I. Frigyes Vilmos porosz király
| I. Frigyes Vilmos | |
 |
|
| I. Frigyes Vilmos porosz király Antoine Pesne festményén 1733 körül | |
|
|
|
| Poroszország királya | |
| Friedrich Wilhelm I. von Preußen | |
| Uralkodási ideje 1713. február 25. – 1740. május 31. |
|
| Elődje | I. Frigyes |
| Utódja | II. Frigyes |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hohenzollern |
| Született | 1688. augusztus 14. Cölln |
| Elhunyt | 1740. május 31. (51 évesen) Potsdam |
| Házastársa | Sophie Dorothea von Braunschweig-Lüneburg |
| Gyermekei | Frigyes Lajos Vilma Frigyes Vilmos (Nagy) Frigyes Sarolta Albertina Friderika Lujza Filippina Sarolta Lajos Károly Vilmos Zsófia Dorottya Mária Lujza Ulrika Ágost Vilmos Anna Amália Henrik Ágost Ferdinánd |
| Édesapja | I. Frigyes porosz király |
| Édesanyja | Sophie Charlotte von Braunschweig und Lüneburg |
I. Frigyes Vilmos (Cölln, 1688. augusztus 14. – Potsdam, 1740. május 31.) 1713-tól Poroszország királya, Brandenburg őrgrófja, a Német-római Birodalom választófejedelme. A Hohenzollern-ház tagja. Apja I. Frigyes porosz király.
Tartalomjegyzék |
Belpolitikája [szerkesztés]
I. Frigyes Vilmos jelentős államadósságot örökölt apjától, I. Frigyestől, melyet fegyelmezetten törleszteni tudott és uralkodása során rendbe tette az ország pénzügyeit.
Az uralkodó támogatta a gazdaság fejlődését, hajógyárakat építtetett, dohánymonopóliumot vezetett be stb. A bevételeket a hadsereg fejlesztésére fordította elsősorban.
Frigyes Vilmos számos telepest hívott országába. Csak a salzburgi püspökség területéről mintegy 1500 protestáns telepes érkezett porosz földre és Brandenburgba. Berlinbe jelentős számban érkeztek csehek, akik fontos szerepet játszottak a textilipar fejlesztésében.
A király protekcionista gazdaságpolitikát folytatott, mely azonban lassanként majdhogynem rendőrállammá változtatta Poroszországot. A lakosságnak meg volt tiltva, hogy külföldi textilből készítsen ruhát, és az uralkodó elrendelte a külföldi kelmék megsemmisítését.
A tudományokat és művészetet I. Frigyes Vilmos nem támogatta, ezeket inkább gúnyolta. Elhíresült mondása Leibnizről: „Teljesen haszontalan ember, aki arra is alkalmatlan, hogy tisztességesen álljon a strázsán.”
A családban tartott fegyelem és szigor miatt összetűzésbe került fiával és örökösével, a későbbi II. (Nagy) Frigyes királlyal.
Külpolitikája [szerkesztés]
A spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békében (1713) Poroszországhoz csatolták Geldernt, Limburgot és a lengyel Stettint.
A svédek ellen vívott északi háborúban megszerezte Poroszország számára Elő-Pomerániát (1720).
Poroszország katonai hatalma [szerkesztés]
Poroszország I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt Európa negyedik legnagyobb katonai hatalmává vált. 89.000 szuronyost tartanak számon ebben az időszakban. A militarizmus abban is kifejezésre jutott. hogy I. Frigyes Vilmos volt az első olyan uralkodó, aki egész életében tiszti egyenruhát viselt.
Lásd még [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 77-78. old.
| Előző uralkodó: I. Frigyes |
|
Következő uralkodó: II. Frigyes |
| Előző uralkodó: I. Frigyes |
|
Következő uralkodó: II. Frigyes |
