Szolanin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szolanin
Solanine composition.svg
Solanine 3d structure.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 20562-02-1
PubChem 30185
MeSH Solanine
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C45H73NO15
Moláris tömeg 868,059 g/mol
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok R22[1]
S mondatok nincs[1]
LD50 590 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A szolanin (solanin) egy burgonyafélékben (Solanaceae) megtalálható mérgező szteránvázas glikoalkaloid neve.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ebszőlő (csucsor) nemzetség igen sok fajának gyümölcsében, szárában, illetve csírájában előfordul (innen a neve). Koncentrációja függ az érettségi foktól.

Fontosabb, szolanin-tartalmú fajok:

A burgonya érett gumói csak 0,002-0,01% szolanint tartalmaznak, ez a mennyiség az emberre és az állatokra veszélytelen. Az éretlen vagy az öreg, kicsírázott gumókban már 0,06% is lehet a mérgező alkaloidból, a csírában pedig ennél egy nagyságrenddel több is, tehát az ilyen burgonya már mérgező is lehet.

Mivel a szolanin főként a felszín közelében koncentrálódik, a zöld héjú vagy kicsírázott gumókat a főzés előtt vastagon meg kell hámozni, és sok vízben kell főzni, hogy a mérgező anyag kioldódjon.

Korábban úgy gondolták, hogy a paradicsom zöld, éretlen bogyójában ugyancsak sok a szolanin, azonban ezt tudományos vizsgálatok nem támasztották alá. Helyette viszont találtak a zöld paradicsomban emberekre nem mérgező rokon vegyületeket, úgy mint tomatin, dehidrotomatin és filotomatin. [2][3]

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lokálisan a nyálkahártyát izgatja. Felszívódva a központi idegrendszert megtámadva agyödémát, kómát és görcsöket okoz.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csapó János, Csapóné Kiss Zsuzsanna: Élelmiszer-kémia; Mezőgazda Kiadó, 2003
  • Neumüller, O.A.: Römpp Vegyészeti lexikon
  • Knoll J.: Gyógyszertan