I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
 A Caernarfon vár nyugati nézete |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Nagy-Britannia | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Kritériumok | I, III, IV | |||
| Felvétel éve | 1986 | |||
| Elhelyezkedése |
  I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
|
|||
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban néven váltak a Világörökség részévé 1986-ban az alábbi walesi műemlékek:
A Wales délnyugati részén fekvő Gwynedd a római uralom alatt Venedotia provincia volt. A rómaiak elvonulása után a tartomány központja Aberffraw lett, a vidék urai Aberffraw királyainak nevezték magukat. Rhodi Mawr a 9. században megpróbálta egyesíteni Gwynedd, Powys és Dél-Wales egyes részeit. A walesiek megtagadták, hogy adót fizessenek I. Eduárd angol királynak, ezért 1276-ban Eduárd háborút indított a walesi Llywelyn ap Gruffydd herceg ellen. 1277-ben a legyőzött Llywelyn már csak az északkelet-walesi Gwynedd grófságot mondhatta magáénak. Eduárd ezt a részt is meghódította 1283-ban és az esetleges lázadások megelőzésére addig nem látott mértékű várépítésbe fogott: húsz év alatt tíz vár épült. A király főépítésze Walesben James de Saint-George volt.
1301-ben a király fiának, a későbbi II. Eduárdnak adományozta a walesi hercegi címet. Azóta hagyományosan az angol trónörökösöknek ez az egyik címe.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei |
