Hohenzollern-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Hohenzollern-ház családi címere

A Hohenzollern-ház nemesi család és uralkodói dinasztia. Tagjai között voltak választófejedelmek, valamint Poroszország, Németország és Románia királyai és császárai.

A család a svábországi Hechingen város környékéről származik, és a 11. század óta ismert. Nevüket ősi székhelyük, az említett város közelében fekvő Hohenzollern-kastélyról kapták.

A család mottója Nihil sine Deo (Semmit Isten nélkül). Címerük, mely legkorábban 1192-ből ismert, kezdetben egyszerű – fekete és ezüst negyedekre osztott – pajzsból állt. 1317-ben IV. Frigyes kutyafejjel és -vállakkal egészítette ki.

A család két ágra szakadt: a katolikus sváb és a protestáns frankóniai ágra. A sváb ág 1869-es kihalásáig irányította Hechingen környékét. A frankóniai ág különböző alágai megszerezték a Brandenburgi Őrgrófság trónját 1415-ben, illetve a Porosz Hercegséget 1525-ben.

A két frankóniai ág egyesülése 1618-ban lehetővé tette a Porosz Királyság 1701-es létrehozását. Később ez az állam volt a német egység megteremtésének és a Német Birodalom 1871-es megalakításának vezető ereje.

Az első világháborút kísérő társadalmi elégedetlenség 1918-ban a német forradalomban csúcsosodott ki, majd megalakult a Weimari Köztársaság – így a Hohenzollernek trónfosztottá váltak, és a német monarchia véget ért. Az 1919-es versailles-i szerződés megpecsételte a Német Birodalom felbomlását.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Ez a szócikk részben vagy egészben a House of Hohenzollern című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.