Málta államfőinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Itt megtalálható minden személy, aki Málta szigetén hivatalosan a legfőbb méltóságnak számított. A függetlenné válásig nem az uralkodók, hanem máltai képviselőik szerepelnek a listákban, a megfelelő királylisták hivatkozásokon keresztül elérhetők.

Római uralom (Kr.e. 218 - Kr.u. 455)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római Birodalom idején Melita és Gaudos szövetséges városként majd municipiumként Sicilia római provincia részét képezték. A római hatalmat egy megbízott helytartó gyakorolta a szigeten, ám az egyetlen, akit név szerint ismerünk, az Apostolok cselekedeteiben említett Szent Publius, akit Pál apostol máltai tartózkodása alatt keresztény hitre térített.

Vandál és osztrogót uralom (455 – 535)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Király Uralkodott Megjegyzés
Vandál királyok
Geiserich 428477. január 25. Máltát elfoglalta 455-ben
Hunerich 477. január 25. – 484. december 23.
Gunthamund 484. december 23. – 496. szeptember 3. Máltát 493-ig uralta
Osztrogót királyok
Nagy Theoderich 488526. augusztus 30. Máltát uralta 493-tól
Athalarich 526. augusztus 30. – 534. október 2.
Theodahad 534. október 2. – 536. december Máltát elvesztette 535-ben

A bizánci uralom (535 - 870)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen helytartó neve ismert:

  • Theophylactos (8-9. század fordulója): neve egy pecsétnyomón szerepel, amelyet ma Victoriában őriznek.[1]

Arab megszállás (870 - 1091)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arab időszak uralkodói az Aglabidák, majd a Fátimida-dinasztia tagjai voltak.

Emír Uralkodott Megjegyzés
Aglabidák
II. Muhammad ibn-Ahmad 863-875 870-ben elfoglalja Máltát
II. Ibrahim ibn-Ahmad 875-902
II. Abdullah ibn-Ibrahim 902-903
III. Ziyadat Allah ibn-Abdillah 903-909
Kalifa Uralkodott Megjegyzés
Fátimidák
Abdullah al-Mahdi Billa 909–934
Mohamed al-Kaim bi-Amr Allah 934–946
Iszmail al-Manszúr Billa 946–953
Mádd al-Muizli-Din Allah 953–975
Nizar al-Aziz Billa 975–996
al-Hákim bi-Amr Alláh 996–1021
Al-Zahir lilzaz Din Allah 1021–1036
Mádd al-Musztanszir Billa 1036–1094 1091-ben elveszti Máltát

Szicília (1091 - 1800)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szicíliai Királyság korai évszázadaiból is kevés az adat. Málta hűbérurairól (grófi rangban) kevés forrásból származnak adatok, és sokszor bizonytalanok vagy ellentmondóak. Három alkalommal visszakerült a koronához. Málta hivatalosan a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend uralma alatt is Szicíliához tartozott.

Grófjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Málta grófjai az egyetlen fellelt forrás[2] alapján:

  • Brindisi Margaritus (ol. Margaritone da Brindisi, 1191-1194/7): Málta első grófja
  • Guglielmo da Brindisi (1194/7 – 1204)
  • Enrico Piscatore (1204 – 1265)
  • Nicola Piscatore (1265 - 1266)
  • nincs adat (1266 – 1285)
  • Ruggiero Flor (1285 – 1296)
  • nincs adat (1296 – 1299)
  • Donna Lucina, Guglielmo Raimondo Moncada felesége? (1299 – 1320)
  • nincs adat (1320 - 1330)
  • Guglielmo de Aragon (1330)
  • Alfonso Fadrique de Aragon (bizonytalan)
  • Pedro Fadrique de Aragon (bizonytalan)
  • Matilda Fadrique de Aragon (bizonytalan)
  • Juan de Aragon (1342-1348)
  • nincs adat (1348-1350)
  • koronabirtok (1350-1357)
  • Nicola Acciajoli / Manfredo Chiaramonte (1357 – 1360)
  • Guido di Ventimiglia (1360 – 1362)
  • Guglielmo d'Aragona (bizonytalan, 1377-ben említik)
  • Jaime Fadrique de Aragon (1387 – 1391)
  • Guglielmo Raimondo Moncada (1391 – 1394)
  • Artale de Aragon (1394 – 1397)
  • koronabirtok (1397 – 1420)
  • Antonio Cardona (1420 – 1425)
  • Consalvo Monroy (sp. Gonsalvo M. 1425 – 1427)
  • koronabirtok (1427 – 1530)

A Szent János Lovagrend uralma (1530 - 1798)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

V. Károly német-római császár, Szicília akkori uralkodója a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adta Málta szigeteit hűbérbirtokul. Az államfők névleg továbbra is Szicília királyai, ám a lovagok szinte teljes önállóságot élveztek.

A lovagok neveit gyakran lefordították, így a különböző nyelvű forrásokban nagy összevisszaság van a kereszt- és mellékneveket illetően. A megjegyzés rovatban ezért megtalálhatók az egyéb névváltozatok is.

Nagymester Nemzetisége Uralkodott Megjegyzés
A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend nagymesterei[3][4]
Philippe de Villiers de L’Isle-Adam francia 1521. november 13. - 1534. augusztus 21. 1530-tól Máltára, Birguba helyezte a rend központját
Pietro del Ponte olasz 1534. augusztus 26. - 1535. november 17.
Didiers de Saint Jaille francia 1535. november 22. - 1536. szeptember 26.
Juan d'Omedes aragóniai 1536. október 20. - 1553. szeptember 6. Időnként y Coscon melléknévvel is megtalálható
Claude de la Sengle francia 1553. szeptember 11. - 1557. augusztus 18. Senglea az ő nevét viseli
Jean Parisot de La Valette provanszi 1557. augusztus 21. - 1568. augusztus 21. Málta Nagy Ostromakor ő védte a szigetet. Az ostrom után megalapította Valletta városát, amely a nevét viseli.
Pietro del Monte San Savino olasz 1568. augusztus 23. - 1572. január 26.
Jean l'Eveque de la Cassière auvergne-i 1572. január 30. - 1581. december 21. Második neve időnként Evesque formában is előfordul
Hugues Loubens de Verdalle provanszi 1581. január 12. - 1595. május 4. Nevét viseli a Verdala-palota. Keresztneve Huguex alakban is előfordul, középső neve nem minden forrásban szerepel.
Martin Garzes aragóniai 1595. május 8. - 1601. február 7.
Alof de Wignacourt francia 1601. február 10. - 1622. szeptember 14. Figyelőtornyokat épített a szigetek partjain, és egy vízvezetéket Valletta vízellátásához. Keresztneve időnként Aloph vagy Adolphus formában is megtalálható
Luís Mendez de Vasconcellos kasztíliai 1622. szeptember 17. - 1623. március 7.
Antoine de Paule provanszi 1623. március 10. - 1636. június 9.
Jean Paul Lascaris-Castellar provanszi 1636. június 13. - 1657. augusztus 14. Több őrtornyot építtetett a szigetek partjain. Neve számos forrásban Jean vagy Jean Baptiste alakban, illetve spanyolul, Juan formában fordul elő.
Martín de Redín y Cruzat aragóniai 1657. augusztus 17. - 1660. február 6. A legnagyobb szabású őrtorony-építés fűződik a nevéhez: 13 tornyot és kisebb erődítményeket épített a nagy sziget partjain
Annet de Clermont Gessan auvergne-i 1660. február 9. - június 2. Néhány forrásban utolsó nevének írásmódja Gessand.
Rafael Cotoner aragóniai 1660. június 5. - 1663. október 20. Névváltozatai: Raphael, Cottoner.
Nicolas Cotoner aragóniai 1663. október 23. - 1680. április 29. Az utolsó őrtorony-építő. Nevét viseli a Cottonera-régió. Névváltozatai: Nicholas, Cottoner.
Gregorio Carafa olasz 1680. május 2. - 1690. július 21. Egyes forrásokban keresztneve Giorgio, vezetékneve időnként Caraffa alakban is olvasható.
Adrien de Wignacourt francia 1690. július 24. - 1697. február 4.
Ramón Perellos y Rocaful aragóniai 1697. február 7. - 1720. január 10. Keresztneve néhány forrásban Raymond.
Marc'Antonio Zondadari olasz 1720. január 13. - 1722. június 16. Keresztnevét a források majdnem felében Marcantonio alakban írják.
António Manuel de Vilhena portugál 1722. június 19. - 1736. december 10. Több építkezés, többek közt a Ricasoli erőd és a Chambray erőd fűződik a nevéhez. Nevét viseli a Manoel-sziget. Névváltozatai: Antonio Manoel, Antnin Manwel, Antoine Manoël.
Ramón Despuig Montenègre aragóniai 1736. december 16. - 1741. január 15.
Manuel Pinto de Fonseca portugál 1741. január 18. - 1773. január 23. Ħal Qormi városa viseli a nevét
Francisco Ximenes de Texada aragóniai 1773. január 28. - 1775. november 9.
Emmanuel de Rohan-Polduc francia 1775. november 12. - 1797. július 13. A máltai Żebbuġ városa a nevét viseli
Ferdinand von Hompesch zu Bolheim német 1797. július 17. - 1799. július 6. Siġġiewi, Żabbar és Żejtun városai egy évig viselték a nevét. 1798. június 12-én a francia hadsereg elűzte Máltáról a lovagrendet

A francia megszállás időszaka (1798 - 1800)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia megszállás idején két részre szakadt az ország: a megszállt területeken a francia parancsnok, a felszabadított területen a választott önkormányzat irányított.

Államfői státuszban

Megbízott kormányzó

  • Pierre Jean Louis Ovide Doublet (1799. november 10. – 1800. szeptember 5.)

Málta katonai parancsnoka

  • Claude Henri Belgrand de Vaubois tábornok (1798. június - 1800. szeptember 5.)

A máltai önkormányzat

  • Sir Alexander Ball, a Nemzeti Kongresszus létrehozója, a britek szempontjából Málta miniszteri biztosa, a szicíliai király kormányzója (1799. február 9. - 1801)

A brit uralom (1800 - 1964)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miniszteri biztosok (1799 - 1813)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1814-es békeszerződésig Málta névleg a lovagok uralma alatt maradt, gyakorlatilag brit miniszteri biztosok (civil commissioner) kormányozták.[5]

Civil commissioner Hivatali ideje Megjegyzés
Sir Alexander Ball 1799. február 9. - 1801. február először
Henry Pigot 1801. február-május
Sir Charles Cameron 1801. május - 1802
Sir Alexander Ball 1802 - 1809. október 25. másodszor
Sir Hildebrand Oakes 1810-1813

Kormányzók (1813 - 1964)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1814-től a Brit Birodalom tengerentúli birtoka.

A brit uralkodót Máltán egy kinevezett kormányzó (governor) képviselte.[6]

Kormányzó Hivatali ideje Megjegyzés
Sir Thomas Maitland 1813 - 1824. január 17.
Francis Rawdon-Hastings 1824. március 22. - 1826. november 28.
Sir Alexander George Woodford 1826. november 28. - 1827. február 15. ügyvivő
Sir Frederick Cavendish Ponsonby 1827. február 15. - 1836. szeptember 30.
George Cardew 1835. május - 1836. július 4. ügyvivő Ponsonby helyett
Thomas Evans 1836. július 4. - 1836. szeptember 30. ügyvivő Ponsonby helyett
Sir Henry Bouverie 1836. október 1. - 1843
Sir Patrick Stuart 1843 - 1847. október
Richard More O'Ferrall 1847. október - 1851. május 13.
Robert Ellice 1851. május 13. - 1851. október 27. ügyvivő
Sir William Reid 1851. október 27. - 1858
Sir John Gaspard Le Marchant 1858 - 1864. november 15.
Sir Henry Knight Storks 1864. november 15. - 1867. május 15.
Sir Patrick Grant 1867. május 15. - 1872. június 3.
Sir Charles Thomas van Straubenzee 1872. június 3. - 1878. május 13.
Sir Arthur Borton 1878. június 10. - 1884. április
Sir John Lintorn Arabin Simmons 1884. április - 1888. szeptember 28.
Sir Henry D'Oyley Torrens 1888. szeptember 28. - 1889. december 1.
Sir Henry Augustus Smyth 1890 - 1893
Sir Arthur James Lyon Fremantle 1893 - 1899. január 6.
Lord Grenfell 1899. január 6. - 1903
Sir Charles Mansfield Clarke 1903 - 1907
Sir Henry Fane Grant 1907 - 1909
Sir Leslie Rundle 1909 - 1915. február
Lord Methuen 1915. február - 1919. május
Lord Plumer 1919 - 1924
Sir Walter Norris Congreve 1924 - 1927. február 28.
Sir John Philip Du Cane 1927. február 28. - 1931
Sir David Campbell 1931. június - 1936. március 12.
Sir Charles Bonham Carter 1936. március 12. - 1940
Sir William Dobbie 1940. április - 1942
Lord Gort 1942 - 1944. szeptember 26.
Sir Edmond Schreiber 1944. szeptember 26. - 1946. július 10.
Sir Francis Douglas 1946. július 10. - 1949. szeptember 16.
Sir Gerald Hallen Creasy 1949. szeptember 16. - 1954. augusztus 3.
Sir Robert Edward Laycock 1954. augusztus 3. - 1959. február 13.
Sir Guy Grantham 1959. február 13. - 1962. július 2.
Sir Maurice Henry Dorman 1962. július 2. - 1964. szeptember 21.

A független Málta (1964-től)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főkormányzók (1964-1974)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A monarchia idején Máltának két főkormányzója volt:[7]

Államfő Hivatali ideje Megjegyzés
Uralkodó
II. Erzsébet brit királynő 1952-től Máltán 1964. szeptember 21. - 1974. december 13.
Főkormányzók
Sir Maurice Henry Dorman 1964. szeptember 21. - 1971. július 4.
Sir Anthony Joseph Mamo 1971. július 4. - 1974. december 13.

Köztársasági elnökök (1974-től)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1974-től Málta köztársaság, államfőit ötévente választják.[8]

Köztársasági elnök Hivatali ideje Megjegyzés
Sir Anthony Mamo 1974. december 13. - 1976. december 26.
Anton Buttiġieġ 1976. december 27. - 1981. december 26.
Albert Hyzler 1981. december 26. - 1982. február 16. ügyvivő államfő
Agatha Barbara 1982. február 16. - 1987. február 16. Málta első női államfője
Paul Xuereb 1987. február 16. - 1989. április 4. ügyvivő államfő
Vincent Tabone 1989. április 4. - 1994. április 4.
Ugo Mifsud Bonniċi 1994. április 4. - 1999. április 4.
Guido de Marco 1999. április 4. - 2004. április 4.
Edward Fenech Adami 2004. április 4. - 2009. április 4.
Ġorġ Abela 2009. április 4. - 2014. április 4.
Marie Louise Coleiro Preca 2014. április 4. - jelenleg

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Manetakis, George: A sign of the Greek times: Byzantine Malta (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. március 1.))
  2. Libro d'oro della Melita (angol nyelven). MaltaGenealogy.com. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  3. A máltai nagymesterek hivatalos listája
  4. A dátumok forrása
  5. List of Civil Commissioners (angol nyelven). Department of Information
  6. List of Governors (angol nyelven). Department of Information
  7. List of Governor Generals (angol nyelven). Department of Information
  8. President of the Republic of Malta (angol nyelven)