Csucsor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csucsor
Solanum sodomeum
Solanum sodomeum
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Solanum
L., 1753
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Csucsor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csucsor témájú kategóriát.

A csucsor, ebszőlő (Solanum) a burgonyafélék (Solanaceae) családjának egyik nemzetsége.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többnyire alacsony bokor; számos fajának bogyótermése mérgező. Az „ebszőlő” régi botanikai szavunk, ami a nyelvjárásokban is szélesen elterjedt. A névadás alapja a növény kapaszkodó szára (nyúlánk levélnyelével csavarodva talál támasztékot) és a fürtvirágzatából kialakuló tojásdad, fényes piros, őszi bogyócsoport. Bogernyőben termő piros bogyói egyformán szemünkbe tűnnek vízpartokon, liget- és láperdőkben. Az összetétel eb- előtagja azt jelzi, hogy bogyója ehetetlen, haszontalan – sőt, veszedelmesen mérges: a szívműködést bénító szolanint tartalmaz. Új inváziós faj a Kárpát-medencében a kerti csucsor (Solanum melanocerasum).

Fontosabb fajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismertebb zöldségnövényeink közül ebbe a nemzetségbe tartozik:

A Kárpát-medencében kevésbé ismert, ehető termésű fajok:

Sok fajuk gyomnövény. Ezek közül a Kárpát-medencében a fekete csucsor vagy kutyabogyó (Solanum nigrum) és a keserű vagy ebszőlőcsucsor (Solanum dulcamara L.) terjedt el leginkább. Utóbbit gyógynövényként tartják nyilván, de az egész növény erősen mérgező, ezért háziszerként semmiképp sem ajánlott. Hatóanyagai serkentik a vizeletképződést, a májműködést, leveleinek főzetét sebek lemosására és reuma elleni gyógyfürdőkben használják. Mocsári társulások szegélyén, nyáras-borókásokban, gyomtársulásokban gyakori félcserje.

Dísznövényként termesztik a kék csucsort[forrás?] (Solanum rantonnetii vagy Lycianthes rantonnetii). Ez hazánkban dézsás növényként tartható, az enyhe fagyokat még elviseli, de −3 °C már károsíthatja. Szereti a napsütést, közepes vízigényű, májustól szeptemberig nyílik. Madeira szigetéről származik a klárisfácska (díszpaprika, Solanum capsicastrum). Egy további dísznövényként elterjedt faja a vöröstüskés csucsor (Solanum pyracanthon) mely Madagaszkáron és az Indiai-óceán nyugati szigetein őshonos. Ez hasonlóan a kék csucsorhoz hazánkban csak dézsás növényként fordul elő, mivel a hideget nem bírja.

Ismertebb dísznövények a nemzetségből:

Gyógynövényként termesztik az orvosi csucsort (Solanum laciniatum Ait.).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]