Rúnaírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rúnaírás
Futhark pelda.png
Típus ábécé
Nyelvek különféle germán nyelvek
Időszak kb. 150-1100
Felmenő írásrendszerek föníciai ábécé
   itáliai ábécék
Leszármazott írásrendszerek angolszász Futhorc, Fiatalabb Futhark
ISO 15924 Runr

A rúnaírás kifejezés azokra az egymással szoros kapcsolatban álló ábécékre vonatkozik, amelyeket korábban a germán nyelvek írására használtak, Skandinávia és a Brit-szigetek keresztény hitre térítése előtt, illetve egy rövid ideig a térítés után is, a már említett területeken. A skandináv változatokat futhark (vagy fuþark, az ábécék hat első betűjéből: F, U, Þ, A, R, K), az angolszász változatot pedig futhorc néven is ismerik.

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Codex Runicus, egy pergamen kézirat az 1300-as évek elejéről, kizárólag rúnákkal írva

A vikingek hite szerint a titkos tanok félszemű istene, Odin ajándékozta nekik ezt az írásformát. A legrégebbi rúnaírásos feliratok kb. 150-ből származnak. A rúna szó gótul titkot, ófelnémet nyelven pedig mormogást, bűvös cselekedetet, feliratot jelent. A rúnafeliratokat legtöbbször kardok pengéjébe, ékszerekbe, serlegekbe és más használati tárgyakba, illetve sziklákba vésve találjuk (legismertebb a Kylver kő, Gotlandban, Svédország). A keresztény vallás felvételével a rúnákat a latin ábécé rendszerint leváltotta, úgy 700-ban Közép-Európában, majd 1100 körül Skandináviában is. Akárhogyan is, a rúnaírás az utóbbi területen bizonyos célokra még sokkal tovább fennmaradt; legtovább Svédország egyes vidékein, ahol még a 20. században is használták (dekorációs célokra).

A rúnaábécének három főbb, eltérő változata van:

  • az Idősebb Futhark (kb. 150–800);
  • az angolszász Futhorc (400–1100);
  • a Fiatalabb Futhark (800–1100), amely további alváltozatokkal is rendelkezik:
    • hosszúágú változat (másként dán Futhark);
    • rövidgallyú változat (svéd-norvég rúnaírás);
    • a Hälsinge Rúnák.

A fiatalabb Futhark 1100 után még tovább fejlődött:

  • középkori rúnák (1100–1500);
  • dalecarli rúnák (1500–1800).

A fenti rúnaírások eredete tisztázatlan. Az idősebb futhark számos jegye jelentős hasonlóságot mutat a latin ábécé betűihez. Más vélemények szerint az időszámításunk előtt 500 és 100 között használt, egymással szoros rokonságban álló észak-itáliai ábécékből jött létre, ugyanis a germán írás ezekkel is bír közös tulajdonságokat.

Származásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hitregebeli[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A skandináv mitológiában a rúnák feltalálása Odinnak tulajdoníttatott: a Hávamál (138. és 139. strófa) azt írja le, hogy hogyan kapta meg ő a tudást önáldozatán keresztül. A szöveg óészaki nyelven és magyarul:

Veit ec at ec hecc vindga meiði a

netr allar nío,
geiri vndaþr oc gefinn Oðni,
sialfr sialfom mer,
a þeim meiþi, er mangi veit, hvers hann af rótom renn.  

Við hleifi mic seldo ne viþ hornigi,
nysta ec niþr,
nam ec vp rvnar,
opandi nam,
fell ec aptr þaðan.

Tudom, egy szélfútta fán függtem

kilenc éjen át,
lándzsától sebezve, Odinnak adatva;
önmagamat önmagamnak,
azon a fán, amiről senki sem tudja, gyökerei honnét fakadnak;

Sem kenyeret nem adtak nekem, sem italt szarvból,
lefelé bámultam,
felvettem a rúnákat,
kiáltva megragadtam őket,
s aztán visszaestem onnét.

Két elképzelés is ismeretes, hogy a halandó ember hogyan került a rúnák birtokába. A Rigsþulában van az leírva, hogy Rig (a bevezetőben Heimdallal azonosítva) miként nemzett három gyermeket, Thrallt (Szolga), Churlt (Szabad) és Jarlt (Nemes) halandó asszonyokkal. Ezen ifjak lettek a nevükkel azonos osztályok mitológiai ősei. Minthogy Jarl bizonyos kort elérve fegyverekkel kezdett bánni, és a nemesség más jeleit mutatta, Rig visszatért hozzá, elismerte véreként, s megtanította neki a rúnákat.

1555-ben a száműzött svéd érsek, Olaus Magnus jegyzett le egy, a rúnákkal kapcsolatos hagyományt. E szerint egy Kettil Runske nevű ember ellopott három rúnarudat Odintól, s megtanulta ennek az írásnak a módját és varázsát.

Történelmi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A színes hitregei történettel ellentétben a rúnák viszonylag későn fejlődtek ki, főként a Mediterráneum írásaihoz képest. Olyan közös vonásokat mutatnak számos föníciai eredetű írással – ilyen a latin, a görög és az etruszk –, hogy mindez nem tekinthető pusztán a sors véletlen fordulatának. Egy itáliai ábécét, név szerint a raetiait (Bolzano vidékéről) gyakran idézik a rúnák történeti őseként. Ennek ellenben csupán öt jelével vonható párhuzam, ezek: ᛖ e, ᛇ ï, ᛃ j, ᛜ ŋ és ᛈ p.

A betűk szögletes alakja hasonló a kor más olyan írásaiéhoz, amelyeket fába vagy kőbe véstek. A rúnák jellemző vonása, hogy az itáliai ábécékkel ellentétben nem tartalmaznak vízszintes vonásokat. Az írást általában vékony fapálcák élébe karcolták. A betűk főrovátkái teljes szélességében függőlegesen keresztezték a botot, a fa rostjaira merőlegesen: a görbületek létrehozása nehézkes, valamint a vízszintes rovások elvesztek volna a rostok közt. Ez a tulajdonság a korai latin ábécére is jellemző volt.

Az Idősebb Futhark[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Idősebb Futhark
A dél-jyllandi Gallehusban talált két 5. századi aranykürt rúnáinak részlete
Rúnaírás a västergötlandi Saleby templomharangján, 1228.

Az Idősebb Futhark a skandináv nyelvek ősének, az óészaki nyelvnek (urnordisk, urnordiska) a leírására szolgált. Huszonnégy rúnából áll, amelyeket gyakran háromszor nyolcas sorokba rendezve ábrázolunk, utalva a skandináv klánokra (ætt). A legkorábbi ismert, betűrendbe állított teljes készlet körülbelül Kr. u. 400-ból származik; ez a híres gotlandi Kyvler-kő.

Nagyon valószínű, hogy minden rúnának saját neve volt, az általuk jelölt hangnak megfelelően választva. Azonban az Idősebb Futhark rúnáinak neveire nincsen közvetlen bizonyíték. Azok jelenleg ógermán rekonstukciók, alapjuk a későbbi, leszármazott rúnábécékben szereplő rúnák (a rúnaversek nyomán) és a gót ábécé betűinek nevei. Az Idősebb Futhark 24 rúnája:[1]

Az Idősebb Futhark rúnái, nevük és jelentésük
Rúna UCS Átírás IPA Klasszikus olvasat (IX. sz) [2] Ógermán név Jelentés
f F /f/ Feu forman *fehu „vagyon, marha”
u U /u(ː)/ Ur after  ?*ūruz „aurochs” [3] (vagy *ûram „víz/salak”?)
th,þ Þ /θ/, /ð/ Thuris thritten stabu  ?*þurisaz „jötun, óriás”
a A /a(ː)/ Os ist himo obero *ansuz „Áz-isten”
r R /r/ Rat endos (uu)ritan *raidō „lovaglás, utazás”
k K /k/ Chaon thanne cliuot  ?*kaunan „fekély”? (vagy *kenaz „fáklya”?)
g G /g/ *gebō „ajándék”
w W /w/ *wunjō „öröm”
h   h ᚺ ᚻ H /h/ Hagal *hagalaz „jégeső”
n N /n/ Naut habet *naudiz „szükség”
i I /i(ː)/ Is (>Eis) *īsaz „jég”
j J /j/ Ar (>Jahr) *jēra- „(jó) év, aratás”
ï,ei Ï (Y) (æ?) /æː/(?) *ī(h)waz/*ei(h)waz „tiszafa”
p P /p/ ?*perþ- jelentése nem tisztázott, feltehetően „körtefa”
z Z /z/ ?*algiz jelentése homályos, feltehetően „jávorszarvas”
s   s S /s/ endi Sol *sōwilō „Nap”
t T /t/ Tiu *tīwaz/*teiwaz „Tiwaz”, más néven Tyr
b B /b/ Brica *berkanan „nyírfa”
e E /e(ː)/ *ehwaz „ló”
m M /m/ endi man Midi *mannaz „ember”
l L /l/ Lagu the leohto *laguz „víz, tó” (vagy esetleg *laukaz „póréhagyma”)
ŋ   ŋ ᛜ ᛝ ŋ /ŋ/ *ingwaz „Ingwaz”, más néven Yngvi (feltehetően később Freyr)
o O /o(ː)/ *ōþila-/*ōþala- „örökség, birtok”
d D /d/ *dagaz „nap”

Fríz és angolszász Fuþorc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

The futhorc

A Futhorc egy kibővített ábécé, amely 29, későbbi pedig 33 írásjegyből állt. Feltehetően az V. századtól használták. Az angolszász Fuþorc eredetére különféle elméletek születtek. Az egyik elmélet szerint Fríziában fejlődött ki, ahonnét később átkerült Angliába. Egy másik elmélet szerint a futhorcot a skandinávok juttatták el Angliába, ahol módosult, majd onnan jutott el Fríziába. Mindkét változat tartalmaz vitatható pontokat, vet fel kérdéseket, amelyekre csak a megfelelő, egyelőre hiányzó régészeti leletek segítsgével lehet majd érdemi választ adni. Futhorc feliratok találhatóak például a következő fennmaradt tárgyakon, kéziratokon: temzei scramasax,[4] Bécsi Kódex,[5] Cotton Gyűjtemény[6] Otho B.x (angolszász rúnavers), Ruthwell kereszt.[7]

Az angolszász rúnavers (Cotton Otho B.x.165[8]) a következő rúnákat tartalmazza:

Az angolszász futhork rúnái, nevük és jelentésük
Rúna UCS Átírás IPA Név Jelentés
f f /f/, /v/ feoh „vagyon”
u u /u(ː)/ ur „aurochs” (őstulok), „marha”
th,ð þ, ð /θ/, /ð/ þorn „tövis, tüske”
ó ó /oː/ ós „[egy] isten, száj”
r r /r/ rad „lovaglás”
c c /k/ cen „fáklya”
g ȝ /g/, /j/ gyfu „ajándék”
w w, ƿ /w/ wynn „öröm”
h h /h/ hægl „jégeső”
n n /n/ nyd „szükség, baj”
i i /i/ is „jég”
j j /j/ ger „év, aratás”
eo eo /eo/ eoh „tiszafa”
p p /p/ peorð „vad”
x x /x/ eolh „jávorszarvas-sás”
s s /s/, /z/ sigel „Nap”
t t /t/ Tiw „Tiw” (Tyr)
b b /b/ beorc „nyír”
e e /e(ː)/ eh „ló”
m m /m/ mann „ember”
l l /l/ lagu „tó”
ŋ ŋ /ŋ/ ing „Ing (egy hős)”
œ œ /oe/ éðel „birtok”
d d /d/ dæg „nap”
a a /a(ː)/ ac „tölgy”
a æ /æː/ æsc „kőrisfa”
y y /y/ yr „íj”
ia,io ia, io /ia/, /io/ ior „angolna”
ea ea /ea/ ear „sír”

Az első 24 rúna közvetlenül követi az Idősebb Futharkot, kiegészítve öt új rúnával. Ezek hosszú magánhangzókat és kettőshangzókat jelölnek (á, æ, ý, ia, ea), hasonlóan az Ogham ábécé öt forfedájához.

A betűsorozat (és a betűkészlet) nem rögzített. Összehasonlítva a fentebb bemutatott rúnaversben szereplő karakterekkel

f u þ o r c ȝ w h n i j eo p x s t b e m l ŋ œ d a æ y io ea

a temzei scramasax[4] 28 betűről beszél, kissé eltérő sorrendben, valamint az edhel (œ) nem szerepel rajta:

f u þ o r c ȝ w h n i io eo p x s t b e ŋ d l m j a æ y ea

A Codex Vindobonensis 795-ben[5] szintén 28 betű szerepel, a Ruthwell kereszten[7] 31, a Cotton gyűjteménybeli Domitian A.ix[9] pedig négy további rúnát tartalmaz:

ea kw /?/ cweorð „tűz”, a peorð módosulata
ea k /?/ calc „kehely” (duplázva Runic letter calc doubled.svg kk)
ea st /?/ stan „kő”
ea g /?/ gar „lándzsa” (ellentétben a palatizált g ȝ-vel)

Ez a négy rúna nem található meg egyetlen más fennmaradt rúnaírásos emléken sem (a stan alak szerepel a Westeremdeni tiszafa-pálcán, de valószínűleg csak megtévesztésként). A Cotton Domitian A.ix így összesen 33 betűből áll, a fentebb bemutatott átírást követve és sorbarendezve:

f u þ o r c ȝ w h n i j eo p x s t b e m l ŋ d œ a æ y ea io cw k st g

A Fiatalabb Fuþark[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fiatalabb Fuþark, vagy más néven skandináv Fuþark az Idősebb Futhark csökkentett változata – mindössze 16 rúnából áll[2]. A lerövidülés megfelel a korban bekövetkezett fonetikai változásoknak. Emlékei Skandináviában és a viking-kori településeken találhatók. Először a IX. században használhatták. Változatai a hosszúágú (dán) és rövidgallyú (svéd és norvég) rúnák. A két változat közötti különbségek vitákra adtak okot. A legáltalánosabb értelmezés az, hogy a hosszúágú rúnákat kőbe vésés (tehát hosszú távú megőrzés), míg a rövidgallyúakat fába vésés, vagyis üzenetküldés céljára alkalmazták.

Nevük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Björketorp Rúnakő feliratának közelképe

A rúnák neve a következő: ᚠ fe ("jólét"), ᚢ ur ("eső"), ᚦ Thurs, ᚬ As/Oss, ᚱ reidh ("lovaglás"), ᚴ kaun ("kelevény"), ᚼ hagall ("jégeső"), ᚾ naudhr/naud ("szükség"), ᛁ is/iss ("jég"), ᛅ ar ("bőség"), ᛋ sol ("Nap"), ᛏ Tyr, ᛒ bjarkan/bjarken ("nyírfa"), ᛘ madhr/madr ("ember"), ᛚ logr/lög ("víz"), yr ("tiszafa").

Kialakulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VII. században megjelent egy köztes forma az Idősebb Futhark és a Fiatalabb Futhark között, de csupán kevés ilyen jellegű felirat maradt fenn. Kettő közülük a Stentoften Rúnakő és a Björketorp Rúnakő, ahol a haglaz rúna a H-rune.gif alakba fejlődött, amely a Fiatalabb Futhark h rúnájának alakjával egyező.

A két változatot (idősebb és fiatalabb) egy ideig párhuzamosan használták, erre egy példa a Rök Rúnakő.

„Rúna alakú” írások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török rovásírást és a székely-magyar rovásírást néha – főleg nem-magyar szövegösszefüggésben – rúnaírásoknak nevezik, de szigorú értelemben a „rúna” kifejezés csak a ógermán írásra vonatkozik.

Unicode[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rúnaábécék Unicode tartománya: 16A0–16FF, ez a kódblokk hivatott az összes rúna ábrázolására. Minden karakter csak egyszer szerepel, attól függetlenül hány ábécében fordul elő.

A blokk 81 szimbólumot tartalmaz: 75 rúnát (16A0–16EA), három írásjelet (szimpla rúna írásjel 16EB ᛫, dupla rúna írásjel 16EC ᛬ és kereszt rúna írásjel 16ED ᛭) és három középkori (általában hosszú botba vésett) naptárakon szereplő rúnaszimbólumot. Ezek az úgynevezett „arany szám-rúnák”, az Arlaug 16EE ᛮ, Tvimadur 16EF ᛯ és Belgthor 16F0 ᛰ szimbólumok, értékük rendre 17, 18 és 19. A 16F1–16FF tartomány még szabad (az Unicode 5.1 szabvány szerint).

A rúnákat tartalmazó szabad unicode betűtípusok a Junicode, Free Mono, és Caslon Roman. Nem szabad alternatíváik a Code2000, Everson Mono, és TITUS Cyberbit Basic.

A rúnák táblázatosan (U+16A0–U+16EA):

16A0 fehu feoh fe f 16B0 on 16C0 dotted-n 16D0 short-twig-tyr t 16E0 ear
16A1 v 16B1 raido rad reid r 16C1 isaz is iss i 16D1 d 16E1 ior
16A2 uruz ur u 16B2 kauna 16C2 e 16D2 berkanan beorc bjarkan b 16E2 cweorth
16A3 yr 16B3 cen 16C3 jeran j 16D3 short-twig-bjarkan b 16E3 calc
16A4 y 16B4 kaun k 16C4 ger 16D4 dotted-p 16E4 cealc
16A5 w 16B5 g 16C5 long-branch-ar ae 16D5 open-p 16E5 stan
16A6 thurisaz thurs thorn 16B6 eng 16C6 short-twig-ar a 16D6 ehwaz eh e 16E6 long-branch-yr
16A7 eth 16B7 gebo gyfu g 16C7 iwaz eoh 16D7 mannaz man m 16E7 short-twig-yr
16A8 ansuz a 16B8 gar 16C8 pertho peorth p 16D8 long-branch-madr m 16E8 Icelandic-yr
16A9 os o 16B9 wunjo wynn w 16C9 algiz eolhx 16D9 short-twig-madr m 16E9 q
16AA ac a 16BA haglaz h 16CA sowilo s 16DA laukaz lagu logr l 16EA x
16AB aesc 16BB haegl h 16CB sigel long-branch-sol s 16DB dotted-l 16EB single punctuation
16AC long-branch-oss o 16BC long-branch-hagall h 16CC short-twig-sol s 16DC ingwaz 16EC multiple punctuation
16AD short-twig-oss o 16BD short-twig-hagall h 16CD c 16DD ing 16ED cross punctuation
16AE o 16BE naudiz nyd naud n 16CE z 16DE dagaz daeg d 16EE arlaug symbol
16AF oe 16BF short-twig-naud n 16CF tiwaz tir tyr t 16DF othalan ethel o 16EF tvimadur symbol
16F0 belgthor symbol
Rúnák
vonatkozó Unicode.org kivonat (PDF)
  0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
U+16Ax
U+16Bx
U+16Cx
U+16Dx
U+16Ex
U+16Fx                              

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Page, R.I.: Runes, 8., 15. és 16. oldal. 2005, The British Museum Press ISBN 0-7141-8065-3
  2. ^ a b 16 jel versikés magyarázata: Abecedarium Nordmannicum, IX. sz.
  3. Bos primigenius, őstulok (kihalt marhafajta)
  4. ^ a b IX. századi fegyver, amelyen futhorc felirat található. Lelőhelye a londoni Battersea kerület.
  5. ^ a b Codex Vindobonensis 795, IX. századi kézirat
  6. Cottonian könyvtár, Sir Robert Bruce Cotton (1571–1631) által összeállított könyvekből, kéziratokból, érmékből és medálokból álló gyűjtemény.
  7. ^ a b A Skóct Ruthwellben felfedezett VII-VIII. századi kereszt. Historic Scotland weboldal
  8. A Cotton gyűjtemény B.x.165 jelű kézirata, az angolszász rúnavers. 1731-ben megsemmisült.
  9. A Cotton gyűjtemény Domitian A.ix jelű darabja, a Bilingual Canterbury Epitome (ASC H) egy töredéke

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (németül) A. Bammesberger, G. Waxenberger (eds.), Das fuþark und seine einzelsprachlichen Weiterentwicklungen, Walter de Gruyter (2006), ISBN 3-11-019008-7.
  • (svédül) Brate, Erik (1922). Sveriges runinskrifter, (szöveg)
  • (németül) Düwel, Klaus (2001). Runenkunde, Verlag J.B. Metzler.
  • (angolul) Looijenga, J. H. (1997). Runes around the North Sea and on the Continent AD 150-700, dissertation, Groningen University.
  • (angolul) Page, R.I. (1999). An Introduction to English Runes, The Boydell Press, Woodbridge. ISBN 0-85115-946-X.
  • (angolul) Robinson, Orrin W. (1992). Old English and its Closest Relatives: A Survey of the Earliest Germanic Languages Stanford University Press. ISBN 0-8047-1454-1
  • (angolul) Spurkland, Terje (2005). Norwegian Runes and Runic Inscriptions", Boydell Press. ISBN 1-84383-186-4
  • (angolul) Werner, Carl-Gustav (2004). The allrunes Font and Package[1].
  • (olaszul) A.L. Prosdocimi Sulla formazione dell'alfabeto runico. Promessa di novità documentali forse decisive. Archivio per l'Alto Adige. XCVII-XCVIII (2003-2004) pag.427-440

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rúnaírás témájú médiaállományokat.