Norvégia uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norvég Királyság

Norvégia címere
A Norvég Királyság korszakai:

Norvégia, Feröerrel (860-1814)
Unió Izlanddal és Grönlanddal (1262-1814)
Unió Svédországgal (1319-1343)
Unió Dániával (1380-1396)
A kalmari unió (1397-1536)
Dánia, Svédország és Norvégia
Egyesült Királysága (1397-1523)
Dánia és Norvégia
Egyesült Királysága (1523-1536)
Dánia–Norvégia (1536-1814)
Svédország és Norvégia Uniója (1814-1905)
Norvég Királyság (1905-től napjainkig)

Az alábbi táblázat Norvégia uralkodóinak a névsorát tartalmazza, a legendás Széphajú-ház (vagy más néven Yngling-ház) uralkodásától kezdve. A dinasztia alapítása hozzávetőleg 860-ra tehető, és I. Harald nevéhez kötődik. Ő volt az első olyan uralkodó, akinek sikerült egy hatalom alá vonnia a viking uradalmakat.
A norvég állam megalapítása után hamarosan felvette a kereszténységet, és a monarchia mind a mai napig fennmaradt. Először 1163-ban készült trónutódlási törvény, így azelőtt gyakran komoly konfliktusok pattantak ki az uralkodó személyét illetően.

Mitológiai királyok (565863)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a táblázatban a mitológiai norvég (westfoldi) uralkodókat tesszük közzé. Ezen uralkodók létezése nem bizonyított, de érdemesnek tartottuk megemlíteni a többek között Snorri Sturluson által a XIII. században elkészített listát más krónikaírók módosításaival is egybevetve.
Uralkodó
Uralkodott
Norvég név
Latin név
Ónorvég név
Megjegyzés
Yngling-ház
Ingjald, a beteg uralkodó
* 660
7. század
Ingjald illråde Ingialdr Ingjaldr hinn illráði I. Anund svéd király fia. Az ő idején szakadt ki Norvégia Svédországból. Meghalt 734-ben.
I. Olaf
* 682
?710
Olav I Ingjaldsson Tretelgja Olavus tretelgia Óláfr trételgja Ingjald fia.
I. Halfdan Olofsson
* 704
710750
Halvdan Kvitbein Halvdanus hwitbein Hálfdan hvítbeinn I. Olaf fia.
I. Eystein
* 736
750780
Øystein Halfdansson Eustein Eysteinn Hálfdansson I. Halfdan fia.
II. Szelíd Halfdan
* 762
780800
Halvdan II Øysteinsson den gavmilde Halfdan Hálfdan hinn mildi I. Eystein fia.
Vadász Gudrod
* 738
800814
Gudrød Halfdansson Veidekonge Guthrodr Guðrǫðr veiðikonungr Eystein testvére.
II. Olaf
* 770
814840
Olav II Gudrødsson Olavus Ólafr Gudrod fia.
III. Fekete Halfdan
* 809
840863
Halvdan III Gudrødsson Svarte Halfdan niger Hálfdan svarti II. Olaf fia.


Norvég királyok (8631387)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek az uralkodók már bizonyosan léteztek.
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Yngling-ház
Flateyjarbok Haraldr Halfdan.jpg I. Széphajú Harald
* kb. 852
933
863930
III. Halfdan fia. A norvég korona alapítója. Egyesítette a norvég törzseket. 872-ben a Hafrsfjordi csata győzteseként meghódította Norvégia nyugati területeit. Kialakította a tartományi közigazgatást (Lagting), és ellenőrzése alá vonta a partmenti kereskedést. 930-ban lemondott a trónról. Neve norvégül: Harald I Harfågre.
Eric Bloodaxe Norse king of York 952 954.jpg I. Véreskardú Erik
* kb. 885/895
954
930934
I. Harald fia. Melléknevét kegyetlenkedéseiről kapta (8 féltestvéréből 7-et megöletett rövid uralma alatt). 934-ben elűzték a trónról. 20 évvel később Stainmore-nál meggyilkolták. Neve norvégül: Eirik I Haraldsson Blodøks.
Peter Nicolai Arbo-Haakon den gode.jpg I. Jóságos Haakon
* 918/919
961
934961
I. Harald fia. A kereszténység terjesztésén való erőfeszítései megbuktak a nemzetségfők ellenállásán. Törvénykönyvét 3 nagy jogi-közigazgatási egységre dolgozta ki, valamint bevezette a minden partmenti tartományra vonatkozó hadihajószolgáltatást a norvég flottába. II. Harald öletette meg a dán I. Harald († 986) segítségével Fitjar szigetén. Neve norvégül: Haakon I Haraldsson den Gode.
II. Szürkeköpenyes Harald
* kb. 922
976
961976
I. Erik fia. Uralma alatt jöttek létre az első missziók Norvégiában. Betiltotta a pogány istenek nyilvános tiszteletét. Zsarnoki uralmának Haakon, a Lade-i earl (ld. lent) vetett véget. Neve norvégül: Harald II Eiriksson Gråfell.
Håkon jarl.jpg Nagy Haakon Jarl[1]
* kb. 939
995
976995
I. Harald dán király vazallusa. Elmenekült I. Olaf elől, de nemsokára meggyilkolták. Neve norvégül: Haakon Sigurdsson.
Peter nicolai arbo, olaf tryggvasson king.jpg I. Olaf
* 963/964
1000. szeptember 9.
9951000
A II. Harald által 963-ban kivégeztetett Tryggve Olafsson utószülőtt fia, I. Harald dédunokája. Az első norvég király volt, aki minden eszközzel igyekezett az uralma alatt álló vikingeket keresztény hitre téríteni. Elesett a Svoldi ütközetben. Neve norvégül: Olaf I Tryggvasson.
Sigurd faar grid av eirik jarl.jpg Earl Erik[1]
* kb. 963
1024
10001012
Haakon Jarl fia. A dán korona vazallusa lett, így helyette Villásszakállú Svend (Svein I Tjugeskjegg, 955–1014) uralkodott. Neve norvégül: Eirik II Haakonsson.
Earl Svend[1]
* ?
1016
10121015
II. Erik öccse. Névlegesen uralkodott. Neve norvégül: Svein I Haakonsson.
Olof Overselo.jpg II. Szent Olaf
* 995 nyara
1030. július 29.
10151028
Harald Grenske fia, I. Harald ükunokája. 1016-ban a nesjari csatában legyőzte a dán I. Svendet. Kiterjesztette a kereszténységet egész Norvégiára. 1028-ban az uralmával elégedetlen nemesek elűzték, helyette Svend fiát, Knutot tették királlyá. 1030 uralma visszaszerzésére tett kísérlete során a Stiklestadi csatában a norvég nemesek és a parasztok megölték. Neve norvégül: Hellig-Olav II Haraldsson.
Earl Haakon[1]
* ?
1029
10281029
II. Erik fia. Csak kormányzó. 1029-ben eltűnt a tengeren. Neve norvégül: Haakon Eiriksson.
Svend[1]
* kb. 1016
1036
(10301035)
I. Erik unokaöccsének az unokája, II. Knut dán király (Knut den Mektige) fia, és vazallusa. Neve norvégül: Svein II Knutsson Alfivason.
King Magnus and Åsmund Granskjellsson.jpg I. Jóságos Magnus
* 1024
1047. október 25.
10351047
II. Olaf fia. Dánia koronáját is megszerezte 1042-ben, de örökös harcban állt Svend Estridsson trónkövetelővel, Norvégiában pedig saját nagybátyjával, Harald Sigurdssonnal. Balesetben halt meg, halála előtt Dániát Svendre, míg Norvégiát Haraldra hagyta. Neve norvégül: Magnus I Olafsson den Gode.
Harald Hardråde.jpg III. Keménykezű Harald
* kb. 1015
1066. szeptember 25.
10471066
II. Olaf féltestvére, I. Harald ükunokája. Ragaszkodott a norvég egyház önállóságához, kiterjesztette uralmát a Shetland- és a Orkney-szigetekre. Korának kiemelkedő hadvezére volt, 1066-ban megtámadta Angliát, de elesett a Stamforbridge melletti csatában. Neve norvégül: Harald III Hardråde.
II. Magnus
* kb. 1048
1069. április 28.
10661069
III. Harald fia. Apjával részt vett a Stamforbridge-i ütközetben, de 1067 tavaszán visszatért Norvégiába. Az ország északi részében uralkodott, míg öccse III. Olaf délen. Megmérgezték. Neve norvégül: Magnus II Haraldsson.
Olav Kyrres saga-Tittelfrise-G. Munthe.jpg III. Csendes Olaf
* kb. 1050
1093. szeptember 22..
10671093
II. Magnus testvére. Bel- és külpolitikai stabilitás, zavartalan gazdasági fejlődés jellemezte uralkodásának negyedszázadát, amelyet a történettudomány Norvégia egyik virágkoraként tart számon. Neve norvégül: Olav III Haraldsson Kyrre.
(II.) Haakon
* kb. 1068
1094
10931094
II. Magnus fia, aki a trónöröklés törvényének hiányában III. Magnusszal egyszerre kezdett uralkodni. Neve norvégül: Haakon Magnusson.
III. Csupaszlábú Magnus
* 1073
1103. augusztus 13.
10931103
III. Olaf törvénytelen fia. Melléknevét a skót szoknya szeretetéről kapta. 1098-ban hadjáratot indított a Hebridákra és a Man-szigetre. Svédországot is megtámadta, de 1101-ben békét kötött I. Ingével. 1102-ben újabb hadjáratot indított a Hebridákra, de Ulsterben megölték. Neve norvégül: Magnus III Olafsson Berrføtt.
(IV.) Olaf
* kb. 1093/1099
1115. december 22.
11031115
III. Magnus fia. Neve norvégül: Olaf Magnusson.
Oeystein.jpg (II.) I. Eystein
* kb. 1088
1123. augusztus 29.
11031123
III. Magnus törvénytelen fia. Területeket szerzett Svédországtól, templomokat építtetett, és elősegítette országa fejlődését. Neve norvégül: Øystein I Magnusson.
Magnussonnenes saga 3 - G. Munthe.jpg I. Sigurd a keresztes lovag
* kb. 1089
1130. március 26.
11031130
III. Magnus törvénytelen fia. 1107-ben 60 hajóval Palesztinába ment keresztes hadjáratra, amelyről 1111-ben tért vissza. Uralkodása alatt vezették be a tizedet Norvégiában. Ő építtette a Stavanger-i székesegyházat. Idősebb korára elméje elborult. Neve norvégül: Sigurd I Magnusson Jorsolfare.
Haraldsonnenes saga-Reidar Grjotgardsson lofter Magnus Blinde-W. Wetlesen.jpg IV. Vak Magnus
* kb. 1115
1139. november 12.
11301135
I. Sigurd törvénytelen fia. 5 évnyi uralkodás után IV. Harald megfosztotta trónjától, és megvakíttatta. Bár Magnus nagy tiszteletnek örvendett a nemzetségfők körében, serege azonban kétszer is vereséget szenvedett I. Inge és II. Sigurd seregeitől. 1139-ben újabb támadást indított ellenük, ezúttal Sigurd Slembi támogatásával Dániából, de elesett a csatában. Neve norvégül: Magnus IV Sigurdsson den Blinde.
IV. Harald
* kb. 1094
1136. december 14.
11301136
III. Magnus álítólagos fia. 1134-ben felrúgta a néhai I. Sigurddal kötött egyezséget és megtámadta, majd megvakítatta és megcsonkítatta IV. Magnust. Uralkodása alatt ellenkirályt állítottak vele szembe Sigurd Slembe személyében, aki meg is gyilkolta. Kortársai a legkegyetlenebb norvég királyként említik. Neve norvégül: Harald IV Magnusson Gille.
I. Púpos Inge
* 1135/1136
1161. február 3.
11361161
IV. Harald törvényes fia. Erős szálak fűzték a főnemességhez és az egyházhoz. 1150-ben Bergenben gyűlésre hívta össze a világi és egyházi vezetőket, és bejelentette, hogy 1152-ben Nidarosban (ma: Trondheim) Nicholas Breakspear angol bíboros (a későbbi IV. Adorján pápa) érsekséget alapít. Ez 5 norvég egyházmegyét foglalt magába, továbbá 6 norvég kolóniát, amelyek addig a dániai Lund érsekségének fennhatósága alá tartoztak. Az ő hívei gyilkolták meg II. Sigurdot és II. Eysteint. Végül II. Haakon legyőzte, és megölette. Neve norvégül: Inge II Haraldsson Krokrygg.
Haraldsonnene-Kong Sigurd-W. Wetlesen.jpg II. Nagyszájú Sigurd
* kb. 1132/1133
1155. február 6. vagy június 11.
11361155
IV. Harald törvénytelen fia. I. Inge rivális királya. Neve norvégül: Sigurd II Haraldsson Munn.
II. Eystein
* kb. 1125
1157. augusztus 21.
11421157
IV. Harald törvénytelen fia. I. Inge ellenfele II. Sigurddal, de az meggyilkoltatta. Az 1136-ban megszületett örökösödési törvény értelmében több párhuzamos uralkodó nem lehet. Neve norvégül: Øystein II Haraldsson.
(V.) Magnus
* kb. 1135
† kb. 1145
11421145
IV. Harald törvénytelen fia. II. Sigurd társuralkodója. Neve norvégül: Magnus Haraldsson.
II. Szélesvállú Haakon
* 1147
1162. július 7.
11571162
II. Sigurd fia. 1157 után II. Eystein hívei őt támogatták I. Ingével szemben. Az V. Magnus elleni harcban esett el. Neve norvégül: Haakon II Sigurdsson Herdebreid.
III. Sigurd
* 1155
1163. szeptember 29.
11621163
II. Sigurd fia. V. Magnus ellenkirályaként lépett fel, és egyes források nem ismerik el norvég uralkodónak. Soha sem rendelkezett teljes hatalommal. V. Magnus Bergenben megölette. Neve norvégül: Sigurd III Sigurdsson Markusfostre.
Magnus Erlingssons saga-Tittelfrise-G. Munthe.jpg V. Magnus
* 1156
1184. június 15.
11631184
I. Sigurd unokája. Már 1161-ben megszerezte a jogot a trónra, de csak később koronázhatták meg (1163). Először III. Sigurd lépett fel ellene, majd Øystein Meyla (1174-1177). Uralkodása alatt az egyházra támaszkodott. Hatalma 1177 után ingott meg, majd riválisa, Sverre elhódította trónját – a király pedig halva maradt a csatatéren. Neve norvégül: Magnus V Erlingsson.
Sverre
* kb. 1149/1151
1202. március 9.
11841202
II. Sigurd állítólagos fia. 1177-re az V. Magnusszal szembenálók, az ún. nyírfalábúak vezére lett. Uralkodása alatt nem támogatta az egyházat. Híres műve a Beszéd a püspök ellen. Ellenlábasa, Nicholas Arnesson Oslo-i püspök összefogott ellene a száműzött Erik Ivarson érsekkel, amely kirobbantott egy parasztfelkelést. Három ellenkirály lépett fel ellene: Jon Kuvlung, (1185-1188), Sigurd Magnusson (1193-1194) és Inge Magnusson (1196-1202). Neve norvégül: Sverre Sigurdsson.
III. Haakon
* 1182
1204. január 1.
12021204
Sverre törvénytelen fia. Megpróbálta megszüntetni az egyház és a korona közötti szakadásokat. Mostohaanyja az italába kevert méreggel ölte meg. Neve norvégül: Haakon III Sigurdsson.
Guttorm
* 1199
1204. augusztus 11.
1204
Sverre unokája. Neve norvégül: Guttorm Sigurdsson.
II. Inge
* kb. 1185
1217. április 23.
12041217
II. Sigurd unokája. Gyenge uralkodó volt, aki soha nem tudta ellenőrzése alá vonni egész Norvégiát. Uralma alatt szünetelt a polgárháború egy ideig. Gyenge egészségi állapota volt, de valószínűleg egy balesetben vesztette életét. Két ellenkirállyal kellett megküzdenie hatalmáért: Erling Steinvegg (1204-1207) és Filippus Simonson (1207-1217).
HakonTheOldAndSkule-Flateyjarbok.jpg IV. Öreg Haakon
* 1204 márciusa/áprilisa
1263. december 15.
12171263
III. Haakon fia. Skule ellenkirályságával kellett szembenéznie (12391240). Meggyilkoltatta 1241 IX. 22-én Snorri Sturluson izlandi költőt, történetírót. 1262-ben meghódította Izlandot. Neve norvégül: Haakon IV Haakonsson den Gamle.
(V.) Haakon
* 1232
1257
(12401257)
IV. Haakon fia. Társuralkodó. Neve norvégül: Haakon Haakonsson.
King Magnus VI of Norway. Stavanger Cathedral blank.png VI. Törvényalkotó Magnus
* 1238. május 1.
1280. május 9.
12631280
IV. Haakon fia. Az ország jogrendjének megreformálója; az általa bevezetett új országos, városi és egyházi törvényekmintául szolgáltak Norvégia számos gyarmatán is. Országos törvényei több mint 400 évig voltak érvényben. Neve norvégül: Magnus VI Haakonsson Lagabote.
Eirik Magnusson.JPG II. Papgyűlölő Erik
* 1268
1299. július 15.
12801299
VI. Magnus fia. Melléknevét az egyház kiváltságait fokozni akaró drontheini érsek elleni harcáról kapta. Neve norvégül: Erik III Magnusson.
Haakon Magnussens segl-013.jpg V. Hosszúlábú Haakon
* 1270. április 10.
1319. május 8.
12991319
VI. Magnus fia. A királyi hatalmat akrta megerősíteni, de a Hanza városok térhódítását megakadályozni nem tudta. 1308-ban ő törölte el a bárói rangot. Neve norvégül: Haakon V Magnusson den Eldre.
A Folkung-ház uralkodói
A svéd és dán unió idején
Kung Magnus Erikssons domsigill.jpg VII. Magnus
* 1316 áprilisa
1374. december 1.
13191343
V. Haakon unokája. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Magnus VII Eriksson.
VI. Haakon
* 1340 augusztusa
1380. május 1.
13431380
VII. Magnus fia. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Haakon VI Magnusson den Yngre.
IV. Olaf
* 1370 decembere
1387. augusztus 23.
13801387
VI. Haakon fia. Dánia és Norvégia királya. Neve norvégül: Olaf IV Haakonsson.

Norvégia idegen fennhatóság alatti uralkodói (13871905)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
A kalmari unió uralkodói
A svéd, dán és norvég unió 1397-1523. (A megjegyzéseket 1905-ig lásd Dániánál, Svédországnál.)
Kalmari unió Margit
1387-1389
Kalmari unió III. Pomerániai Erik
1389-1442
Kalmari unió Bajor Kristóf
1442-1448
Kalmari unió I. Károly
1448-1450
Kalmari unió I. Keresztély
1450-1481
Kalmari unió I. Dán János
1481-1513
Kalmari unió II. Zsarnok Keresztély
1513-1523
Az Oldenburg-ház uralkodói
A kalmari unió dán-norvég szakaszában (1523-1536), majd az egyesült Dánia-Norvégiában (1536-1814)
Oldenburg I. Frigyes
1523-1533
Oldenburg III. Keresztély
1534-1559
Oldenburg II. Frigyes
1559-1588
Oldenburg IV. Keresztély
1588-1648
Oldenburg III. Frigyes
1648-1670
Oldenburg V. Keresztély
1670-1699
Oldenburg IV. Frigyes
1699-1730
Oldenburg VI. Keresztély
1730-1746
Oldenburg V. Frigyes
1746-1766
Oldenburg VII. Keresztély
1766-1808
Oldenburg VI. Frigyes
1808-1814
Oldenburg Keresztély Frigyes
1814
A Bernadotte-ház uralkodói
1814-ben létrejött a norvég és a svéd trón uniója a svéd uralkodóház uralma alatt
Holstein-Gottorp II. Károly
1814-1818
Bernadotte III. Károly János
1818-1844
Bernadotte I. Oszkár
1844-1859
Bernadotte IV. Károly
1859-1872
Bernadotte II. Oszkár
1872-1905

Az önálló Norvégia uralkodói (1905-től)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
Haakon7.jpg VII. Haakon[2]
* 1872. augusztus 3.
1957. szeptember 21.
19051957
VIII. Frigyes (1843-1912) dán király fia, VI. Haakon felesége apjának az unokatestvérének
a 17. leszármazottja.
Neve norvégül: Christian Frederik Carl Georg Valdemar Axel Frederichsson.
Olav V 1950.jpg V. Olaf[2]
* 1903. július 2.
1991. január 17.
19571991
VII. Haakon fia.
Harald V Norge.jpg V. Harald
* 1937. február 21.
1991-től
V. Olaf fia. Napjainkig ő Norvégia királya.
  1. ^ a b c d e Nem számozták meg.
  2. ^ a b Felvett név.

Tabló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]