IV. György brit király

IV. György
Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királya
IV. György (George IV)
Uralkodási ideje 1820. január 29. – 1830. június 26.
Koronázása	London, Westminsteri apátság 1821. július 19.
Elődje	III. György
Utódja	IV. Vilmos
Hannoveri Királyság királya
IV. György (Georg IV.)
Uralkodási ideje 1820. január 29. – 1830. június 26.
Elődje	III. György
Utódja	IV. Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hannoveri-ház
Teljes neve	György Ágost Frigyes (George Augustus Frederick)
Született	1762. augusztus 12. London
Elhunyt	1830. június 26. (67 évesen) Berkshire, Windsori kastély
Házastársa	Karolina brunswick–wolfenbütteli hercegnő
Gyermekei	Sarolta Auguszta walesi hercegnő (1796–1817)
Édesapja	III. György brit király (1738–1820)
Édesanyja	Sarolta mecklenburg–sterlitzi hercegnő (1744–1818)

IV. György (1762. augusztus 12. – 1830. június 26.), a brit Hannover-dinasztia negyedik uralkodója, Nagy Britannia és Írország Egyesült Királysága és Hannover királya 1820-1830 között, korábban ezen országok régense 1811-1820 között.

Régensségének és uralkodásának időszaka, a 19. század első negyede olyannyira mozgalmas és meghatározó volt Nagy-Britannia politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében (a brit parlamentarizmus fejlődése, az ipari forradalom, a napóleoni háborúk), hogy e korszakot az ország történelmében általában a "Régensség"-ként (The Regency) szokták összefoglalóan nevezni. Noha csekély szerepet játszott e változásokban, helyzete és ellentmondásos személyisége révén e korszak névadójává vált.

Ifjúi évei

Londonban született, III. Györgynek (1738–1820), akkor Nagy-Britannia Egyesült Királyságának és Írország királyának, Hannover választófejedelmének, és Sarolta királynénak (született Mecklenburg-Strelitzi hercegnőnek) első gyermekeként. Trónörökösként születése után nem sokkal apja után a walesi herceg címét kapta. Tehetséges gyermek volt, angol anyanyelvén felül hamar megtanult franciául, németül és olaszul is.

Amikor 1783-ban elérte a felnőttkort, mind apjától, mind a Parlamenttől jelentős évjáradékot kapott, saját palotába költözött, és zajos életet élt. Életmódja, valamint a Charles James Fox whig ellenzéki vezető iránti rajongása kiváltotta a tory beállítottságú király rosszallását. Apa és fia egyre jobban elhidegültek egymástól.

Nem sokkal nagykorúsítása után a herceg szerelmes lett a kétszeres özvegy Marie Anne FitzHerbertbe. Az asszony római katolikus vallású volt, az 1701-es örökösödési törvény (Act of Settlement) pedig - melynek a Hannoverek trónjukat köszönhették - kizárta a trónöröklésből mindazokat, akik katolizálnak vagy katolikussal kötnek házasságot. Ráadásul a király, III. György által 1772-ben szentesített törvény a királyi házasságokról (Royal Marriages Act) kimondta, hogy a királyi család tagjainak házasodásához a király és a Parlament jóváhagyása szükséges.

Apjának betegsége miatt 1811-től régensként uralkodott. A kabinettel szemben gyenge volt; például 1829-ben a miniszterek nyomására fogadta el a katolikusok emancipációjáról szóló törvényt, amelyet uralkodói esküjével összeegyeztethetetlennek tartott.

Régenssége alatt 1815-ben került sor a waterlooi csatára, ahol a brit csapatok legyőzték Napóleon császár erőit.

Gyermeke

Felesége Karolina braunschweigi hercegnő (1768. május 17. – 1821. augusztus 7.) volt, akitől 1820-ban megpróbált elválni, de ezt a whig ellenzék megakadályozta.

Egyetlen gyermekük, Sarolta walesi hercegnő (1796. január 7. – 1817. november 6.) Lipót szász-koburgi herceghez, a későbbi I. Lipót belga királyhoz ment feleségül, és első gyermekének születésekor gyermekágyban halt meg.

Források

• Szántó György Tibor. Anglia története. Budapest: Maecenas Könyvkiadó, 186-187. o. ISBN 963-7425-53-5 (1992) 
• George IV. The official website of The British Monarchy. (Hozzáférés: 2009. február 22.)

Előző uralkodó: III. György

Anglia királya 1820 – 1830

Következő uralkodó: IV. Vilmos