Jimeno-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Jimeno-ház [1] a XII. század közepéig Pamplonai Királyságnak nevezett Navarrai Királyság második királyi háza volt, de az első dinasztia a királyság történetében, amelynek tagjairól már viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre. A Navarrában uralkodott első királyi ház az Íñiga-Arista ház volt. A feltételezések szerint az Íñiga-Arista háznak és a Jimeno-háznak közös őse volt: Erős Jimeno (?-?) baszk nemes. [2]

Pamplona (Navarra) királyai a Jimeno-házból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A dinasztia Jimena-ház, Jiménez-ház, illetve Xiména-ház néven is szerepel a különböző forrásmunkákban.
  2. A spanyol forrásmunkák szerint az Íñiga-Arista házból csak három pamplonai király származott: Íñigo Íñiguez, más néven Íñigo Arista (?-852), Pamplona első királya (810/820-852), Íñigo Jiménez (?-?) fia, Erős Jimeno unokája. Íñigo Arista utóda a fia volt, García Íñiguez (805?-870), uralkodott 852-től 870-ig. Az ő utóda is a fia lett, Fortún Garcés (?-925, vagy később?), aki 870-től 905-ig uralkodott, ő volt az utolsó pamplonai király az Íñiga-Arista házból. (Őt I. Sancho, a következő pamplonai király, aki már a Jimeno-ház tagja volt, elűzte.) Az időpont-adatok valószínűleg hozzávetőlegesek.
  3. Erős Jimeno fia García I Jiménez (?-?), unokája Jimena Garcés (?-?), dédunokája García II Jiménez, ükunokája I. Sancho volt, az első király a Jimeno-házból.
  4. Egyes, olyan forrásokban, amelyek szerint I. Sancho uralomra kerülése előtt nem csak Íñigo Arista, García Íñiguez és Fortun Garcés voltak Pamplona királyai, hanem mások is, Jimeno Garcés már II. Jimeno néven szerepel.
  5. Azok, a nem spanyol forrásmunkák, amelyek szerint a Jimeno-ház uralomra jutása előtt nem csak hárman (Íñigo Arista, García Íñiguez és Fortun Garcés) voltak Pamplona királyai; I. García és II. García néven is számon tartanak pamplonai királyokat; ez az oka a García nevű királyok kettős számozással történő megjelölésének.
  6. Egyes, nem spanyol források szerint III. Sancho Garcést meggyilkolták; de ezt a spanyol forrásmunkák nem erősítik meg; a király halálával kapcsolatban a meghalt és nem a meggyilkolták kifejezést használják.
  7. 1000-től 1004-ig - régensként - Sancho Ramírez (?-?, 1004 után?), Viguera királya uralkodott Pamplonában. Ő I. (III.) García Sáncheznek az unokája és Ramiro Garcésnek (?-991?), Viguera első királyának (II. Sancho Garcés öccsének) a fia volt. (Sancho Ramírez halála után az öccse, García Ramírez (?-?, 1030 előtt?) lett Viguera királya; akinek az elhunyta után a Viguerai Királyság a Pamplonai Királyság része lett.)
  8. IV. Sancho Garcés ellen a testvérei közül Rajmund (?-1079 után) és Ermesinda (avagy Hermesinda) (?-1110 után) összesküvést szőttek, és a király ennek az áldozata lett. A források többsége szerint az uralkodót Rajmund ölte meg, akit ezért az El FraticidaTestvérgyilkos– elnevezéssel illetnek.
  9. Egyes forrásmunkákban vitatják azt, hogy V. Sancho Ramirez, I. Péter és I. Alfonz – III. (Nagy) Sancho Garcéstől való származásuk ellenére – mint Pamplona királyai, a Jimeno-ház tagjainak tekinthetőek-e. Ők ugyanis aragóniai királyokként lettek Pamplona királyai, aragóniai királyokként pedig – a dinasztia-alapító, I. Ramiro származási helyére utalással elnevezett – Navarrai-háznak a tagjai voltak. – Navarra nemesei 1134-ben (I. Alfonz halála után), a trónutódlás ősi vonalát helyre állítva, García Ramirezt, III. (V.) García Sánchez dédunokáját, választották meg pamplonai királynak.
  10. IV. (VI.) García Ramirez apja Ramiro Sánchez (1057?-1116), Monzón ura, nagyapja pedig Sancho (Sancho Garcés) infáns (?-1083), Sanguesa és Uncastillo ura, III. (V.) García Sánchez házasságon kívül született fia (IV. Sancho Garcés féltestvére) volt.
  11. VI. Sancho volt az első király, akit már nem Pamplona királyának, hanem Navarra királyának neveztek.
  12. A Jimeno-ház férfiágon történt kihalását követően majdnem kétszáz évig francia eredetű dinasztiákból származó királyok és királynők uralkodtak Navarrában.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968–1969.
  • José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972–1973.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.