Kragujevac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kragujevac (Крагујевац)
Kragujevac architecture.jpg
Kragujevac városközpontja
Kragujevac címere
Kragujevac címere
Kragujevac zászlaja
Kragujevac zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Šumadija
Rang város
Kerületei Aerodrom[1], Pivara[2], Stanovo, Stari Grad[3], Stagari
Alapítás éve 1476
Polgármester Veroljub Stevanović / Верољуб Стевановић
Irányítószám 34000
Körzethívószám 034
Testvértelepülései Suresnes (1967 óta), Piteşti (1971), Bydgoszcz (1971), Carrara (1975), Foča (1975), Bielsko-Biała (1977), Springfield, Ohio (2002), Reggio Emilia (2004)
Népesség
Teljes népesség 179 417 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Terület 835 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kragujevac (Szerbia)
Kragujevac
Kragujevac
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 00′ 51″, k. h. 20° 54′ 42″Koordináták: é. sz. 44° 00′ 51″, k. h. 20° 54′ 42″
Kragujevac weboldala

Kragujevac város Szerbiában, a Lepenica mellett, Šumadija régió legfontosabb települése.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti ásatások őskori, ókori, és középkori leleteket tártak fel. A település első írásos említése 1476-ból való, a Tapu-Defter török dokumentumban. A város neve valószínűleg a terület első tulajdonosát, Kragujt idézi, de a legenda szerint nevét a héjáról (szerbül kraguj) kapta.

A középkorban a szerb uralkodók székhelye volt, majd a középkori szerb állam végleges bukása (1389) után a régió egészével együtt török uralom alá került.

Kragujevac volt az újkori szerb állam fővárosa 1818–1841 között; ezt a korszakot tartják a város aranykorának. A 19. században számos jogi, oktatási és kulturális intézmény jött létre, ekkor vetették meg a modern városi lét alapjait. 1918-ban 44 katonát végeztek ki akik összeesküvést szőttek hogy dezertálhassanak.[4] A 20. században az első és a második világháború súlyos pusztításokat vitt véghez, de utána megindult a demográfiai és ipari fellendülés.

Napjainkban Kragujevac az autóipara (Fiat) és fegyvergyártása miatt ismert.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Dušan Simović (1882-1962) szerb nemzetiségű tábornok, a jugoszláv légierő, később a hadsereg főparancsnoka, hadügyminiszter, politikus, miniszterelnök.
  • Itt született Bogoljub Jevtić (1886-1960) szerb nemzetiségű diplomata, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
  • Itt született Tomislav Nikolić (1952) Szerbia elnöke. 2003–2008 között a jobboldali radikális Szerb Radikális Párt (SRS) alelnöke, 2008–2012 között a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke.
  • Itt született Saša Stevanović (1974) szerb labdarúgókapus, jelenleg a Győri ETO csapatának tagja.
  • Itt született Danko Lazović (1983) szerb válogatott labdarúgó. Jelenleg a FK Partizan csatára.
  • Itt született Marija Šerifović (1984) szerb énekesnő.
  • Itt született Filip Holender (1994) szerb-magyar kettős állampolgárságú labdarúgó, jelenleg a Budapest Honvéd játékosa.
  • Itt született Nikola Pantović (1994) szerb labdarúgó, jelenleg a Békéscsaba 1912 Előre SE játékosa.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kragujevac témájú médiaállományokat.