I. György brit király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. György brit király
George I Oval.jpg

Nagy-Britannia Egyesült Királysága királya
Uralkodási ideje
1714. augusztus 1. – 1727. június 11.
Koronázása Westminsteri apátság
1714. október 20.
Elődje Anna
Utódja II. György
Braunschweig-Lüneburg (Hannover) választófejedelme
I. György hannoveri választófejedelem
Uralkodási ideje
1698. január 23. – 1727. június 11.
Elődje Ernő Ágost
Utódja II. György
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hannover-ház
Született 1660. május 28.
Hannover
Elhunyt 1727. június 11.
Osnabrück
Nyughelye Hannover, Herrenhaus
1727. augusztus 4.
Házastársa Zsófia Dorottya braunschweig-lünebürgi hercegnő
Gyermekei György (1683)
Zsófia (1687)
Anna Lujza Zsófia (1692)
Meluzina (1693)
Margit Gertrúd(1701)
Édesapja Ernő Ágost braunschweig-lüneburgi választófejedelem
Édesanyja Zsófia hannoveri választófejedelemné

I. György (1660. május 28.1727. június 11.), hannoveri választófejedelem (16981727), brit király (17141727)

Származása és ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házassága és válása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dinasztikus és diplomáciai érdekekből 1682. november 22-én a 22 éves György herceg nőül vette az akkor 16 esztendős Zelle-i Zsófia Dorottya brunszvik-lüneburgi hercegnőt, aki két gyermeket szült férjének:


  • György (1683. október 30 - 1760. október 25.), a későbbi II. György brit király, aki 1705. augusztus 22-én feleségül vette az akkor 22 éves Ansbach-i Karolina brandenburg-i őrgrófnőt. Karolina 9 gyermeket (Frigyes, Anna, Amélia, Karolina, egy halvaszületett fiú, György Vilmos, William, Mária és Lujza) szült férjének házasságuk 32 éve során;


  • Zsófia (1687. március 16 - 1757. június 28.), aki 1706. november 28-án nőül ment az akkor 18 éves, későbbi I. Frigyes Vilmos porosz királyhoz, kinek 14 gyermeket (Frigyes Lajos, Friderika Vilhelmina, Frigyes Vilmos, Frigyes, Sarolta Albertina, Friderika Lujza, Filippína Sarolta, Lajos Károly Vilmos, Zsófia Dorottya, Lujza Ulrika, Ágost Vilmos, Anna Amália, Frigyes Henrik Lajos és Ágost Ferdinánd) szült házasságuk 33 és fél éve során


A frigy 1694-ben végül válással végződött, mivel György nehezményezte, hogy hitvese folyton szemrehányást tesz neki kicsapongó, kéjsóvár életmódja miatt, ráadásul a férfi arra is erősen gyanakodott, hogy felesége hűtlen hozzá. Az asszony állítólag szeretőt tartott, akit Philip Christoph von Königsmarck grófnak hívtak. A gyanú szerint a gróf meg akarta szöktetni a boldogtalan hercegnét, aki már nem tűrte tovább azt, hogy férje meg sem próbálja diszkréten kezelni számos nőügyét.

György nyilván megneszelte tervüket, ugyanis Königsmarck rejtélyes körülmények között eltűnt, s csak sok év múlva derült ki, hogy megölették, holttestét pedig gondosan elrejtették Zsófia Dorottya öltözőhelyiségének padlózata alá. A rémült hercegnét hitvese a németországi Ahlden House-ba száműzte, s kezdeményezte frigyük felbontását. A férj még azt is megtiltotta Zsófia Dorottyának, hogy láthassa gyermekeiket. Az akkor körülbelül 10 esztendős György és a tőle négy évvel fiatalabb húga, Zsófia sajnos többé nem találkoztak édesanyjukkal.

Zsófia Dorottya volt férjéből 1698. január 23-án hannoveri választófejedelem, 1714. augusztus 1-jén pedig I. György néven brit király lett. Az egykori hercegné még 1726. november 13-ig, vagyis 60 éves koráig élt, s többé nem ment férjhez. I. György 1727. június 11-én, 67 évesen távozott az élők sorából. Válása után nem nősült újra.

Hannoveri uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy-britanniai uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német születésű György, I. Jakab angol király dédunokája, az 1701-ben megalkotott trónöröklési törvény (Act of Settlement) szerint kerülhetett Nagy-Britannia Egyesült Királyságának a trónjára. Noha lettek volna a trónöröklési rend szerinti közelebbi rokonok is, azok mind katolikusok voltak. A törvénynek megfelelő legközelebbi protestáns rokon Zsófia hannoveri választófejedelemné (I. Jakab angol király egyik unokája) volt, de halála miatt fia lépett a trónra. Ezáltal ő lett a Hannover-ház első uralkodója, aki németül és franciául beszélt, angolul csak kevéssé tudott. Uralkodása során rendszeresen utazott Hannoverbe, hogy ottani uralkodói kötelezettségeinek is eleget tegyen. Az ilyen időszakok alatt, illetve 1719–1720-ban állandó jelleggel nem a trónörökös helyettesítette, hanem egy régenstanács.

I. György miniszterelnöke, Sir Robert Walpole alatt jó időre a protestáns hannoveri trónutódlás mellett elkötelezett whigek sajátították ki a kormányzást.

1727-ben egy hannoveri látogatás során hunyt el.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feleségétől, Zsófia Dorottya braunschweig-lüneburgi hercegnőtől (1666. szeptember 15.1726. november 13.) 2 gyermeke született:

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
II. György 1683. november 10. 1760. október 25.
Zsófia 1687. március 26. 1757. június 28.

Ezen kívül három törvénytelen lánya született Ehrengard Melusine von der Schulenburgtól (1667. december 25.1743. május 10.):

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
Anna Lujza Zsófia 1692 1773
Meluzina 1693 1778
Margit Gertrúd 1701 1726

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak: Ki kicsoda az angol királyság történetében Egberttől II. Erzsébetig. Debrecen: Hajja & Fiai. 2007. ISBN 9789637054396  
  • Georg Schnath: Georg Ludwig. In Neue Deutsche Biographie 6. Berlin ann = 1964: Duncker & Humblot. 210–211. o.  
  • George I. The official website of The British Monarchy. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  • Szántó György Tibor: Anglia története. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 9637425535  


Előző uralkodó:
Anna
Anglia királya
17141727
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
II. György