Kajmán-szigetek

Cayman Islands

Kajmán-szigetek zászlaja

Kajmán-szigetek címere

Nemzeti mottó: He hath founded it upon the sea
(magyar fordításban „(Ő) a tengerre alapozta”)
Nemzeti himnusz: God Save the Queen

Fővárosa

George Town

é. sz. 19° 17′, ny. h. 81° 22′

Államforma Alkotmányos monarchia
(az Egyesült Királyság
tengerentúli területe)

Vezetők

Királynő

II. Erzsébet brit királynő

Kormányzó Duncan Taylor

Hivatalos nyelv

angol

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Rangsorban 208

Becsült 42 397 fő (2004-es)

Rangsorban 208

Népsűrűség 139,5 fő/km²

GDP 2004-es adatok

Összes nincs adat
PPP: 1939 millió dollár

Egy főre jutó nincs adat
PPP: 32 300 dollár

HDI (2005-ös adat) nincs adat (besoroláson kívül) –

Földrajzi adatok

Terület 259 km²

Rangsorban 206

Víz 1,6%

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Kajmán-szigeteki dollár (KYD)

Nemzetközi gépkocsijel GB

Hívószám 1-345

Internet TLD

.ky

A Kajmán-szigetek (angolul Cayman Islands) egy három szigetből álló szigetcsoport a Karib-tengeren, az Egyesült Királyság tengerentúli területe.

Földrajz [szerkesztés]

A szigetcsoport a nevét egy őshonos gyíkfajtának köszönheti, melyet kezdetben egy krokodilfajtával azonosítottak.

A szigetcsoport összesen 3 szigetből áll: Nagy-Kajmán, Kis-Kajmán és Cayman Brac. A Nagy-Kajmán körülbelül 300 km-re fekszik délre Kubától, illetve kb. 315 km-re északnyugatra Jamaicától. A szigetek teljes alapterülete kb. 262 km², amelyből a legnagyobb részt a Nagy-Kajmán, a maga 197 km²-ével teszi ki. A keleten fekvő Cayman Brac 36 km², a Kis-Kajmán-sziget 26 km² területű. A Nagy-Kajmántól a Kis-Kajmán-sziget kb. 110 km-re keletre fekszik, tőle 8 km-re keletre van a Cayman Brac sziget.

Maguk a szigetek egy tenger alatti hegység, a Kubáig érő Cayman Ridge csúcsai, melyeket korallszirtek öveznek, s alig néhány méterrel emelkednek a tenger szintje fölé. Legmagasabb pontja a Cayman Brac keleti fennsíkján található, ez is csupán 43 méter magas.

Lakosság [szerkesztés]

A körülbelül 42 000 fős lakosság 90%-a a legnagyobb szigeten, Grand Caymanon él. A lakosság 19%-a 15 évnél fiatalabb és csupán körülbelül 5%-a idősebb 65 évnél. Mivel a szigetnek nem volt őslakossága, a mai lakosság teljes egésze az egykori telepesek leszármazottja, vagy betelepült. Az évszázadok alatt egy igen kevert lakosság alakult ki, amely azonban példás harmóniában él együtt. A legelső telepesek nagyrészt Skóciából érkeztek a szigetekre, a később idetelepült fehér lakosság nagy része Angliából, Kanadából és az Egyesült Államokból, a fekete lakosság pedig jórészt Jamaicából települt át.

A legelterjedtebb vallás a kereszténység, amely azonban számtalan felekezetre és szektára oszlik. A legnagyobb közösséget az anglikán egyház mondhatja magáénak, de a katolikus egyház és a kisebb keresztény szekták templomai is szép számmal fellelhetőek a szigetek egész területén. A szigeteken kisszámú zsidó, buddhista, muszlim és hindu közösség is megtalálható.

A lakosság 40%-a fekete-fehér keverék, úgynevezett mulatt. 20% fekete, szintén 20% fehér. A fennmaradó ugyancsak 20% zömmel ázsiai. A mulattok külső megjelenésükben afrikai jellegűek, bár világosabb a bőrszínük a feketéknél. Az afrikai feketék a rabszolgák leszármazottai. A fehérek az európai, brit gyarmatosítók utódai. Az ázsiai bevándorlók többsége Indiából érkezett az országba.

Történelem [szerkesztés]

A Kajmán-szigeteket európai szem először Kolumbusz Kristóf negyedik, utolsó útján látta, 1503. május 10-én. Akkor Las Tortugasnak nevezték, az itt látott sok tengeri teknős után. Az első feljegyzett angol látogató Sir Francis Drake volt, aki 1586-ban partra szállt itt, és Kajmán-szigeteknek nevezte el a helyet. A kajmán helyi indián szó volt az itt élő krokodilfélékre.

A Kajmán-szigetek első feljegyzett állandó lakosa Isaac Bodden volt, aki Grand Cayman szigeten született 1700 körül. Unokája volt a Bodden nevű eredeti betelepülőnek, aki valószínűleg Oliver Cromwell katonája volt Jamaica 1655-ös elfoglalásakor.

A szigeteket a közeli Jamaicával együtt az angolok előbb elfoglalták, majd 1670-ben a madridi szerződéssel jogilag is az övék lett. 1962-ig Jamaica gyarmat része volt, akkor Jamaica független lett a Nemzetközösségen belül, Kajmán-szigetek pedig önálló brit tengerentúli területté vált. A külügyek, a honvédelem, s gazdasági ügyek egy része a brit királynő (de facto a brit kormány) által kinevezett kormányzó hatáskörébe tartozik. A többi ügyet a hely lakosok által választott parlament, s választásokon nyertes párt által delegált főminiszter intézi.

Grand Cayman szigeten 2004. szeptember 11-12-én hurrikán pusztított. A károk a sziget 70%-át érintették, sok épület tönkrement. Hasonlóan súlyos hurrikán előtte 86 évvel volt. Megszakadt a víz- és a villanyellátás, valamint a hírközlés. A szigeten azonnal nagyszabású újjáépítés indult, két éven belül helyreállították a hurrikán előtti infrastruktúrát. A Kajmán-szigeteké az a kétes dicsőség, hogy ők a legjártasabbak a hurrikánkárok helyreállításában a történelemben. A szigetek helyzete miatt a Kajmán-szigeteket gyakrabban éri hurrikán, mint az Atlanti térség bármely más helyét, átlag 2,23 évente. Manapság a Kajmán-szigeteken a legmagasabb az életszínvonal a karibi térségben, a virágzó turizmusnak és pénzügyi szektornak köszönhetően.