I. Frigyes Vilmos porosz király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Frigyes Vilmos
Antoine pesne friedrich wil.jpg
I. Frigyes Vilmos porosz király Antoine Pesne festményén 1733 körül

Porosz Királyság királya
Friedrich Wilhelm I. von Preußen
Uralkodási ideje
1713. február 25. – 1740. május 31.
Elődje I. Frigyes
Utódja II. Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hohenzollern
Született 1688. augusztus 14.
Cölln
Elhunyt 1740. május 31. (51 évesen)
Potsdam
Házastársa Sophie Dorothea von Braunschweig-Lüneburg
Gyermekei Frigyes Lajos
Vilma
Frigyes Vilmos
(Nagy) Frigyes
Sarolta Albertina
Friderika Lujza
Filippina Sarolta
Lajos Károly Vilmos
Zsófia Dorottya Mária
Lujza Ulrika
Ágost Vilmos
Anna Amália
Henrik
Ágost Ferdinánd
Édesapja I. Frigyes porosz király
Édesanyja Sophie Charlotte von Braunschweig und Lüneburg

I. Frigyes Vilmos (Cölln, 1688. augusztus 14.Potsdam, 1740. május 31.) 1713-tól Poroszország királya, Brandenburg őrgrófja, a Német-római Birodalom választófejedelme. A Hohenzollern-ház tagja. Apja I. Frigyes porosz király.

Belpolitikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Frigyes Vilmos jelentős államadósságot örökölt apjától, I. Frigyestől, melyet fegyelmezetten törleszteni tudott és uralkodása során rendbe tette az ország pénzügyeit.

Az uralkodó támogatta a gazdaság fejlődését, hajógyárakat építtetett, dohánymonopóliumot vezetett be stb. A bevételeket a hadsereg fejlesztésére fordította elsősorban.

Frigyes Vilmos számos telepest hívott országába. Csak a salzburgi püspökség területéről mintegy 1500 protestáns telepes érkezett porosz földre és Brandenburgba. Berlinbe jelentős számban érkeztek csehek, akik fontos szerepet játszottak a textilipar fejlesztésében.

A király protekcionista gazdaságpolitikát folytatott, mely azonban lassanként majdhogynem rendőrállammá változtatta Poroszországot. A lakosságnak meg volt tiltva, hogy külföldi textilből készítsen ruhát, és az uralkodó elrendelte a külföldi kelmék megsemmisítését.

A tudományokat és művészetet I. Frigyes Vilmos nem támogatta, ezeket inkább gúnyolta. Elhíresült mondása Leibnizről: „Teljesen haszontalan ember, aki arra is alkalmatlan, hogy tisztességesen álljon a strázsán.”

A családban tartott fegyelem és szigor miatt összetűzésbe került fiával és örökösével, a későbbi II. (Nagy) Frigyes királlyal.

Külpolitikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békében (1713) Poroszországhoz csatolták Geldernt, Limburgot és a lengyel Stettint.

A svédek ellen vívott északi háborúban megszerezte Poroszország számára Elő-Pomerániát (1720).

Poroszország katonai hatalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Poroszország I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt Európa negyedik legnagyobb katonai hatalmává vált. 89.000 szuronyost tartanak számon ebben az időszakban. A militarizmus abban is kifejezésre jutott. hogy I. Frigyes Vilmos volt az első olyan uralkodó, aki egész életében tiszti egyenruhát viselt.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 77-78. old.


Előző uralkodó:
I. Frigyes
Brandenburg választófejedelme
17131740
Hohenzollern
A Brandenburgi Őrgrófság és Választófejedelemség címere
Következő uralkodó:
II. Frigyes
Előző uralkodó:
I. Frigyes
Poroszország királya
17131740
Hohenzollern
A Porosz Királyság címere
Következő uralkodó:
II. Frigyes