Talavera de la Reina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Talavera de la Reina
Sanprudenciotalavera.jpg
Talavera de la Reina
Talavera de la Reina címere
Talavera de la Reina címere
Talavera de la Reina zászlaja
Talavera de la Reina zászlaja
Becenév: La Ciudad de la Cerámica[1]
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Kasztília-La Mancha
Tartomány Toledo tartomány
Megye Tierras de Talavera
Alapítás éve Bronz kor
Polgármester Gonzalo Lago
Irányítószám 45600
Körzethívószám 925
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 88 548 fő (2013)
Népsűrűség 584 fő/km²
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Talavera de la Reina (Spanyolország)
Talavera de la Reina
Talavera de la Reina
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 58′, ny. h. 4° 50′Koordináták: é. sz. 39° 58′, ny. h. 4° 50′
Talavera de la Reina weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Talavera de la Reina témájú médiaállományokat.

Talavera de la Reina város Spanyolország középső részén, Kasztília-La Mancha autonóm közösségben, Toledo tartományban, a Tajo folyó mentén, Madridtól délnyugatra. Ismert kerámiáiról és az 1809-es talaverai csatáról, a Celestinát is író Fernando de Rojas spanyol drámaíró temetkezési helye, jelentős római kulturális központ is.

Nevében a de la Reina, "a királynéé", onnan ered (ezzel megkülönböztetve Spanyolország más Talavera nevű városaitól), hogy XI. Alfonz kasztíliai király ajándékba adta feleségének, Portugáliai Mária királynénak 1328-ban.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palota Talaverában

Talavera de la Reina az Alberche torkolatánál van. Ezen a gazdag területen a Pireneusok mögött gyakori epi-gravetti dolmenek bizonyítják felső paleolitikum végétől való folyamatos emberi jelenlétet.

A kelta vettonok és carpetanusok lakták később a környéket, ezt részben a római kori feljegyzésekből részben különféle műtárgyaikból, például állatszobraikból tudjuk. A kelták először Aebura néven hívták a várost, amit Titus Livius, a rómaiak és a carpetanusok közti hódító háborúság leírásából tudunk. Később egy ideig a -briga végződés is szokásos volt, ami a -burg megfelelője.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rómaiak 182-ben elfoglalták. Jelenlétük alatt Caesarobriga néven Hispania Tarraconensis része volt.

A vizigótok, majd 712-től az arabok területe volt, ők Talabeirának hívták a várost. A szókezdet nagyon sok különféle találgatásra ad okot, azonban valószínű, hogy a hidroníma nagy szerepet játszik, a Tal-, Tala- kezdet nagy valószínűséggel utalhat mai Tajóra, a másik folyót pedig ma Alberchének hívják, így a TalaBer- összetett hidroníma kezdet a legvalószínűbb. VI. Alfonz király foglalta vissza tőlük 1083-ban. 1809-ben a spanyol és brit csapatok itt szálltak szembe Napóleon hadseregével. A spanyol polgárháború alatt a város nagyban károsodott.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatvanas évek óta a vidéki lakosság fokozatos városokba vándorlása miatt lakossága a többszörösére nőtt. A város a Carratera de Extremadura vonalán fekszik Navalcarnero és Navalmoral de la Mata között és népessége növekedésével a 2010-es évekre jelentős elképzelések vannak térségének fejlesztésére, mindenekelőtt a spanyol nagysebességű vonat, az AVE Lisszabonig való kiterjesztésével.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • La Colegial (katedrális)
  • Nuestra Señora del Prado bazilika
  • Plaza del Pan, kerámiával borított főtér
  • Plaza del Reloj (Óra-tér)
  • Santiago el Nuevo templom, mudéjar stílusú
  • Santo Domingo templom
  • Prado-kertek
  • La Caprichosa bikaviadal-aréna
  • arab eredetű városfal
  • Szent Ágoston templom
  • Római híd
  • Castilla-La Mancha híd

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ruiz de Luna kerámiamúzeum
  • Néprajzi Múzeum (Museo Etnográfico)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]