Burgonya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Burgonya
234 Solanum tuberosum L.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Csucsor (Solanum)
Faj: S. tuberosum
Tudományos név
Solanum tuberosum
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Burgonya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonya témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonya témájú kategóriát.

A burgonya (Solanum tuberosum), a köznyelvben krumpli, tájnyelvi nevén krumpedli, kolompér, kompér, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök, vagy pityóka (Erdélyben). A burgonyafélék (Solanaceae) családba tartozó növény, amit keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.

Peru és Chile hegyvidékén őshonos az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják. Európába a 16. században Pizarro révén került. Magyarországra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése II. József magyar király adókedvezményeinek volt köszönhető.

A krumpli bajor-osztrák nyelvterületről érkezett a magyar nyelvbe, míg a burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény hivatalos elnevezése a burgonya, mely eredetileg tájszóként Baranya vármegye egyes területein jelent meg a magyar nyelvben. Van olyan vélekedés, mely szerint Burgundia (olaszul: Borgogna, aminek kiejtése kb. „borgonya”) lehetett a névadó, de ezt nyelvészek nem igazolták.[1] A Magyarországra került növény ugyanis nem Burgundiából származott, hanem német közvetítéssel érkezett és a bajor-osztrák nyelvjárásokban használt krumpel alapján kapta a krumpli elnevezést. A német szó egyébként hasonlóan más európai nyelvekhez a földi alma vagy körte fordításából keletkezett grundbirne=földkörte.[2] Tájnyelvi elnevezése a svábtök is a német eredetre utal.

Származása, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A burgonya eredeti elterjedése Dél-Amerikában

Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ott az őslakosok már körülbelül. 5000 éve termesztik, de fogyasztása már több mint hétezer évvel ezelőttre tehető. Európába először Pizarro expedíciója hozta el az 1540-es években. A 16-17. században spanyol, portugál kereskedők elterjesztették Ázsiában és Afrikában is. Magyarországra 1650 körül került, de évszázadokba telt mire elterjedt. Az 1800-as évektől kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, mivel ingyen osztottak szét vetőgumót és II. József magyar király adókedvezménnyel támogatta a termelőket.[3][4]

Ausztráliába az angolok vitték a 18. században. Ez a legfontosabb termesztett, nem gabona növény, így több ezer fajtája ismert. Becslések szerint ma világszerte 192  000 km²-en termesztenek burgonyát.[5]

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy krumplinövény
A krumpli virága

(50–90 cm) magasra növő, lágy szárú növény. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (szárgumó). A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarack föld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. Ezek a sűrűn elágazó gyökerek 50–60 cm mélyre hatolnak le. Páratlanul szárnyalt, összetett leveleinek széle ép. A párta és a csésze összeforrása miatt öttagú, fehér, lila, olykor vöröses virágai bogernyőbe tömörülnek. Termése kétrekeszes, sokmagvú bogyó.

Burgonya (nyers, héjas)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 80 kcal   320 kJ
Szénhidrátok     19 g
- Keményítő  15 g
- Rost  2,2 g  
Zsír 0,1 g
Fehérje 2 g
Víz 75 g
Tiamin (B1-vitamin)  0,08 mg   6%
Riboflavin (B2-vitamin)  0,03 mg   2%
Niacin (B3-vitamin)  1,1 mg   7%
B6-vitamin  0,25 mg 19%
C-vitamin  20 mg 33%
Kalcium  12 mg 1%
Vas  1,8 mg 14%
Magnézium  23 mg 6% 
Foszfor  57 mg 8%
Kálium  421 mg   9%
Nátrium  6 mg 0%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6–12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti.

Általában idegenmegporzó növény.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A burgonya összegyűjtött gumói

Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó „szemeiben” (rügyeiben) és a napon (fényben) tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot (szolanint) fejleszt.

Mindennapos, alapvető élelmiszernövény, energiatartalma harmada a kenyérének. Egy kifejlett gumó normális tömege 40–200 g, és többnyire mintegy:

  • 18% keményítőt,
  • 1–2% fehérjét,
  • 110–180 mg/kg B-vitamint,
  • 700–1000 mg/kg C-vitamint,
  • valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600 mg/kg-ra csökken. Könnyen emészthető; hűvösben tárolva, más zöldségekkel ellentétben jól eltartható.

Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült- és főtt tészták készítéséhez. Fogyasztható nyersen is. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető.

A mezőgazdaságban, a háztájiban (főleg régebben) az apró burgonyagumókat megfőzték és a disznókkal etették föl.

Magas keményítőtartalma lehetővé teszi, annak lebontásával úgynevezett krumplicukrot állítsanak elő belőle. A cukor a következő lépésben alkohollá alakítható.

Magyarországon egy ember évente átlagosan mintegy 50 kg burgonyát fogyaszt el, Portugáliában kb. 150-et.

2005-ös adatok szerint, a világon az egy főre jutó burgonyafogyasztás Fehéroroszországban a legnagyobb, 181 kg/fő/év.[6]

Csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes burgonyafajták konyhai hasznosítás szempontjából az alábbiak szerint csoportosíthatók
!Főzési típus Felhasználási javaslat Alkalmasak Főbb fajták
Salátának való nem szétfövő burgonya „A” saláták, hidegkonyhai készítmények, tepsis és rakott burgonya készítéséhez Somogyi sárga kifli, Cherie, Agata
Főznivaló Főznivaló, nem szétfövő burgonya „B” főzéshez, saláták, raguk készítéséhez Aladin, Amorosa, Kleopátra, Impala, Pannónia, Marabel, Desirée, Katica, Kondor, Hópehely, Laura, Luca XL, Red Scarlet, Rioja, White Lady, Balatoni rózsa
Sütnivaló Sütnivaló, enyhén szétfövő burgonya „C” sütéshez, burgonyás tésztákhoz, chips- és hasábburgonya-készítéshez, püré/pehely alapanyagnak Agria, Karlena, Kuroda, Lady Rosetta, Lady Claire, Góliát, Solara, Vénusz Gold
Burgonyaültetvény
Legnagyobb burgonyafogyasztó országok (2005) [6]
Ország Mennyiség (t.)
Kína 47  594  193
Oroszország 18  828  000
India 17  380  730
Amerikai Egyesült Államok 17  105  000
Ukrajna 6  380  850
Egyesült Királyság 6  169  000
Németország 5  572  000
Lengyelország 5  000  000
Banglades 4  041  463
Irán 3  991  142

Burgonya és klímaváltozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hőmérséklet emelkedés a burgonya termésmennyiségét csökkenti. Bizonyos hőmérséklet felett növekszik a betegségek kialakulásának veszélye. A klímaváltozás miatt legveszélyeztetettebb Észak-India környéke. A jelenleg túl hideg területek egy része a klímaváltozás következtében alkalmassá válhat a burgonya termelésére.[7]

A feldolgozás módja és a tápanyagtartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kék burgonya

A burgonya azért is fontos eledelünk, mert a növény 85%-a hasznosítható emberi táplálékként, szemben a gabonafélék 50%-os hasznosíthatóságával.[5]

A burgonyagumó egészséges élelmiszer, mert sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Figyelni kell azonban a megfelelő elkészítésére: fölkockázása lerövidítheti a főzési időt, de akár 75%-kal is csökkentheti az ásványi anyag tartalmát – állapította meg Shelley Jansky genetikus és Paul Bethke növényfiziológus, az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (Agricultural Research Service, ARS) madisoni székhelyű (Wisconsin állam) zöldségkutató részlegének két tudósa 2008-ban.

A kutatók a kálium és tízféle más ásványi anyag mennyiségét vizsgálták. A kálium-tartalom csökkenése a cukorbetegeknek ugyan hasznos lehet, de az egészségesek jobban teszik, ha egészben készítik el.

Ha egész éjszaka áztatták, az nem csökkentette a káliumtartalmat.[8]

Kártevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A burgonya legnagyobb ellensége a krumplibogár. A bogár és lárvái a növény leveleivel táplálkoznak, ezáltal ők is mérgezővé válnak. A gumókat a földben megtámadhatja a lótücsök, a cserebogár és a pattanóbogarak lárvája is.

Kórokozói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A burgonyát mintegy 40 vírusos betegség károsíthatja. Közülük jelentősebbek a burgonya mozaikvírus, a burgonya Y vírus, a burgonya levélsodródás vírus és a vírusos gumófoltosság. Jellemzően a vírusok felelősek a vegetatív úton, gumóval szaporított burgonya lassú, de biztos leromlásáért.

Baktériumos betegségei között több zárlati kórokozó is van, például a burgonya barna rothadását okozó Ralstonia solanacearum vagy a baktériumos hervadás tünetegyüttest előidéző Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus. Ezen kívül még az Erwinia fajok okozhatják a burgonya feketelábúságát.

Gombás betegségei közül ki kell emelni a burgonyavészt okozó Phytophtora infestanst. Ez a betegség, nevének megfelelően, képes rövid időn belül megsemmisíteni az állomány föld feletti részeit.

Gyógyhatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sült krumpli

A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a napégette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Honnan ered a krumpli szó? (magyar nyelven). nyest.hu, 2011. július 26. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  2. Honnan ered a burgonya szó? (magyar nyelven). nyest.hu, 2011. július 26. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  3. A burgonya titkos története (magyar nyelven). mult-kor.hu, 2007. május 23. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  4. Honnan származik a burgonya? (magyar nyelven). mimicsoda.hu. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  5. ^ a b International Year of the Potato 2008 Potato world (angol nyelven). fao.org. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  6. ^ a b International Year of the Potato 2008 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
  7. Milyen növények halnak ki a meleg miatt? Origo 2012.11.19.
  8. A krumpli felkockázásával elvesznek az értékes anyagokOrigo, 2008. július 7.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a burgonya címszót a Wikiszótárban!

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]