Mannheim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mannheim
Mannheim Innenstadt.jpg
Mannheim belvárosa
Mannheim címere
Mannheim címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Polgármester Peter Kurz (SPD)
Irányítószám 68001–68309
Rendszám MA
Népesség
Teljes népesség 311 342 fő (2008. dec 31.) +/-
Népsűrűség 2124 fő/km²[1]
Földrajzi adatok
Terület 144,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mannheim  (Németország)
Mannheim
Mannheim
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 29′, k. h. 8° 28′Koordináták: é. sz. 49° 29′, k. h. 8° 28′
Mannheim weboldala

Mannheim Stuttgart után Baden-Württemberg tartomány második legnagyobb városa Németországban. A történelmi Kurpfalz vidék (1720-1778) egykori központja manapság az egyik európai nagyvárosi zónának, a Rajna-Neckar háromszögnek gazdasági és kulturális centruma. A rajna–pfalzi szomszédvárosával, Ludwigshafennel (160 000 fő) Mannheim csak a Rajnán határos.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mannheim a Felső-Rajnai-síkságon, a Rajna mentén, a Neckar torkolatháromszögénél fekszik. A városrészek a Rajna jobb és a Neckar mindkét partján találhatók.

A város egy 2,35 millió lakost számláló nagyvárosi övezetben, a Rajna-Neckar agglomerációs háromszögben fekszik. A Rajna-Neckar régióban Mannheim Heidelberg mellett egy centrumot képez. Mannheim fennhatósága alá tartozik: Edingen-Neckarhausen, Heddesheim, Ilvesheim és Ladenburg. Hasonlónagyságú városok: Frankfurt am Main 70 km-re északra és Stuttgart 135 km-re délkeletre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először valószínűleg a Lorschi kódexben említik 766-ban, 1607. január 24-én városi rangot nyert, miután a választófejedelem IV. (Pfalzi) Frigyes lerakta az akkori Friedrichsburg alapkövét. Az akkori terv egy rácsszerkezetű utcahálózat volt az erőddel és a hozzátartozó polgárvárossal, ami máig megmaradt, manapság ezt „négyzetvárosnak” nevezik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1896 óta nagyváros, ma fontos kereskedőváros, és a legfontosabb közlekedési csomópont Stuttgart és Frankfurt között. Németország második legnagyobb főpályaudvara van itt és itt van Európa legnagyobb belkereskedelmi kikötőinek egyike.

Találmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos találmányok származnak Mannheimból. Itt építette meg Karl Drais 1817-ben a kerékpár elődjét, 1886-ban gurult ki az első autó Carl Benztől[2], 1921-ben építette meg Heinrich Lanz az első traktort, a mannheimi Julius Hatry készítette 1929-ben az első rakétát a világon.

Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megfelezett címer egyik oldala aranyszínű, benne egy feltűnő, vörös kettős horog, a másik oldal fekete, benne egy vörös nyelvű és vörös koronájú duplafarkú aranyszínű kurpfalzi oroszlán.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrészek

A város hat belső, és tizenegy külső kerületre oszlik:

Belváros/Jungbusch, Lindenhof, Neckarstadt-Ost/Wohlgelegen, Neckarstadt-West, Neuostheim/Neuhermsheim, Schwetzingerstadt/Oststadt, Feudenheim, Friedrichsfeld, Käfertal, Neckarau, Rheinau, Sandhofen, Seckenheim, Schönau, Vogelstang, Waldhof és Wallstadt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Belváros rácsos utcaszerkezetű, számokkal és betűkkel jelölik a telkeket

1896-ban a városnak 100 000 lakosa volt, és ezzel nagyvárosi rangot szerzett. 1905-ben már 160 000 élt Mannheimban. 1961-ig ez a szám megduplázódott. 1970-ben laktak a legtöbben Mannheimban (333 000 fő). 2005. december 31-én a hivatalos adatok szerint 307 000 lakosa volt a városnak. A felmérések szerint a lakosság 22,5%-ka nem német. A legnagyobb néprajzi csoportok: törökök (19 831), olaszok (8324), szerbek (3550), lengyelek (3389), horvátok (2780) és görögök (2777).

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi tanácsnak 48 széke van és 5 évente vannak választások. A második világháború óta a szociáldemokraták voltak előnyben, azonban a CDU-nak 1999 óta a legerősebb frakciója van.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A víztorony Mannheim egyik szimbóluma

A Friedrichsplatz a belvárostól keletre található. Közepén áll a város jelképe, a 60 méter magas víztorony, amelyet 1889-ben építettek neobarokk stílusban, amelynek tetején egy 30,5 méter magas Amphitrité szobor található. A vízi játékokat nyáron, a sötétség beköszönte után egy óráig kivilágítják. Télen, a víztorony és a Triton-kút között karácsonyi vásárt szoktak rendezni.

A Friedrichsplatz-tól nyugatra egy sétálóutca vezet Mannheimm központi parkjához, a Paradeplatz-hoz (Parádé-tér). Ez szolgált egykor a választófejedelem úgynevezett csapatparádéjának lebonyolításához. A park közepén található a Grupello-piramis. A piac a Paradeplatztól északra fekszik az alsóváros központjában. A közepén egy szökőkút van, amit 1719-ben készítettek. Peter van der Branden készíttette Heidelbergben. Károly Tivadar választófejedelem 1767-ben Mannheimnak ajándékozta a szökőkutat. Az építmény figurái a négy alapvető elemet ábrázolják: tűz, víz, levegő, föld.

Ezek emellett Mannheim városát, a kereskedést, a Rajnát és a Neckart szimbolizálják. A piac déli oldalán egy barokk dupla épület van, ami valószínűleg Mannheim legidősebb épületeinek egyike, mint pl.: a régi városháza, és a Szt. Sebestyén templom.

A mannheimi kastély volt a pfalzi választófejedelmek székhelye. 1720-tól 1760-ig építették, a versailles-i kastély után ez Európa legnagyobb zárt barokk épülete.

Parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Luisenpark

A 41 hektáros Luisenpark a város legnagyobb parkja. 1903-ban építették, 1975-ben pedig ennek köszönhetően Mannheimban tartották a Bundesgartenschau rendezvényt. Közel a belvároshoz a Neckar partján fekszik, sok különlegességnek, mint például a növényháznak, a kínai teakertnek, a „lepkeháznak”, a gondoláknak és a tavi színpadnak.

A Herzogengriedpark a 22 hektárjával Mannheim másik nagy parkja, északra fekszik Neckarstadtban. Érdekességei az állatok, a rózsakert és a „Multihalle”.

A Schlossgarten a kastélytól a Rajnáig tart, 38 hektár, ezzel Mannheim második legnagyobb parkja. Stephanie hercegnő 1808-ban adta át Englischen Garten néven közel a barokk belvároshoz.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Mannheimi találmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partnervárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mannheim témájú médiaállományokat.