Bydgoszcz

Bydgoszcz
Nagy Kázmér szobra
Bydgoszcz címere Bydgoszcz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Kujávia-Pomerániai
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1038
Polgármester	Rafał Bruski
Irányítószám	85-001-től 85-915-ig
Körzethívószám	(+48)52
Rendszám	CB
Népesség
Teljes népesség	363 468 fő (2007) +/-
Népsűrűség	2082 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	60 m
Terület	175 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bydgoszcz Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 53° 07′ k. h. 18° 00′53.1166666667, 18
Bydgoszcz weboldala

Bydgoszcz ( kiejtése^✩, IPA: [ˈbɨdgɔʃʧ], németül Bromberg IPA: [ˈbrɔmbɛrk], latinul: Bydgostia IPA: [ˈbidgostia]) város Észak-Lengyelországban, a Brda és a Visztula mentén. Lakosainak száma 363 468 (2007). 1999 óta Toruńnyal együtt a Kujávia-Pomerániai vajdaság központja. 1947 előtt a Pomerániai, majd a Bydgoszczi vajdaság központja volt.

Története

A bydgoszczi várispánt (Suzzlaus de Budegac) először 1238-ban említi írásos forrás. A település (latin neve "Bydgostia"), története régebbre nyúlik vissza, és a román templom is a XII. században épült. A román templom léte arról tanúskodik, hogy a város régebben népesedett be és jelentős volt, mivel a borostyán út mellett feküdt. A korai középkorban a Kujávia határ vára volt. 1331–1337 között a Német lovagrend szállta meg, ami alól III. Nagy Kázmér király szabadította fel, aki városi jogokat adományozott 1346/1349—ben.

A XV.-XVI. században Bydgoszcz a gabona és só kereskedelem fontos központja volt. 1657-ben itt kötötték meg a bydgoszczi egyezményt. 1555-ben privilégiumot kapott arra hogy megtiltsa zsidók letelepedését a városban. 1772-ben Lengyelország első felosztásakor Bydgoszcz a Porosz királysághoz került. 1772–1806 és 1815–1920 között Bydgoszcz Poroszországhoz tartozott, 1807–1815 között pedig a Varsói nagyhercegséghez. 1815 után egyike volt a Poznańi Nagyhercegség két tartománya fővárosának.

1773-ban kezdték építeni a bydgoszczi csatornát, amely a Brda és Noteć folyókat köti össze és ennek következtében az Oderát a Visztulával. A XIX. századtól rohamos a fejlődés. Megépül az első vasútvonal Piłáig, majd tovább Gdańskig, Toruńig és Inowrocławig. A XIX. században a város leginkább német jelleget ölt (többek között azért, mert mesterségesen elszeparálták a városközpontot a lengyel külvárosoktól). A városban tartott erős német helyőrség korábban meggátolta a gyengén felfegyverzett lengyel lakosság csatlakozását a nagylengyel felkeléshez, annak ellenére, hogy az egyik döntő csata Brzoza Bydgoska faluban, Bydgoszcztól 3 km-re zajlott le. A versailles szerződés értelmében 1920. január 20-án a nagylengyelországi hadsereg megszállta a várost.

1920 után, amikor megalakult a modern Lengyelország, szintén jelentős német kisebbség maradt a városban. A II. köztársaság idején elveszítette a vajdaság fővárosának rangját először Poznań, majd Toruń javára. 1939. augusztus 3-án harcok törtek ki a lengyel egységek és német diverzánsok között, akiket helyi németek is támogattak (többek között a Hitlerjugend tagjai). Az elfogott német diverzánsok egy részét agyonlőtték, másokat bebörtönözték. Az etnikai izgatások hatására legkevesebb 358 németet öltek meg, köztük nőket és gyermekeket is. A német propaganda az eseményeket "Blutsonntag"-nak (Véres vasárnap) nevezet el. Miután a Wehrmacht megszállta a várost, a lengyel lakosság ellen megtorló intézkedések kezdődtek a Véres vasárnapban betöltött szerepük miatt: kivégzések és koncentrációs táborba internálás. Bydgoszczot Bromberg néven Kelet-Poroszországhoz csatolták. A németek közel 37 000 lakost öltek meg.

A felszabadulás után Bydgoszcz a pomerániai vajdaság fővárosa lett Toruńnyal együtt. 1973-ban Bydgoszczhoz csatolták a közeli Fordon várost.

Fekvése

Bydgoszcz a következő földrajzi egységek találkozásánál fekszik:

• Toruńi katlan
• Fordońi völgy
• Noteć folyó völgye
• Brda folyó völgye
• Swieciei fennsík
• Krajeński tóvidék
• Chełmnoi tóvidék

A városon át folyik a Brda, mely a Visztulába ömlik Brdyujściében. A város keleti határában (Fordon és Brdyujście kerületben) folyik a Visztula, és a bydgoszczi csatornán keresztül el lehet érni a Noteć folyót és az Oderát is.

Bydgoszczot minden irányban nagy erdők veszik körül. Túlnyomórészt fenyőerdők találhatók a környéken, de elszórtan lombhullató erdőkkel is találkozunk. A folyók mentén ártéri erdők vannak.

Kultúra

• Towarzystwo Miłośników Miasta Bydgoszczy (Bydgoszcz város rajongóinak társasága)
• Filharmonia Pomorska
• Opera Nova
• Teatr Polski
• Muzeum Okręgowe
• Gyógyszertár "Pod Łabędziem"
• Bydgoski Festiwal Operowy
• Festiwal “MUSICA ANTIQUA EUROPAE ORIENTALIS”

Oktatás

Főiskolák és egyetemek:

Magtárak a Brda partján

• Uniwersytet Kazimierza Wielkiego
• Akademia Techniczno-Rolnicza im. Jana i Jędrzeja Śniadeckich
• Akademia Muzyczna
• Toruń University Collegium Medicum im. Ludwika Rydygiera (Uniwersytet Mikołaja Kopernika w Toruniu, Akademia Medyczna)
• Ośrodek Akademii Ekonomicznej w Poznaniu
• Sekcja Wydziału Teologicznego Uniwersytetu im. A. Mickiewicza w Poznaniu
• Kujawsko-Pomorska Szkoła Wyższa
• Wyższa Szkoła Gospodarki
• Wyższa Szkoła Informatyki i Nauk Społeczno-Prawnych
• Wyższa Szkoła Ochrony Środowiska
• Wyższa Szkoła Zarządzania i Finansów
• łódźi Wyższa Szkoła Informatyki, bydgoszczi részleg

Sport

• Zawisza Bydgoszcz
• Astoria Bydgoszcz – férfi kosárlabda csapat team az Era Kosár Ligaban játszik: 8. a 2003/2004 évben.
• GCB Adriana Gazeta Pomorska Bydgoszcz- női röplabda csapat, a lengyel bajnokságban 2. helyezett a 2004/2005 évben.
• Budlex Polonia Bydgoszcz – motorkerékpár csapat a Polish Ekstraliga bajnokságban 2. hely a 2005. évben
• RTW Bydgostia Bydgoszcz - Evezés

Gazdaság

A legnagyobb iparvállalatok:

• Zachem SA, Bydgoszcz (vegyipar)
• Zespół Elektrociepłowni Bydgoszcz SA, (hőerőmű)
• PESA Pojazdy Szynowe (PESA vasúti kocsik)
• Stomil SA

Híres bydgoszcziak

• Hansjochem Autrum (* 1907), zoológus
• Zbigniew Boniek
• Jan Kulczyk, üzletember
• Eberhard von Mackensen (* 1889), tábornok
• Edmund Michał Piszcz
• Marian Rejewski, rejtjelfejtő
• Tomasz Gollob, salakmotor világbajnok (2010)

Külső hivatkozások

• Bydgoszcz hivatalos honlapja
• Wirtualna Bydgoszcz – informator bydgoski