Visztula
| Visztula | |
 |
|
| A Narew és a Visztula összefolyása Modlinnál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Lengyelország,  Fehéroroszország,  Ukrajna,  Szlovákia,  Csehország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1047 km |
| Forrásszint | 1106 m |
| Vízhozam | 1054 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 194 424 km² |
| Forrás | Barania Góra (Beszkidek} |
| Torkolat | Balti-tenger (Gdańsk) |
A Visztula (lengyelül Wisła, németül: Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb folyója, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. A Vistula hossza 1047 km. Forrása 1106 m magasan a Barania Góra hegy nyugati lejtőjén van, mely a Sziléziai Beszkidekben fekszik. (Két patakból folyik össze, a Fehér és Fekete Visztulából, ez utóbbi a hivatalos forrás.) A folyás iránya alapvetően északi. Közepes vízhozama (torkolatánál) 1054 m³/s, a legnagyobb vízszint különbség 10 m.
A Visztula rendkívül szennyezett: a 894 km hosszú szabályozott partja 93%-ban túlságosan szennyezett, és 7% (a Radomka és Świder között) III. osztályú víztisztaságú. Évente a Visztula kb. 2,2 millió m³ hordalékot szállít a Balti-tengerbe, ebben többek között kb. 5000 t konyhasót naponta a szénbányákból, nő a bakteriális szennyezés is.
Az ókorban a Visztulát ismerték és leírták a geográfusok. A folyó neve akkor Vistla és Vistula volt, legrégebbi alakját pedig *Wīstlā-ként lehet rekonstruálni. Korábban a nevét kelta, germán, illetve szláv eredetre próbálták visszavezetni, vagy a *weys „úszik” tőre. Ma a nyelvtörténészek azt tartják, hogy a Visztula nevét az indoeurópai népek korábbi népektől vették át.
Tartalomjegyzék |
A Visztula deltája[szerkesztés]
Biała Góra helységnél, kb. 50 km-re a torkolat felett a Visztula két ágra bomlik: a bal oldali a Leniwka, a jobb oldali a Nogat, ezt a széles deltát Żuławynek hívják. Gdańska Głowánál a Leniwka újból elágazik keletre, az új ág neve Szkarpawa, ez árvízvédelmi okokból zárt zsilippel van ellátva. A következő ág, a Martwa Wisła (Holt Visztula) Przegalinánál ágazik el és a Gdański-öbölbe ömlik.
A 14. századig a Visztula torkolata két fő ágra bomlott: a keleti ág az Elblągi Visztula, a kisebb ág Gdański Visztula volt. 1371-től a főág a Gdański Visztula lett. Az 1840-es árvíz után új ág, a Wisła Śmiała keletkezett. 1890-1895-ben Świbno mellett ágvágást létesítettek.
Fontosabb mellékfolyói[szerkesztés]
Jobbparti[szerkesztés]
A forrástól számítva:
- Soła
- Skawa
- Raba
- Dunajec
- Wisłoka
- San
- Wieprz
- Świder
- Narew – 1962ig Bug
- Skrwa
- Drwęca
- Osa
- Liwa ( Nogatba)
Balparti[szerkesztés]
A forrástól számítva:
Jelentősebb városok és települések a Visztulán és mellékfolyóin[szerkesztés]
Víztározók a Visztulán[szerkesztés]
- Wisła Czarne
- Tározó Wisła városnál
- Goczałkowicei tó
- Włocławeki tó
 |
Ez a Lengyelországról szóló vagy Lengyelországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
