Płock

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Płock
Płock címere
Płock címere
Płock zászlaja
Płock zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság mazóviai
Körzethívószám +(48)24
Rendszám WP
Népesség
Teljes népesség 127 520 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 105 m
Terület 88,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Płock  (Lengyelország)
Płock
Płock
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 52° 33′, k. h. 19° 42′Koordináták: é. sz. 52° 33′, k. h. 19° 42′
A mazóviai hercegek vára
Radziwie
Zsinagóga
Piłsudski légiói híd

Płock (németül Plotzk, Plozk, 1939-41: Plock, 1941-45: Schröttersburg) város Lengyelország középső részén, a mazóviai vajdaságban, a Visztula mentén 738 km-re a forrástól és 319 km-re a balti-tengeri torkolattól.

Płock története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 10. századig pogány kultusz regionális központja a mai Tumski dombon volt a település területe. Ekkor hercegi megerősített városka épült. 1009 körül Bencéseket hívtak Płockba. Ezt követően, 1031-ben a város elpusztult az orosz Jaroszláv és Msztyiszlav Vlagyimirovics támadásában. 1037-1047 között Płock Masław, II. Mieszko vajdája önálló államának fővárosa volt. 1075-ben alapították a mazóviai püspökséget, melyet később płocki püspöknek hívnak, az első püspök Marek volt. 1079-1138 között Płock volt az állam fővárosa (I. Ulászló Herman és Ferdeszájú Boleszláv uralkodása alatt).

A 11. században először jelent meg a latin oklevelekben a "Płock" név 1130-1144 között a Várhegyen Malonnei Aleksander püspök építette fel a román székesegyházat. 1138-ban meghalt Ferdeszájú Boleszláv, Płock Mazóvia fővárosa és a Mazóviai Fejedelemség székvárosa lett. 1177-ben először a városban először vertek pénzt. Három évvel később, 1180-ban a Szent Mihály-templom mellett elemi iskola nyílt, amely a középkori iskolák közül egyedülállóan ma is működik (jelenleg mint Stanisława Małachowski általános gimnázium). 1237-ben a város I. Mazóviai Konrádtól lengyel típusú városi privilégiumokat kapott. Ezeket 1255-ben Mazóviai I. Siemowit megerősítette és kiterjesztette.

1262-ben a Mendog vezetésével támadó litván és ruszin hadsereg felégették a várost, melyet 1276-ban megismételtek. 1325-ben I. Lokietek Ulászló vezetése alatt a kis-lengyelországi lovagok égették fel a várost. Négy év múlva, 1329-ben Luxemburgi János cseh király és Werner, a Német Lovagrend nagymestere ostromolta a várost, ami után a płocki hercegség cseh hűbérbirtok lett. 1351-1370 között a płocki hercegség Nagy Kázmér uralkodása alatt, megépültek a városfalak, új gótikus vár épült.

1405-ben Alexandra hercegnő, II. Jagello Ulászló nővére és IV. Płocki Siemowit herceg felesége megalapította a mai napig működő Szentháromság kórházat.1410-ben Płock képezte a fő utánpótlási bázist a Német Lovagrend elleni nagy háborúban. 1435-ben I. Płocki Vladiszláv megújította a város privilégiumát (chełmi jogok). 1495-ben az meghalt płocki herceg, II. Płocki János, a płocki hercegséget a lengyel koronához csatolták. Ekkor a város a płocki vajdaság és sztarosztaság fővárosa lett. 1496-ban a város újabb jogot kapott, vízvezeték építésére. 1511-ben hatalmas tűzvész pusztította el a várat és a várost. Ezután, 1529-ben a sztarosztaság Sforza Bona királyné kezeibe kerül. 1532-ben a támpillérek eltávolítása nyomán összedől a városfalak egy része. 1534-ben Jan Alantsee polgármester városi vízvezetéket épít, élve a korábban kapott jogokkal.

1564-ben a város épületeinek száma elérte a 600-at, ez az akkori Varsóéval összemérhető szám volt. Ám 1603-ban súlyos járványban több, mint kétezer lakos halt meg. 1616-ban a 105 évvel korábbi eseményekhez hasonlóan ismét leégett leégett a város több, mint 70%-a. 1625-ben pedig újabb járvány szedett kétezer áldozatot.

1657-ben a svéd hadsereg pusztította el Płockot. 1705-ben ismét rombolások voltak a városban az északi háború idején. 1793-1816 között Lengyelország második felosztása után a város porosz megszállás alá került és kamara és helytartóság székhelye lett.

1803-1816 között bontották le a városfalakat és kapukat. 1806-ban a francia hadsereg Płockba indult. Egy évvel később, 1807-ben Płock a Varsói Hercegség egyik megyéjének fővárosa lett. 1811-ben az egykori Szentháromság templom épületében megnyílt a színház.

1816-ben Płock a Kongresszusi Lengyelország vajdasági székhelye lett. 1820-ban megalapították a Płocki Tudományos Társaságot. Négy évvel később, 1824-ben kiadták az első płocki folyóiratot a Dziedzilia – czyli Pamiętnik Płockit.

1825-ben I. Sándor cár meglátogatta Płockot. Ekkor már folytak az 1824-1827 között zajló építések, melynek során Jakub Kubicki felépítette a klasszicista városházát.

1831-ben a płocki városházán ülésezett utoljára a Lengyel Királyság forradalmi szejmje. 1837-ben Płock kormányzósági központ lett. Ekkor már építették a hidat a Visztulán. Az építkezés 1836 és 1839 között folyt. 1846-ban kezdték meg a gőzhajózást Visztulán.

1869-ben nyílt meg a Vasárnapi Kereskedelmi Iskola (az egyik első szakiskola Lengyelországban), amely jelenleg Gazdasági-Kereskedelmi Iskola. Ebben az évben volt az élelmiszer-kereskedők „Zgoda” szövetkezete megalakulása, ez az egyik első szövetkezet Lengyelországban.

1900-tól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1906-ban gimnáziumot alapítottak a városban. 1920 augusztus-18-20 között Płockot hősiesen védték az orosz támadás ellen a lengyel–szovjet háború alatt Emiatt 1921. április 10-én Józef Piłsudski marsall a várost kitünteti a Krzyż Walecznychhel (Bátrak keresztjével).

19371938 – a Visztula állandó vasúti hídját építették. 1939-ben a várost a Harmadik Birodalomhoz csatolták, a ciechanówi helytartóság járási központjaként Schröttersburggá átnevezve. 1945-ben a lengyel hadsereg és a Vörös Hadsereg szabadította fel a várost a német uralom alól. 1951-ben a városban állatkert nyílt.

1959-ben döntés született a Mazóviai Petrolkémiai-Kőolajfinomító Vállalat megalapítására (később PKN Orlen). 1975-ben a város vajdasági székhely lett, új utak, iparvállalatok, a város gyorsan épül, jelentős népességnövekedés volt ekkor. 1991-ben a várost meglátogatta II. János Pál pápa. 1999-ben megtörtént Płock leminősítése járási székhellyé. 2007-ben átadták a második, – Szolidaritás hídat a Visztulán (Lengyelország leghosszabb kábelhídja).

Műemlékek és turista attrakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katedrális (1129-1144) eredetileg román, majd reneszánsz, jelenleg klasszicista
  • Mazóviai Múzeum
  • Egyházmegyei Múzeum
  • Małachowianka: Lengyelország legrégibb iskolája
  • Mariavitizmus katedrálisa (1911-1914) (Mariavitizmus: lengyel alapítású római katolikus apácarend)
  • Plébániatemplom
  • Isten szerető szíve templom
  • Állatkert

Płock városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004-es adatok:

Lakó kerületek Terület (km²) Népesség Népsűrűség fő/km²
 Borowiczki 7,09 3650 514
 Ciechomice 5,55 1010 182
 Dobrzyńska 0,44 11 530 26 204
 Dworcowa 0,48 5010 10 437
 Góry 8,71 1550 1779
 Imielnica 2,72 2550 937
 Kochanowskiego 0,50 10 251 20 502
 Kolegialna 1,14 11 160 9789
 Łukasiewicza 2,24 13 900 6205
 Międzytorze 0,90 8190 9100
 Podolszyce Południe 2,46 9030 3671
 Podolszyce Północ 2,84 9110 3207
 Pradolina Wisły 7,36 390 53
 Radziwie 7,42 3640 491
 Skarpa 1,28 10 060 7859
 Stare Miasto 0,53 5950 11 226
 Trzepowo 8,68 390 45
 Tysiąclecia 0,18 6150 34 167
 Winiary 6,13 1880 307
 Wyszogrodzka 2,52 8970 3560
 Zielony Jar 1,22 3470 2844
Ipari városrászek Terület (km²)
 Petrochemia 11,85
 Kostrogaj 5,82

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Płock témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]