Fountains-apátság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Studley Királyi Park a Fountains-apátság romjaival
Világörökség

Fountains-apátság
Adatok
Ország	Nagy-Britannia
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, IV
Felvétel éve	1986
Elhelyezkedése
A Studley Királyi Park a Fountains-apátság romjaival Pozíció Nagy-Britannia térképén Koordináták: é. sz. 54° 7′ k. h. -1° 34′54.1166666667, -0.4333333333

A Fountains-apátság romos ciszterci apátság Észak-Yorkshire-ban, Angliában. A környező Studley Királyi Parkkal együtt 1986 óta a Világörökség részét képezi. A román stílusú építészet emléke. Földrajzi koordinátái: é. sz. 54° 06′ 58″, ny. h. 01° 34′ 23″54.1161111111, -1.5730555556

1132-ben alapították és 1539-ig működött, amikor VIII. Henrik elrendelte a kolostorok feloszlatását. Az apátságot és a hozzá tartozó birtokot 1540-ben a kincstár Sir Richard Gresham-nek, egy londoni kereskedőnek adta el. Az ő fia volt Sir Thomas Gresham, a királyi tőzsde alapítója.

Az eredeti kolostorépületek a rend fennállásának későbbi időszakában lényeges változtatásokon mentek át, így eltérnek a szigorúan vett ciszterci típustól. A templom a Skell folyótól nem messzire északra található, az apátság épületei pedig lentebb helyezkednek el. A kolostor délre található, a háromszárnyú gyűlésteremmel és kalefaktóriummal, a refektóriummal és a konyhával.

[szerkesztés] Története

1132-ben 13 yorki bencés szerzetes megelégelte a kolostor laza szabályait, ezért otthagyták a rendet, és Skelldale-ben csatlakoztak a ciszterciekhoz. Ők kezdték el az építkezést adományokból Clairvaux-i Szent Bernát ( a citeaux-i rendfőnök) segítségével. Az apátságban élő szerzetesek lemondtak a lakosságot sújtó adókról, és födművelésből, sajtgyártásból, ló- és juhtenyésztésből, gyapjúkereskedésből tartották fenn magukat. A Fountains-apátság a munka és az imádság (Ora et labora.) harmóniájának szimbólumává vált.

[szerkesztés] Épületek

Az apátság szerkezeti és formai megoldásai az angol-normann és a ciszterci építészeti stílus elemeit ötvözik. A 110 méter hosszú templom hosszúháza három, keresztháza egyhajós. A XIII. században kelei oldalán kilenc oltárt magábafoglaló csúcsíves boltozatú kápolnát alakítottak ki. A kolostorépületek a déli oldalhoz csatlakozó kerengő körül kaptak helyet. Az innen megközelíthető helyiségek: a refektórium, a cellárium és a kápolnaterem tágasak és nagyszabásúak, anyugati oldalon lévő 90 méter hosszú tér a folyó fölött is átívelt. A romokon még ma is szembetűnőek a ciszterci építészet vezérelvei: a szigorú vonalvezetés, az arányos szerkezet és a puritán belső terek, amelyek az elmélyülés elősegítését szolgálták.