (ETR 450, ETR 460) vonatok közlekednek ebben a kategóriában. Csak a nagyvárosokban állnak meg. Pót- és helyjegy váltása kötelező.
  • tBIZ – Minőségi nagysebességű belföldi vonat Milánó és Róma között. Csak Bolognában áll meg. Pót- és helyjegy váltása kötelező.
  • TrenOK – Minőségi nagysebességű belföldi vonat Milánó és Róma között, általában régi típusú ETR 450 szerelvény, jellege a fapados repülőgépekhez hasonlítható.
  • CIS – A Cisalpino által üzemeltetett minőségi nagysebességű menzetközi vonat. Csak a nagyvárosokban állnak meg. Pót- és helyjegy váltása kötelező.
  • ECEuroCity vonat nemzetközi forgalomban, FS, ÖBB, DB vagy SBB-kocsikkal. Pótjegy váltása kötelező
  • EN – Nemzetközi minőségi éjszakai vonat Európa nagyvárosaiba FS, ÖBB, DB, SNCF vagy SBB kocsikkal. Pótjegy váltása kötelező
  • ICplus – Minőségi InterCity vonat, belföldi forgalomban, általában felújított kocsikkal. Csak a nagyobb városokban és csomópontokban állnak meg. Pótjegy váltása kötelező.
  • ICInterCity vonat, belföldi forgalomban. Általában csak a nagyobb városokban és a fontos turisztikai központokban állnak meg. Pótjegy váltása kötelező.
  • E – Espresso (gyorsvonat), szerepét már régen átvették az IC vonatok, ma leginkább csak éjszaka közlekednek ilyen vonatok az ország távoli nagyvárosai között. Léteznek olyan espresso-k is, melyek csak háló- és fekvőhelyes kocsikkal közlekednek és ezekre előzetes helyfoglalás szükséges.
  • R – Regionale (személyvonat)
  • S – Metropolitano, városi személyvonat

2006-ban megszűnt az InterRegionale és a Diretto kategória, ezek a vonatok is személyvonatként közlekednek. A Regionale vonatok megtett távolsága és megállási gyakorisága emiatt igen eltérő lehet. Az ES és IC vonatok általában jól strukturált rendszerben közlekednek, de az R vonatokra ez egyáltalán nem jellemző. Meglepő módon vannak olyan fontos fővonalak is (pl. Bologna-Firenze szakasz), ahol néhány személyvonatot kivéve csak pótjegyköteles vonatok közlekednek. Az ország méreteiből adódóan a távolsági vonatok gyakran késnek, a Szicíliába tartó éjszakai espresso-k nem ritkán több órát is.

Az ES és IC pótdíjrendszer a magyarral ellentétben kilométer alapú.

Az FS forgalma (2002-es adatok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Utas: 492 millió (+4.2% 2001-hez képest)
  • Teheráru: 73.6 millió tonna (-5.1% 2001-hez képest)

Gördülő állomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lorenzo Necci (1989–1996)
  • Giancarlo Cimoli (1996–1998)
  • Claudio Dematté (1998–2001)
  • Giancarlo Cimoli (2001–2004)
  • Elio Catania (2004–2006)
  • Innocenzo Cipolletta (2006–2010)
  • Lamberto Cardia (2010–)

Ügyvezető igazgatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lorenzo Necci (1989–1996)
  • Giancarlo Cimoli (1996–2004)
  • Elio Catania (2004–2006)
  • Mauro Moretti (2006–)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Bilancio consolidato 2010. Ferrovie dello Stato. (Hozzáférés: 2011. december 30.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferrovie dello Stato témájú médiaállományokat.