Visztula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Visztula

A Narew és a Visztula összefolyása Modlinnál

Hossz:

1047 km

Forrásszint:

1106 m

Vízhozam:

1054 m³/s

Vízgyűjtő terület:

194 424 km²

Forrás:

Barania Góra (Beszkidek}

Torkolat:

Balti-tenger (Gdańsk)

Országok:

Lengyelország, Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Csehország

Fehér Wisełka

Goczałkowicei tározó

Visztula Toruń közelében

Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán

A Visztula (lengyelül Wisła) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb folyója, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. A Vistula hossza 1047 km. Forrása 1106 m magasan a Barania Góra hegy nyugati lejtőjén van, mely a Sziléziai Beszkidekben fekszik. (Két patakból folyik össze, a Fehér és Fekete Visztulából, ez utóbbi a hivatalos forrás.) A folyás iránya alapvetően északi. Közepes vízhozama (torkolatánál) 1054 m³/s, a legnagyobb vízszint különbség 10 m.

A Visztula rendkívül szennyezett: a 894 km hosszú szabályozott partja 93%-ban túlságosan szennyezett, és 7% (a Radomka]] és Świder között) III. osztályú víztisztaságú. Évente a Visztula kb. 2,2 millió m³ hordalékot szállít a Balti-tengerbe, ebben többek között kb. 5000 t konyhasót naponta a szénbányákból, nő a bakteriális szennyezés is.

Az ókorban a Visztulát ismerték és leírták a geográfusok. A folyó neve akkor Vistla és Vistula volt, legrégebbi alakját pedig *Wīstlā-ként lehet rekonstruálni. Korábban a nevét kelta, germán, illetve szláv eredetre próbálták visszavezetni, vagy a *weys „úszik” tőre. Ma a nyelvtörténészek azt tartják, hogy a Visztula nevét az indoeurópai népek korábbi népektől vették át.

Tartalomjegyzék

1 A Visztula deltája
2 Fontosabb mellékfolyói
- 2.1 Jobbparti
- 2.2 Balparti
3 Víztározók a Visztulán

[szerkesztés] A Visztula deltája

Biała Góra helységnél, kb. 50 km-re a torkolat felett a Visztula két ágra bomlik: a baloldali a Leniwka, a jobboldali a Nogat, ezt a széles deltát Żuławynek hívják. Gdańska Głowánál a Leniwka újból elágazik keletre, az új ág neve Szkarpawa, ez árvízvédelmi okokból zárt zsilippel van ellátva. A következő ág, a Martwa Wisła (Holt Visztula) Przegalinánál ágazik el és a Gdański-öbölbe ömlik.

A 14. századig a Visztula torkolata két fő ágra bomlott: a keleti ág az Elblągi Visztula, a kisebb ág Gdański Visztula volt. 1371-től a főág a Gdański Visztula lett. Az 1840-es árvíz után új ág, a Wisła Śmiała keletkezett. 1890-1895-ben Świbno mellett ágvágást létesítettek.