Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága
United Kingdom of Great Britain and Ireland
1801. január 1. – 1927. április 12.
Flag of the United Kingdom.svg Coat of Arms of the United Kingdom (1837-1952).svg
UK of Britain & Ireland in Europe.png
Nemzeti himnusz: God Save the Queen/God Save the King
Általános adatok
Fővárosa London
Terület 315 093 km²
Népesség 42 769 196 fő (1921)
Hivatalos nyelvek angol (de facto), ír, skót gael, scots, walesi, korni
Pénznem Font sterling
Kormányzat
Államforma alkotmányos monarchia
Uralkodó III. György (1801–1820)
IV. György (1820–1837)
IV. Vilmos (1830–1837)
I. Viktória (1837–1901)
VII. Eduárd brit király (1901–1910)
V. György (1910–1927)
Dinasztia Hannover-ház (1801–1901)
Szász–Coburg–Gothai-ház (1901–1917)
Windsor-ház (1917–1927)
Államfő a mindenkori brit uralkodó
Kormányfő brit miniszterelnök (Prime Minister)
Törvényhozás Brit parlament
Elődállam
Utódállam
 Nagy-Britannia Egyesült Királysága
Egyesült Királyság 
 Ír Királyság
Ír Szabadállam 

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Ireland) volt a hivatalos neve a mai Egyesült Királyság (teljes nevén United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, azaz „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság”) elődjének 1801. január 1. és 1927. április 12. között.

Nagy-Britannia Egyesült Királysága (az egyesült Angol Királyság és Skót Királyság), illetve az Ír Királyság egyesüléséből jött létre.

Miután az 1921-ben kötött angol–ír szerződés életbe lépett, (1922. december 6.), a Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság hivatalos név még évekig használatban maradt, amíg egy 1927-ben meghozott törvényben Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságra nem változtatták.

Az 1922-ben elszakadt terület mai neve Írország vagy Eire (bár gyakran említik Ír Köztársaság néven is, hogy megkülönböztessék az Ír-szigettől.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két királyság egyesítése az 1798-as ír felkelést követte, amely megrengette az írországi protestáns dominanciát. A felkelést a kormány vérbe fojtotta, a terror áldozatainak száma elérhette a 30 ezret. A felkelés előtt az ír népesség túlnyomó részét kirekesztették a gazdasági- és közéletből, vagy szerepüket korlátozták. A londoni kormányzat annak a felfogásnak a jegyében vette napirendre az egyesítést, hogy a rossz helyi kormányzás ugyanannyira hozzájárult a felkelés kirobbanásához, mint a lázadók erőfeszítései.

Az egyesítés elejét vette egy esetleges alkotmányos válságnak is, hiszen ebben a z időszakban már megromlott III. György király mentális egészsége és amíg két külön királyság létezett, helyette a két országban elvileg két különböző régens is hatalomra kerülhetett volna.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Nagy-Britannia Egyesült Királysága
1707–1801
Ír Királyság
1541–1801
Nagy-Britannia és Írország
Egyesült Királyság

1801–1922
Utódja:
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
1922–máig
Ír Szabadállam
1922–1937