Lótücsök
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Gryllotalpa gryllotalpa Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lótücsök témájú médiaállományokat. |
A lótücsök vagy lótetű (Gryllotalpa gryllotalpa) a rovarok (Insecta) osztályának az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjéhez, ezen belül a lótücsökfélék (Gryllotalpidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A lótücsök Európában általánosan előfordul. Néha tömegesen megjelenő faj.
[szerkesztés] Megjelenése
A lótücsök 3-5 centiméter hosszú. Barna teste zömök, hengeres alakú és finom szőrökkel borított, elülső lábpárja széles ásólábakká alakult. Háromszögletű fején rövid, fonálszerű csápok vannak. Az előhát nagy, tojásdad. A megkeményedett elülső szárnyai rövidek, a hátulsók megnyúltak, hegyesek. Az utóbbiakkal a rovar kitűnően tud repülni, erre azonban csak ritkán vállalkozik. Hosszú faroktoldaléka van.
[szerkesztés] Életmódja
Főként éjszaka aktív. Járatokat ás a nedves talajban, ahol apró rovarokkal, gilisztákkal és növényi részekkel táplálkozik. Szinte állandóan ezekben a labirintusszerű, szerteágazó járatokban tartózkodik. A hímek meleg nyári estéken útra kelnek. A kertekben a növények fogyasztása és különösen föld alatti szárainak elvágása miatt rendkívül súlyos károkat okozhat.
[szerkesztés] Szaporodása
A hím nászénekét finom, szabályos cirpelészként (trillázásként) hallhatjuk nyáron. Ha megijesztik őket, a nőstények is képesek hangot adni. Az udvarlás után a nőstény kapaszkodik fel a hímre. Normális körülmények között a megtermékenyítés egy ondótartó (spermatofor) átvitelével a föld alatt zajlik le. A párosodás után mintegy fél óra múlva a nőstény eltávolítja az ondótartót. A petéket 5-25 centiméter mélyre, az előzőleg kiásott, megszilárduló nyálával megerősített falú üregbe rakja le. Körülbelül három hónap leforgása alatt több fészket létesít, és több mint 500 petét helyez el. Petéit kizárólag csak a saját maga által épített üregekbe rakja le. Mind a petéket, mind a fiatal lárvákat hosszú ideig őrzi. A petékből kikelő fiatal lárváknak még nincsenek ásólábaik, és táplálékot sem vesznek magukhoz. A második lárvaállapotot megelőző vedlésre azonban már néhány óra múlva sor kerül, és a lárvák elhagyják a fészket. A lárva áttelel, a következő tavasszal lesz belőle imágó, kora nyáron már ivarérett. A lótücskök fejlődési ideje vidékenként különböző, Közép-Európában többnyire két év. A kifejlett lótücsök általában két évet él.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
