Tristan da Cunha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tristan da Cunha
Tristan da Cunha
Tristan da Cunha zászlaja
Tristan da Cunha zászlaja
Tristan da Cunha címere
Tristan da Cunha címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Fővárosa Edinburgh of the Seven Seas
d. sz. 37° 06′, ny. h. 12° 17′
Államforma Az Egyesült Királyság tengerentúli területe
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Andrew Gurr
Adminisztrátor David Morley
Hivatalos nyelv angol
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 270[1]
Népsűrűség 1.3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 207 km²
Időzóna GMT (UTC+0)
Egyéb adatok
Pénznem Font sterling (GBP)
Internet TLD .sh

Tristan da Cunha térképe

Tristan da Cunha vulkanikus szigetcsoport, illetve annak főszigete a dél-Atlanti-óceánon, 2816 kilométerre Dél-Afrikától és 3360 kilométerre Dél-Amerikától. Tristan da Cunha legmagasabb pontja: Queen Mary's Peak, 2062 m. A világ legelszigeteltebb lakott településének számít, a legközelebbi falu 2460 kilométerre északra, Szent Ilona szigetén van.[2]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fősziget egy 2062 méter magas, 11 kilométeres átmérőjű kör alaprajzú vulkáni kúp. Oldalai meredekek, speciális felszerelés nélkül csak néhány helyen lehet rá felkapaszkodni. A kúp tövénél másodlagos vulkáni kitörések nyomán kisebb platók keletkeztek. A legnagyobb sík terület 6 kilométer hosszú és 600 méter széles. Itt élnek a sziget lakosai az Edinburgh of the Seven Seas nevű faluban, amit általában csak „a településnek” neveznek.[2] Éghajlata hűvös, viharos, csapadékos, de igazán hideg soha nincsen. A növényzet ezért szinte szubtrópusi. A fauna viszont az Antarktisz „közelsége” miatt szubarktikus, fókák, pingvinek, albatroszok élnek a szigeten. Több endemikus, röpképtelen madárfaj is kialakult az elszigeteltség körülményei között.[2]

Tristan da Cunha fő szigetének műholdas képe

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetcsoportot Tristão da Cunha portugál admirális fedezte fel 1506-ban, partraszállását azonban a viharos tenger nem tette lehetővé. Az Atlanti-óceán viharainak gyakran kitett, lakatlan szigetcsoportot elsőként 1767-ben francia hajósok térképezték fel. Első állandó lakosa és egyben tulajdonosa, az 1810-ben idetelepedett amerikai Jonathan Lambert volt, akinek 1812-ben bekövetkezett halálát követően 1816-ban Nagy-Britanniához csatolták. A Szent Ilona szigeten száműzetésben élő Bonaparte Napóleon őrzésére az angolok helyőrséget telepítettek Tristan da Cunha szigetre, de a száműzött 1821-ben bekövetkezett halálát követően a helyőrséget áthelyezték, csak néhány telepes, William Glass és felesége valamint két társa maradtak a szigeten. Lakóinak száma 1897-ben 64-re, 1909-ben 95-re emelkedett.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatásilag Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha brit tengerentúli terület autonóm része.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi lakosság halászatból és hajójavításból él, valamint jelentős bevétele származik a bélyegkibocsátásból. A lakók önellátásra rendezkedtek be.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek népessége 271 fő, őseik az Egyesült Királyságból, Hollandiából, az Amerikai Egyesült Államokból és Olaszországból származtak.[3] Legnépesebb város (egyben az egyetlen település): Edinburgh of the Seven Seas. A lakosok összesen 7 családnevet viselnek, mindenki rokona egymásnak.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb vallások az anglikán és a katolikus kereszténység.

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos nyelv az angol.

Népsűrűség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetcsoport népsűrűsége 1,3 fő/km².

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen kikötő létesít kapcsolatot a külvilággal.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A lakosság 100%-ban európai. Mindannyian az Egyesült Királyságból bevándorolt angolok. Forrás: A világ országai, Nyír-Karta BT, 2008
  2. ^ a b c Meurs, i. m. 53. old.
  3. Genealogy and genes: tracing the founding fathers of Tristan da Cunha, European Journal of Human Genetics

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz (Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963 951663 5
  • Meurs, Rinie van. Polar Odyssey. Haarlem: GMB Uitgeverij. ISBN 90-7434531-X (2000) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]