Płock

Płock címere

Płock zászlaja

Közigazgatás

Ország

Lengyelország

Vajdaság

mazóviai

Körzethívószám

+(48)24

Rendszám

WP

Népesség

Teljes népesség

127 520 fő +/-

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

105 m

Terület

88,06 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Płock

Pozíció Lengyelország térképén

Koordináták: é. sz. 52° 33′, k. h. 19° 42′

é. sz. 52° 33′, k. h. 19° 42′

A mazóviai hercegek vára

Radziwie

Zsinagóga

Piłsudski légiói híd

Płock (németül Plotzk, Plozk, 1939-41: Plock, 1941-45: Schröttersburg) város Lengyelország középső részén, a mazóviai vajdaságban, a Visztula mentén 738 km-re a forrástól és 319 km-re a balti-tengeri torkolattól.

Płock története [szerkesztés]

1900-ig [szerkesztés]

A 10. századig pogány kultusz regionális központja a mai Tumski dombon volt a település területe. Ekkor hercegi megerősített városka épült. 1009 környénkén behívták Płockba a bencéseket. Ezt követően, 1031-ben a város elpusztult az orosz Jaroszláv és Msztyiszlav Vlagyimirovics támadásában. 1037-1047 között Płock Masław, II. Mieszko vajdája önálló államának fővárosa volt. 1075-ben alapították a mazóviai püspökséget, melyet később płocki püspöknek hívnak, az első püspök Marek volt. 1079-1138 között Płock volt az állam fővárosa (I. Ulászló Herman és III. Ferdeszájú Boleszláv uralkodása alatt).

A XI. században először jelent meg a latin oklevelekben a "Płock" név 1130-1144 között a Várhegyen Malonnei Alekszander püspök építette fel a román katedrálist. 1138-ban meghalt Ferdeszájú Boleszláv, Płock Mazóvia fővárosa és a mazóviai hercegség székvárosa lett. 1177-ben először a városban először vertek pénzt. Három évvel később, 1180-ban a Szent Mihály templom mellett elemi iskola nyílt, amely a középkori iskolák közül egyedülállóan ma is működik (jelenleg mint Stanisława Małachowski általános gimnázium). 1237-ben a város I. Mazóviai Konrádtól lengyel típusú városi privilégiumokat kapott. Ezeket 1255-ben Mazóviai I. Siemowit megerősítette és kiterjesztette.

1262-ben a Mendog vezetésével támadó litván és ruszin hadsereg felégették a várost, melyet 1276-ban megismételtek. 1325-ben I. Lokietek Ulászló vezetése alatt a kis-lengyelországi lovagok égették fel a várost. Négy év múlva, 1329-ben Luxemburgi János cseh király és Werner, a német lovagrend nagymestere ostromolta a várost, ami után a płocki hercegség cseh hűbérbirtok lett. 1351-1370 között a płocki hercegség Nagy Kázmér uralkodása alatt, megépültek a városfalak, új gótikus vár épült.

1405-ben Alexandra hercegnő, II. Jagello Ulászló nővére és IV. Płocki Siemowit herceg felesége megalapította a mai napig működő Szent Háromság kórházat.1410-ben Płock képezte a fő utánpótlási bázist a német lovagrend elleni nagy háborúban. 1435-ben I. Płocki Vladiszláv megújította a város privilégiumát (chełmi jogok). 1495-ben az meghalt płocki herceg, II. Płocki János, a płocki hercegséget a lengyel koronához csatolták. Ekkor a város a płocki vajdaság és sztarosztaság fővárosa lett. 1496-ban a város újabb jogot kapott, vízvezeték építésére. 1511-ben hatalmas tűzvész pusztította el a várat és a várost. Ezután, 1529-ben a sztarosztaság Bona Sforza királynő kezeibe kerül. 1532-ben a támpillérek eltávolítása nyomán összedől a városfalak egy része. 1534-ben Jan Alantsee polgármester városi vízvezetéket épít, élve a korábban kapott jogokkal.

1564-ben a város épületeinek száma elérte a 600-at, ez az akkori Varsóéval összemérhető szám volt. Ám 1603-ban súlyos járványban több, mint 2 000 lakos halt meg. 1616-ban a 105 évekkel korábbi eseményekhez hasonlóan ismét leégett leégett a város több, mint 70%-a. 1625-ben pedig újabb járvány szedett kétezer áldozatot.

1657-ben a svéd hadsereg pusztította el Płockot. 1705-ben ismét rombolások voltak a városban az északi háború idején. 1793-1816 között Lengyelország második felosztása után a város porosz megszállás alá került és kamara és helytartóság székhelye lett.

1803-1816 között bontották le a városfalakat és kapukat. 1806-ban francia hadsereg Płockba indult. Egy évvel később, 1807-ben Płock a Varsói hercegség egyik részlegének fővárosa lett. 1811-ben az egykori Szentháromság templom épületében megnyílt a színház.

1815-ben Płock a Lengyel Királyság vajdasági székhelye lett. 1820-ban megalapították a Płocki Tudományos Társaságot. Négy évvel később, 1824-ben kiadták az első płocki folyóiratot a "Dziedzilia – czyli Pamiętnik Płocki"-t.

1825-ben I. Sándor cár meglátogatta Płockot. Ekkor már folytak az 1824-1827 között zajló építések, melynek során Jakub Kubicki felépítette a klasszicista városházát.

1831-ben a płocki városházán ülésezett utoljára a Lengyel Királyság forradalmi szejmje. Ez 1837-ben Płock kormányzósági központ lett. Ekkor már építették a hajóhidat a Visztulán. Az építkezés 1836 és 1839 között folyt. 1846-ban kezdték meg a gőzhajózást Visztulán.

1869-ben nyílt meg a Vasárnapi Kereskedelmi Iskola (az egyik első szakiskola Lengyelországban), amely jelenleg Gazdasági-Kereskedelmi Iskola .Ebben az évben volt az élelmiszerkereskedők "Zgoda" szövetkezete megalakulása, ez az egyik első szövetkezet Lengyelországban.

1900-tól napjainkig [szerkesztés]

1906-ban gimnáziumot alapítottak a városban. 1920 augusztus-18-20 között Płockot hősiesen védték az orosz támadás ellen a lengyel–szovjet háború alatt Emiatt 1921. április 10-én Józef Piłsudski marsall a várost kitünteti a Krzyż Walecznych-el (Bátrak keresztjével).

1937-1938 – a Visztula állandó vasúti hídját építétették. 1939-ben a várost a III. Birodalomhoz csatolták, a ciechanówi helytartóság járási központjaként Schröttersburggá átnevezve. 1945-ben a lengyel hadsereg és a Vörös Hadsereg szabadította fel a várost a német uralom alól. 1951-ben megnyílt az állatkert a városban.

1959-ben döntés született a Mazóviai Petrokémiai-Kőolajfinomító Vállalat megalapítására (később PKN Orlen). 1975-ben a város vajdasági székhely lett, új utak, iparvállalatok, a város gyorsan épül, jelentős népességnövekedés volt ekkor. 1991-ben a várost II. János Pál meglátogatta. 1999-ben megtörtént Płock leminősítése járási székhellyé . 2002-ben megkezdődött a második híd építése a Visztulán (Lengyelország leghosszabb kábelhídja lesz).

Műemlékek és turista attrakciók [szerkesztés]

Katedrális (1129-1144) eredetileg román, majd reneszánsz, jelenleg klasszicista
Mazóviai Múzeum
Egyházmegyei Múzeum
Małachowianka: Lengyelország legrégibb iskolája
Mariavitizmus katedrálisa (1911-1914) (Mariavitizmus: lengyel alapítású római katolikus apácarend)
Plébániatemplom
Isten szerető szíve templom
Állatkert

Płock városrészei [szerkesztés]

2004-es adatok:

Lakó kerületek	Terület (km²)	Népesség	Népsűrűség fő/km²
Borowiczki	7,09	3650	514
Ciechomice	5,55	1010	182
Dobrzyńska	0,44	11 530	26 204
Dworcowa	0,48	5010	10 437
Góry	8,71	1550	1779
Imielnica	2,72	2550	937
Kochanowskiego	0,50	10 251	20 502
Kolegialna	1,14	11 160	9789
Łukasiewicza	2,24	13 900	6205
Międzytorze	0,90	8190	9100
Podolszyce Południe	2,46	9030	3671
Podolszyce Północ	2,84	9110	3207
Pradolina Wisły	7,36	390	53
Radziwie	7,42	3640	491
Skarpa	1,28	10 060	7859
Stare Miasto	0,53	5950	11 226
Trzepowo	8,68	390	45
Tysiąclecia	0,18	6150	34 167
Winiary	6,13	1880	307
Wyszogrodzka	2,52	8970	3560
Zielony Jar	1,22	3470	2844