Norvégia uralkodóinak listája
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
|
|
| Norvégia, Feröerrel (860-1814) |
| Unió Izlanddal és Grönlanddal (1262-1814) |
| Unió Svédországgal (1319-1343) |
| Unió Dániával (1380-1396) |
| A kalmari unió (1397-1536) |
| Dánia, Svédország és Norvégia Egyesült Királysága (1397-1523) |
| Dánia és Norvégia Egyesült Királysága (1523-1536) |
| Dánia–Norvégia (1536-1814) |
| Svédország és Norvégia Uniója (1814-1905) |
| Norvég Királyság (1905-től napjainkig) |
Az alábbi táblázat Norvégia uralkodóinak a névsorát tartalmazza, a legendás Széphajú-ház (vagy más néven Yngling-ház) uralkodásától kezdve. A dinasztia alapítása hozzávetőleg 860-ra tehető, és I. Harald nevéhez kötődik. Ő volt az első olyan uralkodó, akinek sikerült egy hatalom alá vonnia a viking uradalmakat.
A norvég állam megalapítása után hamarosan felvette a kereszténységet, és a monarchia mind a mai napig fennmaradt. Először 1163-ban készült trónutódlási törvény, így azelőtt gyakran komoly konfliktusok pattantak ki az uralkodó személyét illetően.
Tartalomjegyzék |
Mitológiai királyok (565 – 863) [szerkesztés]
|
|
|
|
|
|
|
|---|---|---|---|---|---|
|
|
|||||
| Ingjald, a beteg uralkodó * 660 |
|
Ingjald illråde | Ingialdr | Ingjaldr hinn illráði | I. Anund svéd király fia. Az ő idején szakadt ki Norvégia Svédországból. Meghalt 734-ben. |
| I. Olaf * 682 |
|
Olav I Ingjaldsson Tretelgja | Olavus tretelgia | Óláfr trételgja | Ingjald fia. |
| I. Halfdan Olofsson * 704 |
|
Halvdan Kvitbein | Halvdanus hwitbein | Hálfdan hvítbeinn | I. Olaf fia. |
| I. Eystein * 736 |
|
Øystein Halfdansson | Eustein | Eysteinn Hálfdansson | I. Halfdan fia. |
| II. Szelíd Halfdan * 762 |
|
Halvdan II Øysteinsson den gavmilde | Halfdan | Hálfdan hinn mildi | I. Eystein fia. |
| Vadász Gudrod * 738 |
|
Gudrød Halfdansson Veidekonge | Guthrodr | Guðrǫðr veiðikonungr | Eystein testvére. |
| II. Olaf * 770 |
|
Olav II Gudrødsson | Olavus | Ólafr | Gudrod fia. |
| III. Fekete Halfdan * 809 |
|
Halvdan III Gudrødsson Svarte | Halfdan niger | Hálfdan svarti | II. Olaf fia. |
Norvég királyok (863 – 1387) [szerkesztés]
|
|
|
|
|
|---|---|---|---|
| I. Széphajú Harald * 852 körül † 933 |
|
III. Halfdan fia. A norvég korona alapítója. Egyesítette a norvég törzseket. 872-ben a Hafrsfjordi csata győzteseként meghódította Norvégia nyugati területeit. Kialakította a tartományi közigazgatást (Lagting), és ellenőrzése alá vonta a partmenti kereskedést. 930-ban lemondott a trónról. Neve norvégül: Harald I Harfågre. | |
| I. Véreskardú Erik * 885/895 körül † 954 |
|
I. Harald fia. Melléknevét kegyetlenkedéseiről kapta (8 féltestvéréből 7-et megöletett rövid uralma alatt). 934-ben elűzték a trónról. 20 évvel később Stainmore-nál meggyilkolták. Neve norvégül: Eirik I Haraldsson Blodøks. | |
| I. Jóságos Haakon * 915/920 körül † 961 |
|
I. Harald fia. A kereszténység terjesztésén való erőfeszítései megbuktak a nemzetségfők ellenállásán. Törvénykönyvét 3 nagy jogi-közigazgatási egységre dolgozta ki, valamint bevezette a minden partmenti tartományra vonatkozó hadihajószolgáltatást a norvég flottába. II. Harald öletette meg a dán I. Harald († 986) segítségével Fitjar szigetén. Neve norvégül: Haakon I Haraldsson den Gode. | |
| - | II. Szürkeköpenyes Harald * 922 körül † 976 |
|
I. Erik fia. Uralma alatt jöttek létre az első missziók Norvégiában. Betiltotta a pogány istenek nyilvános tiszteletét. Zsarnoki uralmának Haakon, a Lade-i earl (ld. lent) vetett véget. Neve norvégül: Harald II Eiriksson Gråfell. |
| Nagy Haakon Jarl[1] * 939 körül † 995 |
|
I. Harald dán király vazallusa. Elmenekült I. Olaf elől, de nemsokára meggyilkolták. Neve norvégül: Haakon Sigurdsson. | |
| (III.) I. Olaf[2] * 963/964 † 1000 szeptember 9. |
|
A II. Harald által 963-ban kivégeztetett Tryggve Olafsson utószülőtt fia, I. Harald dédunokája. Az első norvég király volt, aki minden eszközzel igyekezett az uralma alatt álló vikingeket keresztény hitre téríteni. Elesett a Svoldi ütközetben. Neve norvégül: Olaf I Tryggvasson. | |
| Earl Erik[1] * 963 † 1024 |
|
Haakon Jarl fia. A dán korona vazallusa lett, így helyette Villásszakállú Svend (Svein I Tjugeskjegg, 955-1014) uralkodott. Neve norvégül: Eirik II Haakonsson. | |
| - | Earl Svend[1] * ? † 1016 |
|
II. Erik öccse. Névlegesen uralkodott. Neve norvégül: Svein I Haakonsson. |
| II. Szent Olaf * 995 † 1030 július 29. |
|
Harald Grenske fia, I. Harald ükunokája. 1016-ban a nesjari csatában legyőzte a dán I. Svendet. Kiterjesztette a kereszténységet egész Norvégiára. 1028-ban az uralmával elégedetlen nemesek elűzték, helyette Svend fiát, Knutot tették királlyá. 1030 uralma visszaszerzésére tett kísérlete során a Stiklestadi csatában a norvég nemesek és a parasztok megölték. Neve norvégül: Hellig-Olav II Haraldsson. | |
| - | Earl Haakon[1] * ? † 1029 |
|
II. Erik fia. Csak kormányzó. 1029-ben eltűnt a tengeren. Neve norvégül: Haakon Eiriksson. |
| - | Svend[1] * 1016 † 1036 |
|
I. Erik unokaöccsének az unokája, II. Knut dán király (Knut den Mektige) fia, és vazallusa. Neve norvégül: Svein II Knutsson Alfivason. |
| I. Jóságos Magnus * 1024 † 1047 október 25. |
|
II. Olaf fia. Dánia koronáját is megszerezte 1042-ben, de örökös harcban állt Svend Estridsson trónkövetelővel, Norvégiában pedig saját nagybátyjával, Harald Sigurdssonnal. Balesetben halt meg, halála előtt Dániát Svendre, míg Norvégiát Haraldra hagyta. Neve norvégül: Magnus I Olafsson den Gode. | |
| III. Keménykezű Harald * 1015 † 1066 szeptember 25. |
|
II. Olaf féltestvére, I. Harald ükunokája. Ragaszkodott a norvég egyház önállóságához, kiterjesztette uralmát a Shetland- és a Orkney-szigetekre. Korának kiemelkedő hadvezére volt, 1066-ban megtámadta Angliát, de elesett a Stamforbridge melletti csatában. Neve norvégül: Harald III Hardråde. | |
| - | II. Magnus * 1048 † 1069 április 28. |
|
III. Harald fia. Apjával részt vett a Stamforbridge-i ütközetben, de 1067 tavaszán visszatért Norvégiába. Az ország északi részében uralkodott, míg öccse III. Olaf délen. Megmérgezték. Neve norvégül: Magnus II Haraldsson. |
| III. Csendes Olaf * 1050 körül † 1093 szeptember 22. |
|
II. Magnus testvére. Bel- és külpolitikai stabilitás, zavartalan gazdasági fejlődés jellemezte uralkodásának negyedszázadát, amelyet a történettudomány Norvégia egyik virágkoraként tart számon. Neve norvégül: Olav III Haraldsson Kyrre. | |
| - | Haakon Magnusson[1] * 1068 † 1094 |
|
II. Magnus fia, aki a trónöröklés törvényének hiányában III. Magnusszal egyszerre kezdett uralkodni. Neve norvégül: Haakon Magnusson. |
| - | III. Csupaszlábú Magnus * 1073 † 1103 augusztus 13. |
|
III. Olaf törvénytelen fia. Melléknevét a skót szoknya szeretetéről kapta. 1098-ban hadjáratot indított a Hebridákra és a Man-szigetre. Svédországot is megtámadta, de 1101-ben békét kötött I. Ingével. 1102-ben újabb hadjáratot indított a Hebridákra, de Ulsterben megölték. Neve norvégül: Magnus III Olafsson Berrføtt. |
| - | (IV.) Olaf[3] * 1099 † 1115 december 22. |
|
III. Magnus fia. Neve norvégül: Olaf Magnusson. |
| (II.) I. Eystein * 1088 † 1123 augusztus 29. |
|
III. Magnus törvénytelen fia. Területeket szerzett Svédországtól, templomokat építtetett, és elősegítette országa fejlődését. Neve norvégül: Øystein I Magnusson. | |
| I. Sigurd a keresztes lovag * 1090 körül † 1130 március 26 |
|
III. Magnus törvénytelen fia. 1107-ben 60 hajóval Palesztinába ment keresztes hadjáratra, amelyről 1111-ben tért vissza. Uralkodása alatt vezették be a tizedet Norvégiában. Ő építtette a Stavanger-i székesegyházat. Idősebb korára elméje elborult. Neve norvégül: Sigurd I Magnusson Jorsolfare. | |
| IV. Vak Magnus * 1115 † 1139 november 12. |
|
I. Sigurd törvénytelen fia. 5 évnyi uralkodás után IV. Harald megfosztotta trónjától, és elvette az idoneitását, Bár Magnus nagy tiszteletnek örvendett a nemzetségfők körében, serege azonban kétszer is vereséget szenvedett I. Inge és II. Sigurd seregeitől. 1139-ben újabb támadást indított ellenük, ezúttal Sigurd Slembi támogatásával Dániából, de elesett a csatában. Neve norvégül: Magnus IV Sigurdsson den Blinde. | |
| - | IV. Harald * 1103 † 1136 december 14. |
|
III. Magnus álítólagos fia. 1134-ben felrúgta a néhai I. Sigurddal kötött egyezséget és megtámadta, majd megvakítatta és megcsonkítatta IV. Magnust. Uralkodása alatt ellenkirályt állítottak vele szembe Sigurd Slembe személyében, aki meg is gyilkolta. Kortársai a legkegyetlenebb norvég királyként említik. Neve norvégül: Harald IV Magnusson Gille. |
| - | I. Púpos Inge * 1135/1136 † 1161 február 3. |
|
IV. Harald törvényes fia. Erős szálak fűzték a főnemességhez és az egyházhoz. 1150-ben Bergenben gyűlésre hívta össze a világi és egyházi vezetőket, és bejelentette, hogy 1152-ben Nidarosban (ma: Trondheim) Nicholas Breakspear angol bíboros (a későbbi IV. Adorján pápa) érsekséget alapít. Ez 5 norvég egyházmegyét foglalt magába, továbbá 6 norvég kolóniát, amelyek addig a dániai Lund érsekségének fennhatósága alá tartoztak. Az ő hívei gyilkolták meg II. Sigurdot és II. Eysteint. Végül II. Haakon legyőzte, és megölette. Neve norvégül: Inge II Haraldsson Krokrygg. |
| II. Nagyszájú Sigurd * 1132 körül † 1155 február 6/június 11. |
|
IV. Harald törvénytelen fia. I. Inge rivális királya. Neve norvégül: Sigurd II Haraldsson Munn. | |
| - | (III.) II. Eystein * 1125 körül † 1157 augusztus 21. |
|
IV. Harald törvénytelen fia. I. Inge ellenfele II. Sigurddal, de az meggyilkoltatta. Az 1136-ban megszületett örökösödési törvény értelmében több párhuzamos uralkodó nem lehet. Neve norvégül: Øystein II Haraldsson. |
| - | II. Szélesvállú Haakon * 1147 † 1162 július 7. |
|
II. Sigurd fia. 1157 után II. Eystein hívei őt támogatták I. Ingével szemben. Az V. Magnus elleni harcban esett el. Neve norvégül: Haakon II Sigurdsson Herdebreid. |
| - | III. Sigurd * 1155 † 1163 szeptember 29. |
|
II. Sigurd fia. V. Magnus ellenkirályaként lépett fel, és egyes források nem ismerik el norvég uralkodónak. Soha sem rendelkezett teljes hatalommal. V. Magnus Bergenben megölette. Neve norvégül: Sigurd III Sigurdsson Markusfostre. |
| V. Magnus * 1156 † 1184 június 15. |
|
I. Sigurd unokája. Már 1161-ben megszerezte a jogot a trónra, de csak később koronázhatták meg (1163). Először III. Sigurd lépett fel ellene, majd Øystein Meyla (1174-1177). Uralkodása alatt az egyházra támaszkodott. Hatalma 1177 után ingott meg, majd riválisa, Sverre elhódította trónját - a király pedig halva maradt a csatatéren. Neve norvégül: Magnus V Erlingsson. | |
| - | Sverre * 1149/1151 † 1202 március 9. |
|
II. Sigurd fia. 1177-re az V. Magnusszal szembenálók, az ún. nyírfalábúak vezére lett. Uralkodása alatt nem támogatta az egyházat. Híres műve a Beszéd a püspök ellen. Ellenlábasa, Nicholas Arnesson Oslo-i püspök összefogott ellene a száműzött Erik Ivarson érsekkel, amely kirobbantott egy parasztfelkelést. Három ellenkirály lépett fel ellene: Jon Kuvlung, (1185-1188), Sigurd Magnusson (1193-1194) és Inge Magnusson (1196-1202). Neve norvégül: Sverre Sigurdsson. |
| - | III. Haakon * 1182 † 1204 január 1. |
|
Sverre törvénytelen fia. Megpróbálta megszüntetni az egyház és a korona közötti szakadásokat. Mostohaanyja az italába kevert méreggel ölte meg. Neve norvégül: Haakon III Sigurdsson. |
| - | Guttorm * 1199 † 1204 augusztus 11. |
|
Sverre unokája. Neve norvégül: Guttorm Sigurdsson. |
| - | II. Inge * 1185 † 1217 április 23. |
|
II. Sigurd unokája. Gyenge uralkodó volt, aki soha nem tudta ellenőrzése alá vonni egész Norvégiát. Uralma alatt szünetelt a polgárháború egy ideig. Gyenge egészségi állapota volt, de valószínűleg wegy balesetben vesztette életét. Két ellenkirállyal kellett megküzdenie hatalmáért: Erling Steinvegg (1204-1207) és Filippus Simonson (1207-1217). |
| IV. Öreg Haakon * 1204 † 1263 december 15. |
|
III. Haakon fia. Skule ellenkirályságával kellett szembenéznie (1239-1240). Meggyilkoltatta 1241 IX. 22-én Snorri Sturluson izlandi költőt, történetírót. 1262-ben meghódította Izlandot. Neve norvégül: Haakon IV Haakonsson den Gamle. | |
| - | Haakon[4] * 1232 † 1257 |
|
IV. Haakon fia. Neve norvégül: Haakon Haakonsson. |
| VI. Törvényalkotó Magnus * 1238 május 1. † 1280 május 9. |
|
IV. Haakon fia. Az ország jogrendjének megreformálója; az általa bevezetett új országos, városi és egyházi törvényekmintául szolgáltak Norvégia számos gyarmatán is. Országos tövényei több mint 400 évig voltak érvényben. Neve norvégül: Magnus VI Haakonsson Lagabote. | |
| II. Papgyűlölő Erik * 1268 † 1299 július 15. |
|
VI. Magnus fia. Melléknevét az egyház kiváltságait fokozni akaró drontheini érsek elleni harcáról kapta. Neve norvégül: Erik III Magnusson. | |
| V. Hosszúlábú Haakon * 1270 április 10. † 1319 május 8. |
|
VI. Magnus fia. A királyi hatalmat akrta megerősíteni, de a Hanza városok térhódítását megakadályozni nem tudta. 1308-ban ő törölte el a bárói rangot. Neve norvégül: Haakon V Magnusson den Eldre. | |
|
A svéd és dán unió idején |
|||
| VII. Magnus * 1316 áprilisa † 1374 december 1. |
|
V. Haakon unokája. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Magnus VII Eriksson. | |
| - | VI. Haakon * 1340 augusztusa † 1380 május 1. |
|
VII. Magnus fia. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Haakon VI Magnusson den Yngre. |
| - | IV. Olaf * 1370 decembere † 1387 augusztus 23. |
|
VI. Haakon fia. Dánia és Norvégia királya. Neve norvégül: Olaf IV Haakonsson. |
Norvégia idegen fennhatóság alatti uralkodói (1387 – 1905) [szerkesztés]
Az önálló Norvégia uralkodói (1905-től) [szerkesztés]
| Portré | Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| VII. Haakon[5] * 1872 augusztus 3. † 1957 szeptember 21. |
|
VIII. Frigyes (1843-1912) dán király fia, VI. Haakon felesége apjának az unokatestvérének a 17. leszármazottja. Neve norvégül: Christian Frederik Carl Georg Valdemar Axel Frederichsson. |
|
| V. Olaf[5] * 1903 július 2. † 1991 január 17. |
|
VII. Haakon fia. | |
| V. Harald * 1937 február 21. |
|
V. Olaf fia. Napjainkig ő Norvégia királya. |
Tabló [szerkesztés]


