Krumplibogár
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Leptinotarsa decemlineata Say, 1824 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Krumplibogár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Krumplibogár témájú médiaállományokat. |
A krumplibogár vagy kolorádóbogár (Leptinotarsa decemlineata) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A krumplibogár előfordulása eredetileg az Amerikai Egyesült Államokbeli Sziklás-hegység közelében fekvő államokra korlátozódott. A krumplibogár ma már a világon mindenütt előfordul, ahol gazdanövényeit – főként a krumplit – termesztik. Minden igyekezet ellenére sem sikerült gátat vetni e kártevő rovar terjedésének. A tény az, hogy a kolorádóbogár hihetetlen gyorsasággal terjedt el Amerikában az Atlanti-óceán partjáig. Németországba 1877-ben hurcolták be először és 1914-ben legutoljára, de erélyesen keresztülvitt rendszabályokkal sikerült kiíratni.
[szerkesztés] Megjelenése
A kifejlett bogár hossza 3,5-10 milliméter, a lárva hossza 15 milliméter. A repülésre alkalmas egy pár recés szárnyat kemény kitinpáncél szárnyfedők takarják. Ezek élénk sárgák, öt-öt fekete csíkkal, innen is a latin neve: decemlineata, ami tízcsíkosat jelent.
[szerkesztés] Életmódja
A krumplibogár egész nyáron aktív, télire beássa magát a földbe, átaludva ezt az évszakot s onnan csak május elején búvik elő. A lárvák többnyire csoportosan rágnak, míg a kifejlett bogarak többnyire magányosan élnek. Tápláléka krumpli és más burgonyafélék levele. A krumplibogár 1-2 évig él.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget hathetes korában éri el. A párzási időszak tavasz végétől késő nyárig tart. A nőstény, a 2500 petéjét 20-80-as csomókban rakja le, a növények levelein. A petéből való kifejlődés 10-14 napig tart. Kikelés után, a lárva pirosas-rózsaszínű fekete pettyekkel, később sárgává válik. Két-három hét alatt teljesen kifejlődik, ezután a földbe ássa magát és bebábozódik. Rögtön a kikelés után rágni kezd. Egy nyáron akár három generáció is kifejlődhet. A nőstény a levelek aljára 700-1200 petét rak, 12-20-as csoportokban. A lárvák 5-8 nap múlva kelnek ki, mintegy 20 nap alatt teljesen kifejlődnek, azután földbe fúrják magukat s itt bebábozódnak. Mintegy 12 nap múlva már megjelenik a második nemzedék, a mely még ugyanazon nyáron egy harmadik nemzedéket is hoz létre. Lárvái narancssárgák, de fej, haránt nyakörve, lábai és testének két oldalán egy-egy pontsor fekete. Óvószer ellene: a bogárnak, lárváknak és petéknek összegyűjtése.
[szerkesztés] Érdekesség
Héderváron az 1990-es évek végén szobrot állítottak az itt elsőként megtalált krumplibogárnak. Ugyanekkor fiatal művészek filmet is készítettek róla.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
