I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
Világörökség
Caernarfon castle from the west.jpg
A Caernarfon vár nyugati nézete
Adatok
Ország Wales
Világörökség-azonosító 374
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, III, IV
Felvétel éve 1986
Elhelyezkedése
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban  (Wales)
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
Pozíció Wales térképén
é. sz. 53° 08′, ny. h. 4° 16′Koordináták: é. sz. 53° 08′, ny. h. 4° 16′

I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban néven váltak a Világörökség részévé 1986-ban az alábbi walesi műemlékek:

A Wales északnyugati részén fekvő Gwynedd a római uralom alatt Venedotia provincia volt. A rómaiak elvonulása után a tartomány központja Aberffraw lett, a vidék urai Aberffraw királyainak nevezték magukat. Rhodi Mawr a 9. században megpróbálta egyesíteni Gwynedd, Powys és Dél-Wales egyes részeit. A walesiek megtagadták, hogy adót fizessenek I. Eduárd angol királynak, ezért 1276-ban Eduárd háborút indított a walesi Llywelyn ap Gruffydd herceg ellen. 1277-ben a legyőzött Llywelyn már csak az északkelet-walesi Gwynedd grófságot mondhatta magáénak. Eduárd ezt a részt is meghódította 1283-ban és az esetleges lázadások megelőzésére addig nem látott mértékű várépítésbe fogott: húsz év alatt tíz vár épült. A király főépítésze Walesben James de Saint-George volt.

1301-ben a király fiának, a későbbi II. Eduárdnak adományozta a walesi hercegi címet. Azóta hagyományosan az angol trónörökösöknek ez az egyik címe.

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]