Gough-sziget
| Gough-sziget | |
| Világörökség | |
 |
|
| A Gough-sziget | |
| Adatok | |
| Ország | Nagy-Britannia |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VII, X |
| Felvétel éve | 1995, 2004 |
Az Atlanti-óceán déli részén található, vulkanikus eredetű, szubarktikus klímájú Gough-sziget (ejtsd: gof) az őt körülvevő kisebb szigetek és szirtek között 910 m magasra emelkedik a tengerszint fölé. A sziget Tristan da Cunha szigetcsoporthoz tartozik, a nevét Charles Gough-ról kapta, aki 1731-ben (újra) felfedezte. Bár a 65 km² területű sziget Nagy-Britannia külbirtoka, 1956 óta a Dél-afrikai Köztársaság működtet meteorológiai állomást a szigeten, s a lakosság csupán néhány elszánt meteorológusból áll, akik a gyakori viharokat, özönvízszerű esőzéseket figyelik.
A zord időjárás miatt a növényzet gyér és egyhangú: törpecserjék, tőzegmohák és fűfélék. Kétéltűek és hüllők nincsenek, az emlősöket a behurcolt házi egér képviseli, amely nagy károkat tud okozni az eredeti élővilágban. A sziget a Világörökség listájára való felkerülését ugyanis annak köszönheti, hogy itt található a világ legjelentősebb tengeri madártelepe: több mint 50-féle madárfaj fészkel a szigeten, közülük csak itt él az atlanti vízityúk és a Gough-sármány. A sziklapárkányokon az aranybóbitás pingvin mellett olyan ritka tengeri madarak fészkelnek, mint a vándoralbatrosz és az északi óriáshojsza.
