Nadragulya

Nadragulya
Nadragulya terméssel
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids I Rend: Burgonyavirágúak (Solanales) Család: Burgonyafélék (Solanaceae) Alcsalád: Solanoideae Nemzetség- csoport: Hyoscyameae Nemzetség: Atropa Faj: A. belladonna
Tudományos név
Atropa belladonna L.
Szinonimák
Atropa borealis Kreyer ex Pascher Atropa cordata Pascher Atropa digitaloides Pascher Atropa belladonna var. intermedia Pater in Pharm. Zentralh. vol. 63, 77. 1922. Atropa komarovii Blin. & Shal., Blin. & Shal. in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 183. 1945. Atropa lethalis Salisb., Salisb. , Prodr., 132. 1796. nom. illeg. Atropa lutescens Blin. & Shal., in Izv. Turkm. Fil. AN SSSR vol. 3-4, 260. 1944. nom. illeg. non Jacq. ex C.B. Clarke (1885) Atropa mediterranea Kreyer ex Pascher Belladonna baccifera Lam., Fl. franç. vol. 2, 255. 1779. Belladonna trichotoma Scop., Fl. Carn. ed. vol. 2, 1, 160. 1772. Boberella belladonna (L.) E.H.L.Krause
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nadragulya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nadragulya témájú médiaállományokat.

A maszlagos nadragulya vagy nadragulya (Atropa belladonna) hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő. A mérsékelt öv legmérgezőbb növénye.

Népies nevei: álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű.

A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és belladonint) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is előfordul benne.

Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, ezért a középkorban – főleg az olasz – nők előszeretettel alkalmazták szépítőszerként. (Innen a belladonna név: az olasz bella donna jelentése szép asszony) A Magyar néprajzi lexikon szerint a "szépasszony" : a magyar népi hitvilág, hol jó, hol rosszindulatú, természetfeletti lénye, aki a boszorkány, ill. a tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Magyarán a szépasszony füve - boszorkányfű-nek lehetne fordítani a szépasszony mint boszorkány nem csak Magyarországon, hanem európai kultúrkörben is elterjedt kifejezés volt.

Nevét gyakran „nadrágujjas emberkének” ferdítik, és emiatt összekeverik rokonával, az ugyancsak a burgonyafélék közé tartozó mandragórával, aminek gyökere emberke alakú.

Előfordulása

A nadragulya Európában, Ázsia nyugati részén és Afrika északnyugati részein őshonos. Indiában, Pakisztánban, az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában és Európában termesztik.

Megjelenése

A nadragulya 50–100 centiméter magas, gazdagon elágazó szárú, évelő növény. Tojás alakú, ép szélű, nyélre futó levelei körülbelül 15 centiméter hosszúak. A virágok egyesével fejlődnek a levélhónaljakban, harang alakú, 2–3,5 centiméteres pártájuk kívül barnás ibolyaszínű, belül sárgászöld. A termés fényes fekete bogyó.

Életmódja

A maszlagos nadragulya nyirkos lomb- és elegyes erdők lakója. A virágzási ideje június-augusztus között van. Bogyói erősen mérgezők, gyermekeknél 3-4 darab elfogyasztása halálos lehet.

Homeopátiás felhasználása

A Belladonna növényből készített homeopátiás szer gyakran használatos lázcsillapító gyanánt. Hatásosnak hiszik olyan láz esetén, ami hirtelen szökik magasba és az orcák vagy a fülek vörösödésével jár, továbbá hallucinációk (lázálom), lüktető, éles fájdalmak, huzatra vagy a hidegre érzékeny fej esetén. Sokszor használják gyermekek középfül-gyulladásánál, torokgyulladásnál, skarlátnál.

Képek

• 

  a növény

• 
• 

  virága

• 
• 

  a virág keresztmetszete

• 

  mérgező termése

• 
• 

  magvai

• 

  szára

• 

  levele

• 

  rajzok a növényről

• 

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2665943
• http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?6051 - USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Atropa belladonna in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.