Nadragulya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nadragulya
Nadragulya terméssel
Nadragulya terméssel
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Alcsalád: Solanoideae
Nemzetség-
csoport
:
Hyoscyameae
Nemzetség: Atropa
Faj: A. belladonna
Tudományos név
Atropa belladonna
L.
Szinonimák
  • Atropa borealis Kreyer ex Pascher
  • Atropa cordata Pascher
  • Atropa digitaloides Pascher
  • Atropa belladonna var. intermedia Pater in Pharm. Zentralh. vol. 63, 77. 1922.
  • Atropa komarovii Blin. & Shal., Blin. & Shal. in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 183. 1945.
  • Atropa lethalis Salisb., Salisb. , Prodr., 132. 1796. nom. illeg.
  • Atropa lutescens Blin. & Shal., in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 260. 1944. nom. illeg. non Jacq. ex C.B. Clarke (1885)
  • Atropa mediterranea Kreyer ex Pascher
  • Belladonna baccifera Lam., Fl. franç. vol. 2, 255. 1779.
  • Belladonna trichotoma Scop., Fl. Carn. ed. vol. 2, 1, 160. 1772.
  • Boberella belladonna (L.) E.H.L.Krause
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nadragulya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nadragulya témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nadragulya témájú kategóriát.

A maszlagos nadragulya vagy nadragulya (Atropa belladonna) hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő. A mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye.

Népies nevei: álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű.

A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és belladonint) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is előfordul benne.

Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, ezért a középkorban – főleg az olasznők előszeretettel alkalmazták „szépítőszerként” a növény forrázatát szemcseppként alkalmazva.[1] A Magyar néprajzi lexikon szerint a "szépasszony": a magyar népi hitvilág hol jó-, hol rosszindulatú, természetfeletti lénye, aki a boszorkány, illetve a tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Magyarán a szépasszony füvének/boszorkányfűnek lehetne fordítani (a szépasszony mint boszorkány nem csak Magyarországon, hanem európai kultúrkörben is elterjedt kifejezés volt). A szemészetben ma is alkalmaznak atropintartalmú szemcseppeket pupillatágításra bizonyos vizsgálatokhoz.

Nevét gyakran „nadrágujjas emberkének” ferdítik, és emiatt összekeverik rokonával, az ugyancsak a burgonyafélék közé tartozó mandragórával, aminek gyökere emberke alakú.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nadragulya Európában, Ázsia nyugati részén és Afrika északnyugati részein őshonos. Indiában, Pakisztánban, az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában és Európában termesztik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nadragulya 50–100 centiméter magas, gazdagon elágazó szárú, évelő növény. Tojás alakú, ép szélű, nyélre futó levelei körülbelül 15 centiméter hosszúak. A virágok egyesével fejlődnek a levélhónaljakban, harang alakú, 2–3,5 centiméteres pártájuk kívül barnás ibolyaszínű, belül sárgászöld. A termés fényes fekete bogyó.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A maszlagos nadragulya nyirkos lomb- és elegyes erdők lakója. A virágzási ideje június-augusztus között van. Bogyói erősen mérgezők, gyermekeknél 3-4 darab elfogyasztása halálos lehet.

Homeopátiás felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Belladonna növényből készített homeopátiás szer gyakran használatos lázcsillapító gyanánt. Hatásosnak hiszik olyan láz esetén, ami hirtelen szökik magasba és az orcák vagy a fülek vörösödésével jár, továbbá hallucinációk (lázálom), lüktető, éles fájdalmak, huzatra vagy a hidegre érzékeny fej esetén. Sokszor használják gyermekek középfül-gyulladásánál, torokgyulladásnál, skarlátnál.[2]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Innen a belladonna név: az olasz bella donna jelentése: szép asszony.
  2. Phatak, Dr. S. R.. Homeopátiás gyógyszertan. Remedium. ISBN 9634080294 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]