Radom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radom
Radom - Zerowskiego street.jpg
Radom címere
Radom címere
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság mazóviai
Járás radomi
Körzethívószám (+48) 48
Rendszám WR, WRA
Népesség
Teljes népesség 226 422 fő +/-
Földrajzi adatok
Terület 111,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Radom  (Lengyelország)
Radom
Radom
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 24′, k. h. 21° 08′Koordináták: é. sz. 51° 24′, k. h. 21° 08′

Radom Lengyelország középső részén, a Mleczna folyó partján fekvő város.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

8-9. század alatt kora középkori település a Mleczna folyó partján alapították meg a mai Stare Miasto területén. A 10. század második felében indult meg a vár építése.

1155-ben Radomt először említették az írások V. Adorján pápa bullájában. kb. 1300 körül Öreg Radom Środa Śląska mintájú városi jogokat kapott. 1340-ben III. Kázmér lengyel király megalapította Új Radomot. 20 évvel később Radom magdeburgi városi jogokat kapott. 1360-1370 között Nagy Kázmér városfalakat és királyi várat építettett, megépült a városháza és a Keresztelő Szent János plébániatemplom. 1383-ban a Radomba összehívott szejm Lengyelország királyává választotta Hedviget, Nagy Lajos magyar király lányát.

1401-ben Radomban aláírták a Vilnius–radomi uniót, az első uniót Lengyelország és Litvánia között. 80 évvel később Radomba költözött IV. Jagello Kázmér második fia, Kázmér királyfi, aki a Litvániában időző apja távollétében kormányozta az országot. 1489-ben a radomi várban tette le a fegyvert Johann von Tieffen, a német lovagrend nagymestere, IV. Jagello Kázmér előtt. 1505–ben a Radomban ülésező szejm kikiáltotta a Nihil novi alkotmányt, valamint kiadta a "Statut Łaski"-t, a lengyel állam első alaptörvény gyűjteményét. 1564–ben a végrehajtott összeírás szerint a városnak 1800 lakosa, 180 háza, 14 mészárszéke, 2 fürdője és 2 malma volt.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1613-ban Radom a Kincstári Felügyelőség (stał się siedzibą (Trybunał Skarbowy Radomski) székhelye lett. 15 évvel később hatalmas tűzvész pusztított a városban. 1656-ban a svéd betörés alatt a Piactér 4. számú házában szállt meg a svéd király, X. Károly Gusztáv svéd király. 1660-ban miután kiürítették a várost a svédek, csak 395 lakosa és 37 háza volt.

1737-1756 között volt piarista kollégium építése Antonio Solari tervei szerint. 1763-ban a Kincstári Felügyelőséget Varsóba helyezték át, Radomnak 1370 lakosa és 137 épülete volt ekkor. 1767-ben Karol Radziwiłł összehívta Radomba a konzervatív nemesség és főnemesek konföderációját mely az orosz cárt ismerte el a nemesi köztársaság garantálójaként.

1787–ben Stanisław August Poniatowski Radomba összehívta a Jó rend bizottságát 1795–ben Lengyelország harmadik felosztása után Radom az osztrák országrészhez került.

A 19-20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1816–ban megalakult a sandomierzi vajdaság Radom központtal. Egy évvel később az első világi elemi iskolát alapították. 1819–ben Fryderyk August Schnierstein bőrgyárat alapított, megkezdve a város ipari fejlődését. 1825-1827 között folyt a vajdasági hivatal épületének megépítése Antonio Corazzi tervei szerint. 1827–ben megalakult a Radomi Tudományos Társaság.

1844–ben Radom a radomi kormányzóság fővárosa lett. 1867–ben a város a királyság egyik első városaként csatornázást kapott. 1885–ben az első vasút indult Dęblinből Dąbrowa Górniczába. 1901–ben a királyság egyik első erőművét és a városi világítási hálózatot üzembe helyezték. 4 évvel később Radomban a sztrájk alatt összetűzés zajlott a munkások és a cári különítmények között. 1911–ben Radomnak 51 934 lakosa volt.

1918–ban Radomban körzeti vasúti igazgatóság létesült (a háború után ezt Lublinba helyezték át.) 1935–ben Radom vasúti összeköttetést kapott Varsóval. 1936-1939 között Radom a központi ipari körzet része lett, megnyílt a vegyi gyár, a Łucznik fegyvergyár, városi gázgyár, telefongyár és cipőgyár. Megnyílt a Sokféleség Színháza és a Varsói zeneművészeti főiskola helyi részlege. 1938–ban a városnak 90 059 lakosa volt.

1939-1945 között Radom a Lengyel Főkormányzóság radomi kerületének központja. 1944–ben a varsói felkelés leverése után Radomban megalakult a Varsói Egyetem titkos oktatási központja. 1945. január 16-án Radom felszabadult a német megszállás alól

1949–ben megalakult a NOT esti mérnökképző iskolája, mely a későbbi Radomi Műszaki Egyetem közvetlen előzménye. 2 évvel később a városban repülőtiszti iskola létesült. 1963–ban a Radomi Tudományos Társaság újjáalakult. 1975–ben adminisztrációs reform keretében Radom a radomi vajdaság székhelye lett. 1976. június 25-én a radomi munkások tiltakozást kezdtek a kormány és a párt politikája ellen, a város az antikommunista ellenállás ismert központjává vált.

1984–ben megalakult az Természeti Kincsek Kitermelésének Tárcaközi Tudományos Központja – a mai Bányászati Technológiai Intézet, az egyik élenjáró tudományos intézet Lengyelországban 1991–ben II. János Pál pápa meglátogatta a várost. 1996–ban az esti mérnökképző iskola Radomi Műszaki Egyetem rangját kapta.

A 21. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002–ben Joseph Ratzinger kardinális, a későbbi XVI. Benedek pápa Radomba látogatott Zygmunt Zimowski püspökké szentelése alkalmából. 2005–ben aláírták a Kelet-Nyugati gyorsforgalmi út (S12) építéséről szóló egyezményt.

Műemlékek és fontosabb helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Piotrówka" földvár
kb. a 10. században épült. A radomi várispán székhelye. A vár alatt kézműves-kerekedő telep fejlődött. A földvárat részlegesen helyreállították.
szt. Wacław templom
Radom legrégibb és egyben legtalányosabb épülete. A hajóban talált kőbe vésett felirat szerint 1216-ra vagy 1276-ra datálják. A XIX. században rommá vált. 1978-1986-ban restaurálták.
Szt. János plébániatemplom
III. Kázmér alapította. Épült 1360-1370 gótikus stílusban
Minorita templom és kolostor
alapította 1468-ban Jagelló Kázmér a radomi sztarosztával, Dominik Kazanowskival együtt. 1507-ig fallal teljesen körülvették. A kolostor konyháját érdemes megtekinteni.
Királyi vár [1]
Épült 1360-1370 között III. Kázmér utasítására. Később többször átépítették. A svéd támadás alatt lerombolták, az épületeknek csak egy része maradt meg: az ún. "Nagy ház" földszintje és pincéje. Jelenleg régészeti kutatás és részleges restaurálás folyik.
Városfalak
A várral együtt építtette III. Kázmér 1364-től.

Harminc egynéhány bástyája és három kapuja volt. Az egyik kapu egyes részei mai napig megmaradtak beleolvadva a piarista kollégium déli szárnyába.

A középkori plébánia iskolája
2005-ben teljesen véletlenül találták meg a plébánia előtti tér régészeti kutatásai alatt. Nem látványos kőház, melynek maradványait a régi gótikus falak habarcsa eltakarta. A komplex régészeti feltárást még csak most tervezik, ez választ adhat az építés időpontjára.
Piarista kollégium
1736-tól több részletben építették A. Solari tervei szerint. A két világháború között Körzeti vasút igazgatóság, jelenleg múzeum.
Bencés templom és kolostor
Alapítva 1613-ban. Az épületek jelentős részét Tylman később építette. Többször lerombolva és újjáépítve. Utoljára 1920-ban.
Városháza
Eredetileg gótikus, a piactér közepén állt. Az épületet a 19. század közepén lebontották. Az új, neoreneszánsz épület Henryk Marconi tervei szerint 18471848 között épült fel.
A vajdasági komisszió épülete
épült 18251827 között az 1816-ban létrehozott sandomierzi vajdaság hivatalai számára. A vajdaság fővárosa ekkor Radom volt. Klasszicista, monumentális, tervezte Antonio Corazzi.
Vigadó
Épült 1847-ben Ludwik Radziszewski tervei szerint. 1918-1939 a Sokrétűség színháza kapott benne helyet. A háború után mozinak átépítve. Jelenleg 'Resursa' művészeti központ.
Vámház
Klasszicista kőépületek, a városból kivezető főbb utaknál, épültek a XIX. században.

Két vámház maradt meg, a lublini és varsói útnál.

Szabadkőműves páholy
XIX. század, klasszicista, jelenleg körzeti ügyészség.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok és képtárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állami egyetemek és főiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magán főiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Radio Plus Radom
  • Radio Eska Radom
  • Radio Rekord FM
  • Radio dla Ciebie

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • TV Dami

Újság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gazeta Wyborcza: ul. Traugutta 34, tel. +48/ 48 367 30 03
  • Echo Dnia: ul. 25 Czerwca 60
  • Życie Radomskie: ul. Curie – Skłodowskiej 18
  • 7 Dni (hetilap): ul. Grodzka 2 tel. +48/ 48 383 57 00
  • Flesz (hetilap): ul. Filtrowa 4 pok. 408, tel. +48/ 48 383 15 49
  • Tygodnik Radomski: ul. Żeromskiego 31
  • Radomski Informator Kulturalno Imprezowy
  • Miejska Gazeta Internetowa
  • Anonse

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Radom témájú médiaállományokat.