Albánia uralkodóinak listája
Arbanon Fejedelemség[szerkesztés]
| Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Progon | ||
| Gjin Progoni | ||
| Dhimitër Progoni |
Durazzói Hercegség[szerkesztés]
| Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|
| I. Károly | Szicília királya (1266-1285). | ||
| II. Károly | Nápolyi király (1285-1309). | ||
| I. Fülöp | Tarantó hercege (1294-1332) és felesége révén konstantinápolyi latin császár (1313-1332). | ||
| Róbert | Tarantó hercege (1232-1364). Lemondott a jogairól unokatestvére javára. | ||
| I. János | Durazzó hercege, a királyi cím helyett csak az Albán Királyság ura címet viselte. | ||
| III. Károly | Durazzó hercege, a királyi cím helyett csak az Albán Királyság ura címet viselte. | ||
| I. Johanna | Durazzó hercegnője, a királyi cím helyett csak az Albán Királyság úrnője címet viselte. |
Albán Fejedelemség[szerkesztés]
| Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Karl Topia | Először. | |
| II. Balsha | ||
| Karl Topia | Másodszor. | |
| Gjërgj Topia |
Albán hercegek[szerkesztés]
| Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kasztrióta György vagy Szkander bég |
||
| Kasztrióta János | Szkander bég fia, rövid uralkodás után a Nápolyi Királyságba menekült, ahol I. Ferdinánd nápolyi királytól a San Pietro in Galatina hercegi címét kapta meg. Az utódai és a Kasztrióta-család Nápolyban telepedett le végleg. A Kasztrióta-ház utolsó törvényes leszármazottja Kasztrióta Irén bisignanói hercegné (1528–1565) volt, akinek a révén leányágon folytatódott Szkander bég vérvonala. Természetes ágon, házasságon kívüli utódok révén, akik Irén féltestvérei voltak, azonban az uralkodóház mind a mai napig létezik, és e modern kori utódok Olaszországban élnek. | |
| Lekë Dukagjini |
Albán Fejedelemség (1913–1925)[szerkesztés]
| Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Vilmos fejedelem | 1914. szept. 3. |
1914. február 21-én lett de iure fejedelem, de facto március 7-én kezdte meg uralkodását. Az Albániából való 1914. szeptember 3-ai menekülését követően de iure 1925. január 21-éig, az Albán Köztársaság kikiáltásáig maradt az ország uralkodója. 1920. január 30-a után a régenstanácsként működő Legfelsőbb Tanács látta el az államfői feladatköröket. |
Albán Királyság[szerkesztés]
| Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|
| I. Zogu | ||
| III. Viktor Emánuel |
Források[szerkesztés]
A fenti táblázat fő forrásául a www.worldstatesmen.org online adattára szolgált, melynek kontrollálására az Albánia történelme szócikkbokor forrásait is felhasználtuk.