Vilma hessen–kasseli hercegnő
| Vilma kasseli hercegnő | |
 |
|
| Vilma porosz királyi hercegné (van Loo, 1767) | |
| Született | |
| 1726. február 25. Kassel |
|
| Elhunyt | |
1808. október 8. (82 évesen) Porosz Királyság, Berlin |
|
| Nemzetisége | német |
| Házastársa | Henrik porosz királyi herceg |
| Szülei | Miksa hessen–kasseli herceg Friderika Sarolta hessen–darmstadti hercegnő |
Vilma hessen–kasseli hercegnő, férjezett Vilma porosz királyi hercegné (németül Prinzessin Wilhelmine von Hessen-Kassel, Prinzessin von Preußen; Kassel, 1726. február 25. – Berlin, 1808. október 8.) hessen–kasseli hercegnő, házassága révén porosz királyi hercegné.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Vilma hessen–kasseli hercegnő 1726. február 25-én jött világra családja kasseli kastélyában Miksa hessen–kasseli herceg (1689–1753) és Friderika Sarolta hessen–darmstadti hercegnő (1698–1777) ötödik gyermekeként, egyben negyedik leányaként. Szülei a hesseni uralkodócsalád két, egymással vetélkedő ágából származtak, azonban házasságuk a felek megbékélését hivatott szimbolizálni. A családban nyolc gyermek között egyetlen fiú volt csupán. A zeneszerető Miksa herceg pazarló életmódot folytatott, leányai számára a jessbergi kastélyban „Prinzessingarten” néven parkot is létesített. Friderika Sarolta hercegnő hosszú hónapokat töltött férjétől távol, szülei otthonában, s családja részéről sok kritika érte szabados és költekező életmódja miatt. Maga Vilma hercegnő kellemes modorú volt, a kor egyik szépségeként írták le – 1789-es poroszországi látogatásakor Hedvig Erzsébet Sarolta holstein–gottorpi hercegnő így emlékezett az akkor már idős hercegnőről: „Magas és csinos hölgy volt gondosan őrzött alakkal, bár nagyon sovány, és még mindig látható, hogy feltűnően szép lehetett fiatalkorában. A szeme nagy és élettel teli, noha kissé kidülledő, és a tekintete nyughatatlan. Igen szellemes, de kora következtében néha előfordul, hogy egyszerre több témáról is beszél. A modora fejedelmi, tökéletesen mutat, és ráadásul nagyon udvarias és leírhatatlanul kedves volt hozzám.”f [1]
1751-ben a hercegkisasszonyt bemutatták az akkori porosz uralkodó öccsének, Henrik porosz királyi hercegnek (1726–1802). A herceg a hétéves háborúban megalapozta katonai hírnevét és népszerűségét, azonban menekülni szeretett volna bátyja hatalma elől, és az egyetlen kiutat a házasságban látta: „Jó házasságot fogok kötni, és úgy fogok élni, ahogy azt az Öreg megkívánja.”[2] II. Frigyes porosz király Vilma hesseni hercegnőt szemelte ki öccse jövendőbelijének. A menyegzőt 1752. június 25-én, Charlottenburg kastélyában tartották. Vilma hercegnő hamar egyike lett a porosz udvar legnépszerűbb hölgyeinek, azonban saját férjét nem sikerült elbájolnia – Henrik herceg így vélekedett róla: „Zavar és untat engem, már előre ásításra késztet”.[3] A házasságból nem született gyermek, több történész szerint azért, mert Henrik herceg homoszexuális volt.f [4]
A házaspár a fővárosban az Unter den Lindenen birtokolt palotát, melyet külön Henrik herceg számára építettek. A pár valódi otthona azonban Rheinsberg kastélya lett, melyet a herceg legidősebb bátyjától kapott ajándékba 1744-ben, de mint állandó lakhelyet csak 1753-tól kezdték használni. Távollétében a herceg engedélyével és kérésére fivérei díszes ünnepségeket és bálokat szerveztek a kastélyban, hogy a hercegné ne unatkozzék. 1760-tól a hercegné visszaköltözött a fővárosba, hogy az ottani rezidenciában töltse legtöbb idejét,f [4] míg férje továbbra is Rheinsbergben maradt. 1806-ban a napóleoni háborúk folyamán az akkor már nyolcvanéves Vilma hercegné egyike volt a porosz királyi család azon kevés tagjának, aki nem menekült el a francia seregek elől, hanem ott maradt a fővárosban.[5]
Vilma hessen–kasseli hercegnő és porosz királyi hercegné 1808. október 8-án hunyt el nyolcvankét éves korában. Halála után egy évvel a hercegné egykori lakhelyét, az Unter den Lindenen álló palotát a porosz király az akkor megalapuló Berlini Egyetemnek adományozta; ma a Humboldt Egyetem működik benne.
Leszármazása [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ af Klercker 1927 121.
- ↑ „Ich werde mich wohl verheiraten und leben wie der Alte es wünscht.” Lásd Geschichte Berlins
- ↑ „Sie stört, langweilt mich und bringt mich schon im Voraus zum Gähnen.” Lásd Die Zeit 2002
- ^ a b Die Zeit 2002
- ↑ Frank Bauer: Napoleon in Berlin. Berlin: Berlin Story Verlag. 2006. 78. o.
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhelmine von Hessen-Kassel című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Wilhelmina of Hesse-Kassel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források [szerkesztés]
- ↑ Die Zeit 2002: Fesser, Gerd (2002. 8). „Der König von Rheinsberg”. Die Zeit (2002/32). Hozzáférés ideje: 2012. június 25.
- ↑ af Klercker 1927: Cecilia af Klercker: Hedvig Elisabeth Charlottas dagbok VI 1797-1799. Stockholm: P.A. Norstedt & Söners förlag. 1927. ISBN 270693
- Cecilia af Klercker: Hedvig Elisabeth Charlottas dagbok VII 1800-1806. Stockholm: P.A. Norstedt & Söners förlag. 1936. 455. o. ISBN 362103
- ↑ Geschichte Berlins: Ziebura, Eva: Henrik porosz királyi herceg életrajza (német nyelven) (HTML). Die Geschichte Berlins. Mitteilungen 2002/3, 2002. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
További információk [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilma hessen–kasseli hercegnő témájú médiaállományokat.- Vilma hessen–kasseli hercegnő arcmásai (németül)
- Miniatúra Vilma hessen–kasseli hercegnőről (németül)
