Választófejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.

A Német-római Birodalom azon fejedelmei, akik a 13. század közepétől a német királyt, illetve a német-római császárt választották. Az uralkodót a birodalom megalapításától, azaz a Karolingok kihalásától (962) választották, de 1125-ig, a száli–frank dinasztia kihalásáig mindig az elhunyt király fiát, testvérét, vagy más közeli rokonát ismerték el uralkodónak. A testület eredete vitatott, először a Sachsenspiegelben (a német középkor legrégebb jogkönyvében, 1220-1235 körül) említik. Eredetileg az összes német uralkodónak választójoga volt, majd ezek számát fokozatosan csökkentették, és 1239 körül rögzítették a választófejedelmek listáját. A cseh király választójogát sokáig vitatták, de a gyakorlatban szinte mindig szavazott.

A választófejedelmek jogait és szerepét IV. Károly aranybullája véglegesítette 1356-ban. A választófejedelmek:

  • a mainzi érsek, a birodalom főkancellárja
  • a kölni érsek, Itália kancellárja
  • a trieri érsek, Burgundia kancellárja
  • a cseh király, a birodalom főpohárnoka
  • a rajnai palotagróf (pfalzi gróf), a birodalom főasztalnoka
  • a szász-wittenbergi herceg, birodalmi főmarsall
  • a brandenburgi őrgróf, birodalmi főkamarás.

Egyúttal kinyilvánította azt is, hogy minden uralkodóháznak csak egy-egy ága kap választójogot. Országukat nem lehetett megosztani, a méltóságot az elsőszülött örökölte, a választófejedelem saját országában felségjogokat gyakorolt. Ezek az intézkedések megnövelték a választófejedelmek politikai önállóságát: jelentős részben ennek köszönhető a német királyok (császárok) hatalmának csökkenése.

A királyválasztás jogát a 15. század végéig egyénenként, később testületileg gyakorolták. Később ugyan már nem gyűltek össze évente, de a testület a középkor végéig felelőséget vállalt a birodalom egységéért. A VI. Orbán pápával 1378-ban kötött egyezménnyel Róma iránt érzett hűségüket is biztosítani próbálták.

A Német-római Birodalom története folyamán a választófejedelmek köre többször változott:

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]