Kis-Lengyelország
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kis-Lengyelország (lengyelül: Małopolska, latinul: Polonia Minor) Lengyelország egyik történelmi régiója az ország déli részén. A Kis-Lengyelország (Małopolska) név a XIV-XV. században alakult ki, mintegy Nagy-Lengyelország ellentéteképpen.
Ez a terület hegyes, fennsíkos (Kárpátok, kis-lengyelországi felföld, Świętokrzyskie hegyek, Sandomerzi völgy, Lublini felföld)
[szerkesztés] Történelem röviden
- IX. század – viszlánok és más kisebb szláv törzsek állama – lengyánok.
- X. század vége – hozzácsatolják az államhoz a krakkói és sandomierzi részeket
- 1040 körül – a Piastok Lengyelországának Krakkó a fővárosa
- 1138 – az ország feudális széttagoltsága idején krakkói és sandomierzi hercegség
- XIII-XV. század – Kis-Lengyelország Nagy-Lengyelországtól függetlenedni törekszik
- XV. század – kis szejm Nowy Korczynban
- 1340. sanocki és lwówi földeket Lengyelországhoz csatolják
- XVI. század – orosz földek (egészen Kijevig) kis-lengyelországi fennhatóság alatt
- 1545 – az orosz vajdaság kis szejmje Sądowa Wisznián
- Lengyelország felosztásának ideje: Galicia, Krakkó szabd város
- 1918 – vissza Lengyelországba
- II. világháború – Generalgouvernement (főkormányzóság)
- jelenleg vajdaságok: Kis-Lengyelországi Vajdaság, Lubuszi vajdaság, Kárpátaljai Vajdaság, Świętokrzyski Vajdaság, Sziléziai Vajdaság és a Mazóviai Vajdaság, valamint a Łódźi Vajdaság egy része.
[szerkesztés] Fontosabb városok
A legemlítésreméltóbb városok:
továbbiak:
