Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frigyes Vilmos
Kurfürst Friedrich Wilhelm von Brandenburg 2.gif
I. Frigyes Vilmos, a Nagy Választó - G. Flinck festménye 1652-ből

Brandenburg választófejedelme
Uralkodási ideje
1640 – 1688
Elődje György Vilmos
Utódja I. Frigyes
Életrajzi adatok
Született
1620. február 16.
Berlin
Elhunyt
1688. május 9. (68 évesen)
Potsdam
Házastársa Lujza Henrietta orániai hercegnő
Gyermekei I. Frigyes porosz király
Édesapja György Vilmos brandenburgi választófejedelem

I. Frigyes Vilmos, ném.: Friedrich Wilhelm I., (Berlin, 1620. február 16. - Potsdam), 1688. május 9. a Nagy Választóként emlegetett brandenburgi választófejedelem és porosz herceg, aki ezeket a tisztségeket 1640-től gyakorolta. A Hohenzollern-ház tagja, apja György Vilmos választófejedelem volt.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodásának kezdetén birodalma nem alkotott egységes egészet, így legfontosabb törekvése ezen területek egyesítése volt. A vesztfáliai béke (1648) lehetővé tette Poroszország felemelkedését, amennyiben új területekkel gyarapodott, így például Hátsó-Pomerániával, Halberstadttal, Mindennel, a kammini püspökséggel, valamint Magdeburg érsekségével.

I. Frigyes Vilmos nevéhez fűződik Poroszország katonai hatalommá tétele. Az állandó hadsereggel (miles perpetus) a fejedelem megteremtette a militarizált porosz állam alapjait, mely tovább erősödött az 1675. június 28-i fehrbellini ütközettel, melynek során a svéd seregeket Rigáig kergették.

Poroszország katonai megerősödése egyúttal új fenyegetést jelentett elsősorban déli szomszédjának, a Habsburg Birodalomnak.

Támogatta ezen kívül az ipart, utakat építtetett, fejlesztette a közlekedést és kereskedelmet.

Külpolitika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1672-ben Poroszország–Brandenburg az uralkodó vezetésével szövetségre lépett Hollandiával a franciák ellen. A francia–holland háborúban Brandenburg Hollandia szövetségeseként lépett be, emiatt 1674-ben XIV. Lajos szövetségese, XI. Károly svéd király megtámadta Brandenburgot. Kitört a svéd–brandenburgi háború, amelybe Dánia is bekapcsolódott (skånei háború). A svédek támadását Frigyes Vilmos hadserege több sikeres ütközetben (pl. az 1675-ös fehrbellini csatában) visszaverte. 1678-ban azonban szövetségesei, a legyőzött Hollandia és a protestáns Brandenburgra féltékeny I. Lipót császár a nijmegeni békeszerződés aláírásával magára hagyták Brandenburgot, szemben a francia–svéd szövetséggel. 1679 elejére Frigyes Vilmos így is kiűzte a támadókat országából, és visszafoglalta egész Pomerániát is. A francia hadsereg támadása nyomán azonban 1679-ben Frigyes Vilmos kénytelen volt aláírni a saint-germaini békeszerződést, amelynek értelmében ismét vissza kellett adnia a svédeknek a tőlük karddal visszaszerzett pomerániai tartományokat.

Ennek hatására Frigyes Vilmos előbb Franciaországgal kötött katonai szövetséget. Később ismét megromlott a viszonya Franciaországgal. 1685-ben XIV. Lajos visszavonta a nantes-i ediktumot és protestáns-üldözésbe fogott. Ennek hatására francia hugenotta menekültek özönlöttek Poroszországba (a menekültek száma kb. félmillióra tehető, ebből 15 ezren Poroszországban telepedtek le). A nantes-i ediktum visszavonására válaszul Poroszország uralkodója 1685-ben kiadta a potsdami ediktumot, ennek szellemében letelepedést és vallásszabadságot biztosított a hugenotta menekülteknek. Az ediktum a vallási tolerancia egyik jelképévé vált. A francia hugenotta kereskedők és iparosok beköltözése jelentősen hozzájárult Brandenburg gazdaságának fejlődéséhez.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 77. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem témájú médiaállományokat.



Előző uralkodó:
György Vilmos
Brandenburg választófejedelme
16401688
Hohenzollern
A Brandenburgi Őrgrófság és Választófejedelemség címere
Következő uralkodó:
III. Frigyes (választófejedelem)