Karlsruhe
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Karlsruhe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Kormányzati kerület | Karlsruhe | ||
| Kerület | Karlsruhe | ||
| Alapítás éve | 1715 | ||
| Polgármester | Heinz Fenrich (CDU) | ||
| Irányítószám | 76131–76229 | ||
| Körzethívószám | 0721 | ||
| Rendszám | KA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 1648 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 115 m | ||
| Terület | 173,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 49° 1′, k. h. 8° 24′ | |||
| é. sz. 49° 1′, k. h. 8° 24′ | |||
| Karlsruhe weboldala | |||
Karlsruhe város Németországban, Baden-Württemberg tartományban, közel a francia határhoz. Itt található a német alkotmánybíróság székhelye. Ismert még egyeteme is.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Közel fekszik a Rajna folyóhoz, területén halad át a 49. szélességi kör.
A felső-rajnai medencében fekszik az Alb és Pfinz patakok folyása mentén. Keleten a Fekete-erdő északi határvidéke érinti.
A város legmagasabb pontja a Grünswetterbach városrész, mely 322,7 m magasan fekszik a tengerszint felett.
Története [szerkesztés]
III. Károly Vilmos Baden-durlachi gróf alapította 1715-ben, miután az eredeti rezidenciájának, Durlachnak középkori légkörét megunva, egy mind fekvésében és szellemiségében szabadabb várost szeretett volna alapítani. Így 1715. június 17-én a Karlsruhei Kastély alapkőletételével megalapította a várost. A kastély képezi a város középpontját, 32 sugárútja ebből a pontból indul ki.
Karlsruhe megalapítása után a Badeni Hercegség (egy ideig Nagyhercegség) központi városa lett. Az 1945-ös, ill. 1952-es közigazgatási reformok során Karlsruhe elvesztette központi szerepét, és a szövetségi tartományi főváros szerepét Stuttgart vette át.
1825-ben I. Lajos nagyherceg alapította politechnikumát, amely a későbbi híres egyetemének magját alkotja.
Közlekedése [szerkesztés]
A város igen ismert az úttörő közlekedési rendszeréről, ahol a városi villamosok a nagyvasúti síneken az agglomerációba közlekednek (névadója is lett a karlsruhei modellnek).
Természetesen autópályán illetve vasúton is elérhető Stuttgart, Frankfurt és Freiburg felől. 2007 óta Párizsból TGV-vel is elérhető. Karlsruhén halad át a Párizst Béccsel összekötő, éjszaka közlekedő Orient expressz, így a város Bécs városából indulva átszállás nélkül elérhető.
Híres emberek [szerkesztés]
- Oliver Kahn, német válogatott kapus.
- Karl Benz, a gépkocsi feltalálója.
- Hans Frank, ügyvéd, politikus, az NSDAP tagja, később Dél-Lengyelország gauleitere.[1]
Fontos helyek [szerkesztés]
A Kaiserstraße a város legforgalmasabb sétánya. Itt található a legtöbb üzlet és étterem. Az utcán végig villamos jár, majdnem minden vonal átmegy rajta. A közeljövőben egy földalatti villamospályát kezdenek el építeni, mivel a felszín felett a sétálóutcán járó villamosok veszélyesek. Érdekessége, hogy a sétány minden keresztutcáján a kastélyt látni lehet. Ez a legyezöformájú utcák szerkezetének köszönhető. A Kaiserstraße két fontosabb teret is érint, a Marktplatz-ot és az Europaplatz-ot.
Az Europaplatz egy közlekedési csomópont, mint a Hauptbahnhof (főpályaudvar). Itt található a régi posta épülete, ami ma már egy bevásárlóközpont. Az "EC-Center" mellett az egyik legforgalmasabb bevásárlóközpont a városban.
A Marktplatz-on található piramis Karlsruhe jelképe. A téren található emlékművek szabadkőműves jelképek is egyben. Az itt lévő piramis, az obeliszk, a földön lévő kőrózsák és a közelben lévő Pantheon mind a Szabadkőművesekkel hozhatók kapcsolatba. Nem kizárt hogy Karl Benz is a társasághoz tartozó tudós volt.
Hauptbahnof a város főpályaudvara. Innen indul a legtöbb vonat a közeli Mannheimba, Freiburgba, Stuttgartba és Heidelbergbe. A pályaudvar a KVV (Karlsruher Verkehrsverbund - Karlsruhei tömegközlekedési hálózat) fő csomópontja. Itt járó vonalak: S1, S11, S4, S41, 2, 3, 4, 6, 50, 68
Karlsstraße a város leghosszabb utcája. Bevezet a belvárosba Ettlinger Tor és Europaplatz-on keresztül a kastélyig.
Jegyzetek, források, hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Eberle–Uhl (2006), 470;
Források [szerkesztés]
- Matthias Uhl, Henrik Eberle. A Hitler-dosszié. Park Könyvkiadó, 590. o. ISBN 963-530-716-0 (2006)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- karlsruhe.de – Hivatalos oldal

