Orkney-szigetek

Orkney-szigetek

Orkney zászlaja
Közigazgatás
Ország	Egyesült Királyság
Országrész	Skócia
Székhely	Kirkwall
Legnagyobb település	Kirkwall
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Kirkwall népessége	8686 fő (2006)^[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	az Északi-tenger és az Atlanti-óceán között
Szigetcsoport	Brit-szigetek
Szigetek száma	67
Nagyobb szigetek	Mainland, Hoy, Rousay
Terület	973 km²
Legmagasabb pont	Ward Hill (481 m Hoy szigetén)
Időzóna	GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése

Orkney-szigetek Pozíció Skócia térképén Koordináták: é. sz. 59° 3′ 51″, ny. h. 2° 53′ 49″59.0641666667, -2.8969444444
é. sz. 59° 3′ 51″, ny. h. 2° 53′ 49″59.0641666667, -2.8969444444
Orkney-szigetek weboldala

Orkney szigetének neolitikus építményei
Világörökség

Őskori megalitikus képződmény, a Brodgar-gyűrű a Mainland szigeten
Adatok
Ország	Egyesült Királyság
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV
Felvétel éve	1999

Az Orkney-szigetek, vagy egyszerűen csak Orkney (IPA: [ˈɔːknɪ], skót gaelül Arcaibh) egyike Skócia 32 tanácsi területének (council areas). Mintegy 70 kis szigetből áll (ebből körülbelül 20 lakott), és a skót szárazföldön lévő Caithnesstől 16 kilométerre északra helyezkedik el. A fő sziget neve Mainland (Pomona).

Orkney adminisztratív központja a fő szigeten található Kirkwall. Mintegy 7000 lakosa, nagy kikötője és Szent Magnusnak szentelt katedrálisa van. A szigetek másik burgh státuszú települése Stromness a fő sziget nyugati részén 2000 lakossal. A harmadik legnagyobb település St Margaret's Hope a South Ronaldsay szigeten.

A fő szigettől északra fekvő szigetek neve The North Isles, a délieké The South Isles. A távoli Sule Skerry és Sule Stack már mintegy 60 kilométerre vannak a csoporttól nyugati irányban, de közigazgatásilag Orkneyhoz tartoznak.

A szigetek neve[szerkesztés]

A szigetek neve gyakran eligazít nagyságukról. Az „a” vagy „ay” az óészaki ’sziget’ jelentésű ey megfelelője, ugyanez bújik meg a „Pomona” névben (a fősziget egy korábbi elnevezése) és „Hoy” névben is. A szigetecskék neve gyakran „holm”, a szikláké pedig „skerry”.

Földrajz[szerkesztés]

Orkney kiterjedése délnyugatról északkeletre 85 kilométer, keletről nyugatra 45 kilométer. A szigetek összterülete 973 km². A nagy szigetek sziklás, festői nyugati partjait kivéve a szigetek jobbára laposak és puszta képet mutatnak.

A szigeteken nincsenek fák, amiért részben az erős szél lehet felelős, bár az éghajlat elég mérsékelt. A fákat valamikor a neolitikum előtt irthatták ki, az olyan települések, mint Skara Brae kőépületeikkel a faanyag hiányát mutatják.

Éghajlat[szerkesztés]

Az éghajlat az északi fekvéshez képest szelíd. Az éves átlaghőmérséklet 8 °C (46 °F), télen 4 °C (39 °F) és nyáron 12 °C (54 °F). A téli hónapok a január, február és a március, a legutóbbi a leghidegebb. A tavasz sohasem kezdődik április előtt és csak június közepétől van kényelmes meleg. A legkellemesebb időjárású hónap gyakran a szeptember és október végén, november elején időnként az indiánnyár is beköszönt.

Az éves átlagos eső 850 mm és 940 mm közt változik. Nyáron és kora ősszel előfordulnak a ködök és évente négyszer-ötször heves szélvihar söpör végig a szigeteken.

A turisták számára a szigetek egyik legnagyobb vonzereje az éjszaka nélküli nyár. A leghosszabb napon a nap 3:00-kor kel és 21:25-kor nyugszik, de nyáron ismeretlen a sötétség, és éjfélkor még olvasni lehet. A tél viszont hosszú és depresszív. Ilyenkor a legrövidebb napon a nap 9:10-kor kel és 15:17-kor nyugszik.

Gazdaság[szerkesztés]

Orkney talaja nagyon termékeny. A szigetek jó részét ma is szántóföldek foglalják el, gazdaságuk messze legfontosabb szektora a mezőgazdaság, és szintén fontos a halászat. Orkney marhahúst, sajtot, whiskyt, sört, halat exportál.

A hagyományos iparágak mellett újak is erősödőben vannak a szigeteken: a turizmus, az ékszeripar, a kötöttáru készítés, az építőipar és az olajszállítás a Flotta olajterminálon keresztül. A közszolgáltatások szintén fontos szerepet töltenek be a szigetek gazdaságában.

Világörökség[szerkesztés]

A fő szigeten van a „Neolitikus Orkney Szíve”, amely része a Világörökségnek. Ez egy csoport neolitikus emlékműből áll, köztük egy nagy sírkamrából (Maes Howe), két kőkörből (a Stones of Stenness és a Ring of Brodgar) és Skara Brae településből.

A vikingek annak idején megszállták Orkneyt és a szigetcsoport Norvégia birtoka lett, amíg a 15. században hozományként Skóciához került. A vikingek jelenlétének sok nyoma maradt, köztük Brough of Birsay település, a helynevek nagy többsége és rúna feliratok Maes Howe-nál és más helyeken.

Brodgar-gyűrű
Maes Howe

Közlekedés[szerkesztés]

Gyakran közlekedő kompok járnak a következő útvonalakon:

Lerwickből Kirkwallba
Aberdeenből Kirkwallba
Scrabsterből Stromnessbe
John O'Groatsból Burwickbe (South Ronaldsay)
Gills Bayből St Margaret's Hope-ba

A nagyobb szigetek közül a legtöbbnek saját repülőtere van. A Loganair rendszeres járatokat üzemeltet Kirkwallból hat szigetre. Ezek közt vannak a világ legrövidebb időtartamban repülő menetrend szerinti járatai: Westray és Papa Westray között. A repülési idő két perc, de ha a szél jó irányba fúj, egy percnél is kevesebb lehet.

Léteznek tervek arra, hogy a skót szárazföld és Orkney közt 15-16 kilométer hosszú alagutat építsenek. A tervnek egyelőre nincs határideje, de lehet, hogy éveken belül megkezdik a megvalósítását.^[2] ^[3]

Érdekességek[szerkesztés]

Az Orkney-szigetek egyikén játszódik Mary Shelley Frankenstein avagy a modern Prométheusz című regénye. Itt játszódik az a jelenet, amikor a szörny kérését, hogy teremtsen számára egy párt, a doktor megtagadja arra gondolva, hogy mi történne, ha ezek ketten benépesítenék a Földet. Tulajdonképpen itt kezdődik el a szörny és Frankenstein élethalálharca.^[4]

Az Orkney-szigeteken játszódik Nancy Baxter: Mindörökké Norma című regénye, melyben a lebilincselő történetbe az író részletesen beleszőtte és valósághűen ábrázolja a szigetek minden szegletét, lakosságát, városait, kikötőit, vagyis mindent, amire az ember csak kíváncsi lehet egy ilyen csodálatos szigetcsoporttal kapcsolatban.^[5]