Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: d. sz. 15° 58′, ny. h. 5° 43′

Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha
Saint Helena, Ascension and Tristan da Cunha
 Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha zászlaja
Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha zászlaja
 Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha címere
Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha címere
Nemzeti mottó:
Szent Ilona: Loyal and Unshakeable („Hűséges és rendíthetetlen”)
Tristan da Cunha: Our faith is our strength („Hűségünk az erősségünk”)
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Fővárosa Jamestown
d. sz. 15° 57′, ny. h. 5° 42′
Államforma az Egyesült Királyság tengerentúli területe
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Mark Andrew Capes
Adminisztrátor (Ascension) Colin Wells
Adminisztrátor (Tristan da Cunha) Sean Burns
Hivatalos nyelv angol
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 241
Becsült 5661 fő (2009)
Rangsorban 241
Földrajzi adatok
Terület 420 km²
Egyéb adatok
Pénznem Szent Ilona-i font (SHP)
Hívószám 290 (247 Ascensionon)
Internet TLD .sh

Szent Ilona sziget térképe

Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha (angolul Saint Helena, Ascension and Tristan da Cunha[1]) az Egyesült Királyság tengeren túli területe az Atlanti-óceán déli részén. A terület a vulkanikus eredetű Szent Ilona-szigetből, az Ascension-szigetből és Tristan da Cunha szigeteiből áll. Földrajzilag Afrikához sorolható (távolsága 1868 km Angola partjaitól).

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetet 1502. május 21-én fedezte fel João da Nova portugál hajós, és konstantinápolyi Helenáról (Szent Ilona) nevezte el. A szigetet lakatlanul találta. Egy kápolnát és néhány házat épített, de állandó település ekkor még nem született. Thomas Cavendish volt az első angol, aki járt a szigeten, 1591-ben, nem sokkal a szomszédos Ascension-szigeten bekövetkezett halála előtt.

1645-ben a hollandok települést hoztak létre Szent Ilonán, ami ideiglenesnek bizonyult, hiszen csak 1651-ig létezett, amikor a sziget ellenőrzését a Brit Kelet-indiai Társaság vette át. A hollandok 1673-ban visszafoglalták a szigetet, de két hónap után megint kiűzték őket. A Kelet-indiai Társaság állomáshelynek használta Szent Ilonát hajóinak, amelyek India felé tartottak a Jóreménység foka felé vezető hosszú útvonalon. A sziget első állandó települése Jamestown lett, amelyet Jakab yorki hercegről (angolul James), a későbbi II. Jakab királyról neveztek el.

1815-ben a brit kormány választotta Szent Ilonát Napóleon száműzetésének helyszínéül. A volt császár 1815 októberében érkezett meg, és a „The Briars” nevű helyen szállt meg Jamestown határában decemberig, amikor Longwoodba költözött. Itt halt meg 1821 májusában. Ezekben az években a szigetet megtömték katonákkal, kormányzójának a korona Sir Hudson Lowe-t nevezte ki. A britek ebben az időben foglalták el a szomszédos szigeteket is, hogy megakadályozzák az innen induló esetleges francia kísérleteket Napóleon kiszabadítására. Miután Napóleon meghalt, a Kelet-indiai Társaság visszanyerte a Szent Ilona feletti teljes ellenőrzést, 1834. április 22-éig, amikor egy törvény a szigetet a brit korona fennhatósága alá helyezte.

A második búr háború (18991902) alatt a brit hadsereg mintegy ötezer hadifoglyot tartott fogva a szigeten, hogy a búrok ki ne szabadíthassák őket.

A 2002 januárjában tartott szavazáson a szigetlakók többsége (a szigeten és a távolban) támogatta a repülőtér építésének tervét.

2009. szeptember 1-jén új alkotmányt fogadtak el. A szigetek eddigi nevét, amely Szent Ilona és Tartozékai (angolul Saint Helena and its Dependencies) volt, a mai Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha névre változtatták, egyúttal mindhárom tag egyenrangú lett, teljes autonómiával.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Ilona népessége (a hozzá tartozó, távolabbi szigetekkel együttvéve) 1996-ban 6500 főt tett ki, 2002-ben 7317 lakosa volt. A lakosság jelentős része a fővárosban él.

Népességének pontosan a felét, 50%-ot, az afrikai leszármazottak teszik ki. A fehérek, részint a brit gyarmatosítók utódai, részint amerikaiak, összesen 25%-át teszik ki a lakosságnak. A fennmaradó 25% kínai bevándorló.[2]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság állattenyésztésből, halászatból, valamint kézműves ipari termékeinek eladásából él. A lakosság egy része, a helyi munkalehetőségek hiányában, az Ascension-szigeten és a Falkland-szigeteken dolgozik.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Ilona és tartozékai az Atlanti-óceán déli részén
Csoport Típus Terület (km²) Lakosság Település
Szent Ilona adminisztratív terület 122 4255 Jamestown
Ascension-sziget adminisztratív terület 91 1122 Georgetown
Tristan da Cunha adminisztratív terület 207 284 Edinburgh of the Seven Seas
Összesen 420 5661

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 118 km
  • Repülőterek száma: 1
  • Kikötők száma: 3

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik valaki.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz (Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha témájú médiaállományokat.