Norvégia uralkodóinak listája

Norvég Királyság A Norvég Királyság korszakai:

Norvégia, Feröerrel (860-1814)

Unió Izlanddal és Grönlanddal (1262-1814)

Unió Svédországgal (1319-1343)

Unió Dániával (1380-1396)

A kalmari unió (1397-1536)

Dánia, Svédország és Norvégia Egyesült Királysága (1397-1523)

Dánia és Norvégia Egyesült Királysága (1523-1536)

Dánia–Norvégia (1536-1814)

Svédország és Norvégia Uniója (1814-1905)

Norvég Királyság (1905-től napjainkig)

Az alábbi táblázat Norvégia uralkodóinak a névsorát tartalmazza, a legendás Széphajú-ház (vagy más néven Yngling-ház) uralkodásától kezdve. A dinasztia alapítása hozzávetőleg 860-ra tehető, és I. Harald nevéhez kötődik. Ő volt az első olyan uralkodó, akinek sikerült egy hatalom alá vonnia a viking uradalmakat.
A norvég állam megalapítása után hamarosan felvette a kereszténységet, és a monarchia mind a mai napig fennmaradt. Először 1163-ban készült trónutódlási törvény, így azelőtt gyakran komoly konfliktusok pattantak ki az uralkodó személyét illetően.

Mitológiai királyok (565 – 863)

Ebben a táblázatban a mitológiai norvég (westfoldi) uralkodókat tesszük közzé. Ezen uralkodók létezése nem bizonyított, de érdemesnek tartottuk megemlíteni a többek között Snorri Sturluson által a XIII. században elkészített listát más krónikaírók módosításaival is egybevetve.

Uralkodó	Uralkodott	Norvég név	Latin név	Ónorvég név	Megjegyzés
Yngling-ház
Ingjald, a beteg uralkodó * 660	7. század	Ingjald illråde	Ingialdr	Ingjaldr hinn illráði	I. Anund svéd király fia. Az ő idején szakadt ki Norvégia Svédországból. Meghalt 734-ben.
I. Olaf * 682	?–710	Olav I Ingjaldsson Tretelgja	Olavus tretelgia	Óláfr trételgja	Ingjald fia.
I. Halfdan Olofsson * 704	710–750	Halvdan Kvitbein	Halvdanus hwitbein	Hálfdan hvítbeinn	I. Olaf fia.
I. Eystein * 736	750–780	Øystein Halfdansson	Eustein	Eysteinn Hálfdansson	I. Halfdan fia.
II. Szelíd Halfdan * 762	780–800	Halvdan II Øysteinsson den gavmilde	Halfdan	Hálfdan hinn mildi	I. Eystein fia.
Vadász Gudrod * 738	800–814	Gudrød Halfdansson Veidekonge	Guthrodr	Guðrǫðr veiðikonungr	Eystein testvére.
II. Olaf * 770	814–840	Olav II Gudrødsson	Olavus	Ólafr	Gudrod fia.
III. Fekete Halfdan * 809	840–863	Halvdan III Gudrødsson Svarte	Halfdan niger	Hálfdan svarti	II. Olaf fia.

Norvég királyok (863 – 1387)

Ezek az uralkodók már bizonyosan léteztek.

Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
	I. Széphajú Harald * 852 körül † 933	863 – 930	III. Halfdan fia. A norvég korona alapítója. Egyesítette a norvég törzseket. 872-ben a Hafrsfjordi csata győzteseként meghódította Norvégia nyugati területeit. Kialakította a tartományi közigazgatást (Lagting), és ellenőrzése alá vonta a partmenti kereskedést. 930-ban lemondott a trónról. Neve norvégül: Harald I Harfågre.
	I. Véreskardú Erik * 885/895 körül † 954	930 – 934	I. Harald fia. Melléknevét kegyetlenkedéseiről kapta (8 féltestvéréből 7-et megöletett rövid uralma alatt). 934-ben elűzték a trónról. 20 évvel később Stainmore-nál meggyilkolták. Neve norvégül: Eirik I Haraldsson Blodøks.
	I. Jóságos Haakon * 915/920 körül † 961	934 – 961	I. Harald fia. A kereszténység terjesztésén való erőfeszítései megbuktak a nemzetségfők ellenállásán. Törvénykönyvét 3 nagy jogi-közigazgatási egységre dolgozta ki, valamint bevezette a minden partmenti tartományra vonatkozó hadihajószolgáltatást a norvég flottába. II. Harald öletette meg a dán I. Harald († 986) segítségével Fitjar szigetén. Neve norvégül: Haakon I Haraldsson den Gode.
-	II. Szürkeköpenyes Harald * 922 körül † 976	961 – 976	I. Erik fia. Uralma alatt jöttek létre az első missziók Norvégiában. Betiltotta a pogány istenek nyilvános tiszteletét. Zsarnoki uralmának Haakon, a Lade-i earl (ld. lent) vetett véget. Neve norvégül: Harald II Eiriksson Gråfell.
	Nagy Haakon Jarl * 939 körül † 995	976 – 995	I. Harald dán király vazallusa. Elmenekült I. Olaf elől, de nemsokára meggyilkolták. Neve norvégül: Haakon Sigurdsson.
	(III.) I. Olaf * 963/964 † 1000 szeptember 9.	995 – 1000	A II. Harald által 963-ban kivégeztetett Tryggve Olafsson utószülőtt fia, I. Harald dédunokája. Az első norvég király volt, aki minden eszközzel igyekezett az uralma alatt álló vikingeket keresztény hitre téríteni. Elesett a Svoldi ütközetben. Neve norvégül: Olaf I Tryggvasson.
	Earl Erik * 963 † 1024	1000 – 1012	Haakon Jarl fia. A dán korona vazallusa lett, így helyette Villásszakállú Svend (Svein I Tjugeskjegg, 955-1014) uralkodott. Neve norvégül: Eirik II Haakonsson.
-	Earl Svend * ? † 1016	1012 – 1015	II. Erik öccse. Névlegesen uralkodott. Neve norvégül: Svein I Haakonsson.
	II. Szent Olaf * 995 † 1030 július 29.	1015 – 1028	Harald Grenske fia, I. Harald ükunokája. 1016-ban a nesjari csatában legyőzte a dán I. Svendet. Kiterjesztette a kereszténységet egész Norvégiára. 1028-ban az uralmával elégedetlen nemesek elűzték, helyette Svend fiát, Knutot tették királlyá. 1030 uralma visszaszerzésére tett kísérlete során a Stiklestadi csatában a norvég nemesek és a parasztok megölték. Neve norvégül: Hellig-Olav II Haraldsson.
-	Earl Haakon * ? † 1029	1028 – 1029	II. Erik fia. Csak kormányzó. 1029-ben eltűnt a tengeren. Neve norvégül: Haakon Eiriksson.
-	Svend * 1016 † 1036	(1030 – 1035)	I. Erik unokaöccsének az unokája, II. Knut dán király (Knut den Mektige) fia, és vazallusa. Neve norvégül: Svein II Knutsson Alfivason.
	I. Jóságos Magnus * 1024 † 1047 október 25.	1035 – 1047	II. Olaf fia. Dánia koronáját is megszerezte 1042-ben, de örökös harcban állt Svend Estridsson trónkövetelővel, Norvégiában pedig saját nagybátyjával, Harald Sigurdssonnal. Balesetben halt meg, halála előtt Dániát Svendre, míg Norvégiát Haraldra hagyta. Neve norvégül: Magnus I Olafsson den Gode.
	III. Keménykezű Harald * 1015 † 1066 szeptember 25.	1047 – 1066	II. Olaf féltestvére, I. Harald ükunokája. Ragaszkodott a norvég egyház önállóságához, kiterjesztette uralmát a Shetland- és a Orkney-szigetekre. Korának kiemelkedő hadvezére volt, 1066-ban megtámadta Angliát, de elesett a Stamforbridge melletti csatában. Neve norvégül: Harald III Hardråde.
-	II. Magnus * 1048 † 1069 április 28.	1066 – 1069	III. Harald fia. Apjával részt vett a Stamforbridge-i ütközetben, de 1067 tavaszán visszatért Norvégiába. Az ország északi részében uralkodott, míg öccse III. Olaf délen. Megmérgezték. Neve norvégül: Magnus II Haraldsson.
	III. Csendes Olaf * 1050 körül † 1093 szeptember 22.	1067 – 1093	II. Magnus testvére. Bel- és külpolitikai stabilitás, zavartalan gazdasági fejlődés jellemezte uralkodásának negyedszázadát, amelyet a történettudomány Norvégia egyik virágkoraként tart számon. Neve norvégül: Olav III Haraldsson Kyrre.
-	Haakon Magnusson * 1068 † 1094	1093 – 1094	II. Magnus fia, aki a trónöröklés törvényének hiányában III. Magnusszal egyszerre kezdett uralkodni. Neve norvégül: Haakon Magnusson.
-	III. Csupaszlábú Magnus * 1073 † 1103 augusztus 13.	1093 – 1103	III. Olaf törvénytelen fia. Melléknevét a skót szoknya szeretetéről kapta. 1098-ban hadjáratot indított a Hebridákra és a Man-szigetre. Svédországot is megtámadta, de 1101-ben békét kötött I. Ingével. 1102-ben újabb hadjáratot indított a Hebridákra, de Ulsterben megölték. Neve norvégül: Magnus III Olafsson Berrføtt.
-	(IV.) Olaf * 1099 † 1115 december 22.	1103 – 1115	III. Magnus fia. Neve norvégül: Olaf Magnusson.
	(II.) I. Eystein * 1088 † 1123 augusztus 29.	1103 – 1123	III. Magnus törvénytelen fia. Területeket szerzett Svédországtól, templomokat építtetett, és elősegítette országa fejlődését. Neve norvégül: Øystein I Magnusson.
	I. Sigurd a keresztes lovag * 1090 körül † 1130 március 26	1103 – 1130	III. Magnus törvénytelen fia. 1107-ben 60 hajóval Palesztinába ment keresztes hadjáratra, amelyről 1111-ben tért vissza. Uralkodása alatt vezették be a tizedet Norvégiában. Ő építtette a Stavanger-i székesegyházat. Idősebb korára elméje elborult. Neve norvégül: Sigurd I Magnusson Jorsolfare.
	IV. Vak Magnus * 1115 † 1139 november 12.	1130 – 1135	I. Sigurd törvénytelen fia. 5 évnyi uralkodás után IV. Harald megfosztotta trónjától, és elvette az idoneitását, Bár Magnus nagy tiszteletnek örvendett a nemzetségfők körében, serege azonban kétszer is vereséget szenvedett I. Inge és II. Sigurd seregeitől. 1139-ben újabb támadást indított ellenük, ezúttal Sigurd Slembi támogatásával Dániából, de elesett a csatában. Neve norvégül: Magnus IV Sigurdsson den Blinde.
-	IV. Harald * 1103 † 1136 december 14.	1130 – 1136	III. Magnus álítólagos fia. 1134-ben felrúgta a néhai I. Sigurddal kötött egyezséget és megtámadta, majd megvakítatta és megcsonkítatta IV. Magnust. Uralkodása alatt ellenkirályt állítottak vele szembe Sigurd Slembe személyében, aki meg is gyilkolta. Kortársai a legkegyetlenebb norvég királyként említik. Neve norvégül: Harald IV Magnusson Gille.
-	I. Púpos Inge * 1135/1136 † 1161 február 3.	1136 – 1161	IV. Harald törvényes fia. Erős szálak fűzték a főnemességhez és az egyházhoz. 1150-ben Bergenben gyűlésre hívta össze a világi és egyházi vezetőket, és bejelentette, hogy 1152-ben Nidarosban (ma: Trondheim) Nicholas Breakspear angol bíboros (a későbbi IV. Adorján pápa) érsekséget alapít. Ez 5 norvég egyházmegyét foglalt magába, továbbá 6 norvég kolóniát, amelyek addig a dániai Lund érsekségének fennhatósága alá tartoztak. Az ő hívei gyilkolták meg II. Sigurdot és II. Eysteint. Végül II. Haakon legyőzte, és megölette. Neve norvégül: Inge II Haraldsson Krokrygg.
	II. Nagyszájú Sigurd * 1132 körül † 1155 február 6/június 11.	1136 – 1155	IV. Harald törvénytelen fia. I. Inge rivális királya. Neve norvégül: Sigurd II Haraldsson Munn.
-	(III.) II. Eystein * 1125 körül † 1157 augusztus 21.	1142 – 1157	IV. Harald törvénytelen fia. I. Inge ellenfele II. Sigurddal, de az meggyilkoltatta. Az 1136-ban megszületett örökösödési törvény értelmében több párhuzamos uralkodó nem lehet. Neve norvégül: Øystein II Haraldsson.
-	II. Szélesvállú Haakon * 1147 † 1162 július 7.	1157 – 1162	II. Sigurd fia. 1157 után II. Eystein hívei őt támogatták I. Ingével szemben. Az V. Magnus elleni harcban esett el. Neve norvégül: Haakon II Sigurdsson Herdebreid.
-	III. Sigurd * 1155 † 1163 szeptember 29.	1162 – 1163	II. Sigurd fia. V. Magnus ellenkirályaként lépett fel, és egyes források nem ismerik el norvég uralkodónak. Soha sem rendelkezett teljes hatalommal. V. Magnus Bergenben megölette. Neve norvégül: Sigurd III Sigurdsson Markusfostre.
	V. Magnus * 1156 † 1184 június 15.	1163 – 1184	I. Sigurd unokája. Már 1161-ben megszerezte a jogot a trónra, de csak később koronázhatták meg (1163). Először III. Sigurd lépett fel ellene, majd Øystein Meyla (1174-1177). Uralkodása alatt az egyházra támaszkodott. Hatalma 1177 után ingott meg, majd riválisa, Sverre elhódította trónját - a király pedig halva maradt a csatatéren. Neve norvégül: Magnus V Erlingsson.
-	Sverre * 1149/1151 † 1202 március 9.	1184 – 1202	II. Sigurd fia. 1177-re az V. Magnusszal szembenálók, az ún. nyírfalábúak vezére lett. Uralkodása alatt nem támogatta az egyházat. Híres műve a Beszéd a püspök ellen. Ellenlábasa, Nicholas Arnesson Oslo-i püspök összefogott ellene a száműzött Erik Ivarson érsekkel, amely kirobbantott egy parasztfelkelést. Három ellenkirály lépett fel ellene: Jon Kuvlung, (1185-1188), Sigurd Magnusson (1193-1194) és Inge Magnusson (1196-1202). Neve norvégül: Sverre Sigurdsson.
-	III. Haakon * 1182 † 1204 január 1.	1202 – 1204	Sverre törvénytelen fia. Megpróbálta megszüntetni az egyház és a korona közötti szakadásokat. Mostohaanyja az italába kevert méreggel ölte meg. Neve norvégül: Haakon III Sigurdsson.
-	Guttorm * 1199 † 1204 augusztus 11.	1204	Sverre unokája. Neve norvégül: Guttorm Sigurdsson.
-	II. Inge * 1185 † 1217 április 23.	1204 – 1217	II. Sigurd unokája. Gyenge uralkodó volt, aki soha nem tudta ellenőrzése alá vonni egész Norvégiát. Uralma alatt szünetelt a polgárháború egy ideig. Gyenge egészségi állapota volt, de valószínűleg wegy balesetben vesztette életét. Két ellenkirállyal kellett megküzdenie hatalmáért: Erling Steinvegg (1204-1207) és Filippus Simonson (1207-1217).
	IV. Öreg Haakon * 1204 † 1263 december 15.	1217 – 1263	III. Haakon fia. Skule ellenkirályságával kellett szembenéznie (1239-1240). Meggyilkoltatta 1241 IX. 22-én Snorri Sturluson izlandi költőt, történetírót. 1262-ben meghódította Izlandot. Neve norvégül: Haakon IV Haakonsson den Gamle.
-	Haakon * 1232 † 1257	(1240 – 1257)	IV. Haakon fia. Neve norvégül: Haakon Haakonsson.
	VI. Törvényalkotó Magnus * 1238 május 1. † 1280 május 9.	1263– 1280	IV. Haakon fia. Az ország jogrendjének megreformálója; az általa bevezetett új országos, városi és egyházi törvényekmintául szolgáltak Norvégia számos gyarmatán is. Országos tövényei több mint 400 évig voltak érvényben. Neve norvégül: Magnus VI Haakonsson Lagabote.
	II. Papgyűlölő Erik * 1268 † 1299 július 15.	1280 – 1299	VI. Magnus fia. Melléknevét az egyház kiváltságait fokozni akaró drontheini érsek elleni harcáról kapta. Neve norvégül: Erik III Magnusson.
	V. Hosszúlábú Haakon * 1270 április 10. † 1319 május 8.	1299 – 1319	VI. Magnus fia. A királyi hatalmat akrta megerősíteni, de a Hanza városok térhódítását megakadályozni nem tudta. 1308-ban ő törölte el a bárói rangot. Neve norvégül: Haakon V Magnusson den Eldre.
A Folkung-ház uralkodói A svéd és dán unió idején
	VII. Magnus * 1316 áprilisa † 1374 december 1.	1319 – 1343	V. Haakon unokája. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Magnus VII Eriksson.
-	VI. Haakon * 1340 augusztusa † 1380 május 1.	1343 – 1380	VII. Magnus fia. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Haakon VI Magnusson den Yngre.
-	IV. Olaf * 1370 decembere † 1387 augusztus 23.	1380 – 1387	VI. Haakon fia. Dánia és Norvégia királya. Neve norvégül: Olaf IV Haakonsson.

Norvégia idegen fennhatóság alatti uralkodói (1387 – 1905)

Dinasztia	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
A kalmari unió uralkodói A svéd, dán és norvég unió 1397-1523. (A megjegyzéseket 1905-ig lásd Dániánál, Svédországnál.)
Kalmari unió	Margit	1387-1389
Kalmari unió	III. Pomerániai Erik	1389-1442
Kalmari unió	Bajor Kristóf	1442-1448
Kalmari unió	I. Károly	1448-1450
Kalmari unió	I. Keresztély	1450-1481
Kalmari unió	I. Dán János	1481-1513
Kalmari unió	II. Zsarnok Keresztély	1513-1523
Az Oldenburg-ház uralkodói A kalmari unió dán-norvég szakaszában (1523-1536), majd az egyesült Dánia-Norvégiában (1536-1814)
Oldenburg	I. Frigyes	1523-1533
Oldenburg	III. Keresztély	1534-1559
Oldenburg	II. Frigyes	1559-1588
Oldenburg	IV. Keresztély	1588-1648
Oldenburg	III. Frigyes	1648-1670
Oldenburg	V. Keresztély	1670-1699
Oldenburg	IV. Frigyes	1699-1730
Oldenburg	VI. Keresztély	1730-1746
Oldenburg	V. Frigyes	1746-1766
Oldenburg	VII. Keresztély	1766-1808
Oldenburg	VI. Frigyes	1808-1814
Oldenburg	Keresztély Frigyes	1814
A Bernadotte-ház uralkodói 1814-ben létrejött a norvég és a svéd trón uniója a svéd uralkodóház uralma alatt
Holstein-Gottorp	II. Károly	1814-1818
Bernadotte	III. Károly János	1818-1844
Bernadotte	I. Oszkár	1844-1859
Bernadotte	IV. Károly	1859-1872
Bernadotte	II. Oszkár	1872-1905

Az önálló Norvégia uralkodói (1905-től)

Portré	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzés
	VII. Haakon * 1872 augusztus 3. † 1957 szeptember 21.	1905-1957	VIII. Frigyes (1843-1912) dán király fia, VI. Haakon felesége apjának az unokatestvérének a 17. leszármazottja. Neve norvégül: Christian Frederik Carl Georg Valdemar Axel Frederichsson.
	V. Olaf * 1903 július 2. † 1991 január 17.	1957-1991	VII. Haakon fia.
	V. Harald * 1937 február 21.	1991-től	V. Olaf fia. Napjainkig ő Norvégia királya.

Tabló

Lásd még

• Norvég királyok családfája