Bydgoszcz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bydgoszcz
Bydgoszcz címere
Bydgoszcz címere		 Bydgoszcz zászlaja
Bydgoszcz zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKujávia-pomerániai
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1038
PolgármesterRafał Bruski
Irányítószám85-001-től 85-915-ig
Körzethívószám(+48)52
RendszámCB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség337 666 fő (2021. márc. 31.)[5]
Népsűrűség2082 fő/km²[6]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
Terület175 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 53° 07′, k. h. 18° 00′Koordináták: é. sz. 53° 07′, k. h. 18° 00′
Bydgoszcz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bydgoszcz témájú médiaállományokat.

Bydgoszcz (kiejtéseⓘ, IPA: [ˈbɨdgɔʃʧ], németül: Bromberg IPA: [ˈbrɔmbɛrk], latinul: Bydgostia IPA: [ˈbidgostia]) város Észak-Lengyelországban, a Brda és a Visztula mentén. A Bydgoszczi egyházmegye püspöki székvárosa. Lakosainak száma 363 468 (2007). 1999 óta Toruńnyal együtt a Kujávia-pomerániai vajdaság központja. 1947 előtt a Pomerániai, majd a Bydgoszczi vajdaság központja volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bydgoszcz a következő földrajzi egységek találkozásánál fekszik:

A városon át folyik a Brda, mely a Visztulába ömlik Brdyujściében. A város keleti határában (Fordon és Brdyujście kerületben) folyik a Visztula, és a bydgoszczi csatornán keresztül el lehet érni a Noteć folyót és az Oderát is.

Bydgoszczot minden irányban nagy erdők veszik körül. Túlnyomórészt fenyőerdők találhatók a környéken, de elszórtan lombhullató erdőkkel is találkozunk. A folyók mentén ártéri erdők vannak.

Története[szerkesztés]

A bydgoszczi várispánt (Suzzlaus de Budegac) először 1238-ban említi írásos forrás. A település (latin neve "Bydgostia"), története régebbre nyúlik vissza, és a román templom is a 12. században épült. A román templom léte arról tanúskodik, hogy a város régebben népesedett be és jelentős volt, mivel a borostyánút mellett feküdt. A korai középkorban a Kujávia határvára volt. 1331–1337 között a Német Lovagrend szállta meg, ami alól Nagy Kázmér szabadította fel, aki városi jogokat adományozott 1346/1349-ben.

A 15-16. században Bydgoszcz a gabona és só kereskedelem fontos központja volt. 1657-ben itt kötötték meg a bydgoszczi egyezményt. 1555-ben kiváltságot kapott arra hogy megtiltsa zsidók letelepedését a városban. 1772-ben Lengyelország első felosztásakor Bydgoszcz a Porosz Királysághoz került. 1772–1806 és 1815–1920 között Bydgoszcz Poroszországhoz tartozott, 1807–1815 között pedig a Varsói Hercegséghez. 1815 után egyike volt a Poznańi Nagyhercegség két tartományi fővárosának.

1773-ban kezdték építeni a Bydgoszczi-csatornát, amely a Brda és Noteć folyókat köti össze és ennek következtében az Oderát a Visztulával. A XIX. századtól rohamos a fejlődés. Megépült az első vasútvonal Piłáig, majd tovább Gdańskig, Toruńig és Inowrocławig. A 19. században a város leginkább német jelleget öltött (többek között azért, mert mesterségesen elválasztották a városközpontot a lengyel külvárosoktól). A városban tartott erős német helyőrség korábban meggátolta a gyengén felfegyverzett lengyel lakosság csatlakozását a Kościuszko-felkeléshez, annak ellenére, hogy az egyik döntő csata Brzoza Bydgoska faluban, Bydgoszcztól 3 km-re zajlott le. A versailles-i békeszerződés értelmében 1920. január 20-án a Nagylengyelországi Hadsereg megszállta a várost.

1918-ban, amikor megalakult a második lengyel köztársaság, szintén jelentős német kisebbség maradt a városban. A város elveszítette a vajdaság fővárosának rangját először Poznań, majd Toruń javára. 1939. szeptember 3-án harcok törtek ki a lengyel egységek és német diverzánsok között, akiket helyi németek is támogattak (többek között a Hitlerjugend tagjai). Az elfogott német diverzánsok egy részét agyonlőtték, másokat bebörtönözték. Az etnikai izgatások hatására legkevesebb 358 németet öltek meg, köztük nőket és gyermekeket is. A német propaganda az eseményeket Blutsonntag-nak (véres vasárnap) nevezte el. Miután a Wehrmacht megszállta a várost, a lengyel lakosság ellen megtorló intézkedések kezdődtek a Véres vasárnapban betöltött szerepük miatt: kivégzések és koncentrációs táborba internálás. Bydgoszczot Bromberg néven Kelet-Poroszországhoz csatolták. A németek közel 37 000 lakost öltek meg.

A felszabadulás után Bydgoszcz a Pomerániai vajdaság székhelye lett Toruńnyal együtt. 1973-ban Bydgoszczhoz csatolták a közeli Fordon várost.

Kultúra[szerkesztés]

Filharmonia Pomorska
  • Towarzystwo Miłośników Miasta Bydgoszczy (Bydgoszcz város rajongóinak társasága)
  • Filharmonia Pomorska
  • Opera Nova
  • Teatr Polski
  • Muzeum Okręgowe
  • Gyógyszertár "Pod Łabędziem"
  • Bydgoski Festiwal Operowy
  • Festiwal “MUSICA ANTIQUA EUROPAE ORIENTALIS”

Oktatás[szerkesztés]

Főiskolák és egyetemek:

Magtárak a Brda partján

Sport[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A legnagyobb iparvállalatok:

Híres bydgoszcziak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ https://www.mannheim.de/de/stadt-gestalten/europa-und-internationales/partner-und-freundesstaedte/bydgoszcz
  2. ↑ http://akimat-pvl.gov.kz/kaz/post.php?id=843
  3. ↑ https://www.comune.re.it/argomenti/relazioni-internazionali/gemellaggi-e-cittadinanze-onorarie/bydgoszcz-polonia
  4. ↑ https://www.patrasevents.gr/article/303087-i-lista-me-tis-23-adelfopoiimenes-poleis-tis-patras-iparxei-ousia-omos
  5. ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/040410661011-0928363?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
  6. ↑ http://www.stat.gov.pl/gus/45_908_PLK_HTML.htm

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Bydgoszcz
A Wikimédia Commons tartalmaz Bydgoszcz témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bydgoszcz&oldid=26861125”