Burgonya
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Solanum tuberosum L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonya témájú médiaállományokat. |
| Burgonya (nyers, héjas) Tápanyagtartalom 100 g-ban |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 80 kcal 320 kJ | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
A burgonya (Solanum tuberosum), a köznyelvben krumpli, tájnyelvi nevén kolompér, krompé vagy pityóka (Erdélyben), a burgonyafélék (Solanaceae) családba tartozó növény, amit keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származása, élőhelye
Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ott az őslakosok már kb. 5000 éve termesztik. Európába először Pizarro expedíciója hozta el az 1540-es években. A 16-17. században spanyol, portugál kereskedők elterjesztették Ázsiában és Afrikában is. Ausztráliába az angolok vitték a 18. században. Ez a legfontosabb termesztett, nem gabona növény, így több ezer fajtája ismert. Becslések szerint ma világszerte 192 000 km²-en termesztenek burgonyát. [1]
[szerkesztés] Megjelenése, felépítése
Apró (50–90 cm) magasra növő, lágyszárú cserje. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (ággumó). A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarack föld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. Ezek a sűrűn elágazó gyökerek 50–60 cm mélyre hatolnak le.
Páratlanul szárnyalt, összetett leveleinek széle ép.
A párta és a csésze összeforrása miatt öttagú, fehér, lila, olykor vöröses virágai bogernyőbe tömörülnek.
Termése kétrekeszes, sokmagvú bogyó.
[szerkesztés] Életmódja
Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6–12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti.
Általában idegenmegporzó növény.
[szerkesztés] Felhasználása
Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó „szemeiben” (rügyeiben) és a napon (fényben) tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot (szolanint) fejleszt.
Mindennapos, alapvető élelmiszernövény, kalóriatartalma 1/3-a a kenyérének. Egy-egy kifejlett gumó normális tömege 40–200 g, és többnyire mintegy:
- 18% keményítőt,
- 1–2% fehérjét,
- 110–180 mg/kg B-vitamint,
- 700–1000 mg/kg C-vitamint,
- valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600 mg/kg-ra csökken. Könnyen emészthető; és hűvösben tárolva más zöldségekkel ellentétben jól és sokáig eltartható.
Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült-, és főtt tészták készítéséhez. Fogyasztható nyersen is. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető.
A mezőgazdaságban, a háztájiban (főleg régebben) az apró burgonyagumókat megfőzték és a disznóknak adták.
Magas keményítőtartalma lehetővé teszi, annak lebontásával úgynevezett krumplicukrot állítsanak elő belőle. A cukor a következő lépésben alkohollá alakítható.
Magyarországon egy ember évente átlagosan mintegy 50 kg burgonyát fogyaszt el, Portugáliában kb. 150-et.
2005-ös adatok szerint, a világon az egy főre jutó burgonyafogyasztás Fehéroroszországban a legnagyobb, 181 kg/fő/év. [2]
| Ország | Mennyiség (t.) |
|---|---|
| Kína | 47 594 193 |
| Oroszország | 18 828 000 |
| India | 17 380 730 |
| Amerikai Egyesült Államok | 17 105 000 |
| Ukrajna | 6 380 850 |
| Egyesült Királyság | 6 169 000 |
| Németország | 5 572 000 |
| Lengyelország | 5 000 000 |
| Banglades | 4 041 463 |
| Irán | 3 991 142 |
[szerkesztés] A feldolgozás módja és a tápanyagtartalom
A burgonya azért is fontos eledelünk, mert a növény 85%-a hasznosítható emberi táplálékként, szemben a gabonafélék 50%-os hasznosíthatóságval. [1]
A burgonyagumó egészséges élelmiszer, mert sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Figyelni kell azonban a megfelelő elkészítésére: a burgonya fölkockázása lerövidítheti a főzési időt, de akár 75%-kal is csökkentheti az ásványi anyag tartalmát – állapította meg Shelley Jansky genetikus és Paul Bethke növényfiziológus, az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (Agricultural Research Service, ARS) madisoni székhelyű (Wisconsin állam) zöldségkutató részlegének két tudósa 2008-ban.
A kutatók a kálium és tízféle más ásványi anyag mennyiségét vizsgálták. A kálium-tartalom csökkenése a cukorbetegeknek ugyan hasznos lehet, de az egészségesek jobban teszik, ha egészben készítik el.
Ha egész éjszaka áztatták, az nem csökkentette a káliumtartalmat.[3]
[szerkesztés] Kártevői
A burgonya legnagyobb ellensége a krumplibogár. A bogár és lárvái a növény leveleivel táplálkoznak, ezáltal ők is mérgezővé válnak. A gumókat a földben megtámadhatja a lótücsök, a cserebogár és a pattanóbogarak lárvája is.
[szerkesztés] Kórokozói
A burgonyát mintegy 40 vírusos betegség károsíthatja. Közülük jelentősebbek a burgonya mozaikvírus, a burgonya Y vírus, a burgonya levélsodródás vírus és a vírusos gumófoltosság. Jellemzően a vírusok felelősek a vegetatív úton, gumóval szaporított burgonya lassú, de biztos leromlásáért. Baktériumos betegségei között több zárlati kórokozó is van, például a burgonya barna rothadását okozó Ralstonia solanacearum vagy a baktériumos hervadás tünetegyüttest előidéző Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus. Ezen kívül még az Erwinia fajok okozhatják a burgonya feketelábúságát. Gombás betegségei közül ki kell emelni a burgonyavészt okozó Phytophtora infestanst. Ez a betegség, nevének megfelelően, képes rövid időn belül megsemmisíteni az állomány föld feletti részeit.
[szerkesztés] Gyógyhatásai
A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a nap égette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A burgonya termesztése és felhasználása
- Levesek
- Krumplicukor
- Startlap linkgyűjtemény a burgonyáról
- Krumplitorta recept
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 776–777. o. ISBN 963-05-6928-0
[szerkesztés] Jegyzetek
