Aruba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aruba
Aruba
Aruba zászlaja
Aruba zászlaja
Aruba címere
Aruba címere
Nemzeti himnusz: Aruba Dushi Tera
Fővárosa Oranjestad
é. sz. 12° 30′, ny. h. 70° 01′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
államfő Vilmos Sándor holland király
kormányzó Fredis Refunjol
miniszterelnök Mike Eman
Hivatalos nyelv holland, angol, spanyol
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 203
Becsült 101 484 [1] fő (2010. szeptember)
Rangsorban 203
Népsűrűség 363 fő/km²
GDP 2005
Összes 2,258 mrd
Egy főre jutó 22 000
Földrajzi adatok
Terület 193 km²
Víz 0%
Időzóna UTC-4 (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Arubai florin (AWG)
Nemzetközi gépkocsijel NA
Hívószám 297
Internet TLD .aw
Közlekedés iránya jobb oldali

Aruba térképe

Aruba egy kb. 36 km hosszú és max. 11 km széles sziget a Karib-tenger déli részén, összterülete 180 km². A Kis-Antillák ún. ABC-szigeteinek része, 29 km-re északra a venezuelai Falcón államhoz tartozó Paraguaná félszigettől. Formailag Hollandiához tartozik, mint autonóm terület. Lakossága 103.065 fő volt 2009-ben. A sziget éghajlata meglehetősen száraz, kevés helyen találni a karibi térségben megszokott buja trópusi növényzetet.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karib-tengeri korallsziget 36 km hosszú és 11 km széles (majdnem három és félszer nagyobb, mint a Szentendrei-sziget.) Legmagasabb pontja a Jamamota (188 m). Éghajlata különösen száraz, az évi átlagos csapadék 500 mm körül mozog, az évi középhőmérséklet, csekély ingadozással, 27 °C. A passzátszerű forgószelek tovább fokozzák a szárazságot. Felszíni édesvizei nincsenek. Felszíne kopár, itt-ott kaktuszok és divi-divi fák (Cesalpina coriaria) találhatók. Ivóvizet a világ egyik legnagyobb tengervíz-sótalanítójából nyernek (napi 10.000 m³).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aruba első lakói arawak indiánok voltak. Caquetiosnak nevezik őket, a karibok támadása elől menekültek a mai Venezuelából. A caquetios indiánok sokkal inkább Dél-Amerikához kötődnek, mint a karibi térséghez, mert Aruba távolsága a többi karibi szigethez kenuval nagyon nehézzé teszi az utat.

Európaiak először akkor hallottak Arubáról, amikor Amerigo Vespucci és Alonso de Ojeda erre járt 1499 augusztusában. Vespucci négy levelet írt Lorenzo di Pierfrancesco de' Medicinek. Ezek egyikében leírja útjukat Venezuela partjai mentén. Ír egy szigetről, amely brazilfával van benőve és ettől tíz leagua távolságra van egy hely, ahol úgy épültek a házak, mint Velencében. Egy másik levélben leír egy kis szigetet, ahol nagy, magas emberek élnek, és az expedíció úgy gondolta, hogy itt nem érdemes letelepedni.

Aruba 1508 és 1636 között spanyol gyarmat volt. Az első pap egy arubai indián főnök, másként kacika volt. Simasnak hívták és ajándékba adtak neki egy fakeresztet. 1508-ban Alonso de Ojedát nevezték ki Aruba, vagy "Nueva Andalucia" első kormányzójának. Spanyolország másik kormányzót is kinevezett, Juan Martinez de Ampuest. Az 1525 novemberében kibocsátott "cédula real", királyi rendelet felhatalmazta Ampuést, hogy újra betelepítse a néptelenné vált Aruba, Curaçao és Bonaire szigeteket. A spanyol uralom alatti bennszülöttek valamivel több jogot élveztek, mint egy átlagos észak-európai farmer akkoriban.

1528-ban Ampuest felváltotta a Welser kereskedőház megbízottja. Aruba holland igazgatás alatt volt 1636-tól, kezdetben Peter Stuyvesant igazgatta. Előtte Stuyvesant különleges megbízatással tartózkodott Arubán 1642 novemberében és decemberében. A Holland Nyugat-Indiai Társaság igazgatása alatt állt „Új-Hollandia és Curaçao” 1648-tól 1664-ig. A Társaság a holland kormány által 1629-ben kibocsátott szabadalom alapján működött, amit Arubára is alkalmaztak. A hollandok egy írt neveztek ki Aruba parancsnokának (Commandeur) 1667-ben.

A britek 1799 és 1802, valamint 1805 és 1816 között tartották megszállva.

1806 augusztusában néhány hétig itt tartózkodott Francisco de Miranda tábornok 200 szabadságharcosból álló csoportjával, azután elindult Venezuela felszabadítására a spanyol uralom alól.

1933-ban küldte Aruba az első feliratot a holland királynőnek a külön státusz és autonómia ügyében. A II. világháborúban az itteni olajfinomító volt a legnagyobb a régióban és fontos szerepe volt a szövetségesek ellátásában. Aruba brit védnökség alatt állt 1940-től 1942-ig és az Egyesült Államokéban 1942-től 1945-ig. 1942. február 16-án az olajfinomítót megtámadta a U-156 jelű német tengeralattjáró Werner Hartenstein parancsnoksága alatt. Az akció sikertelen volt. (Az U-156-ot később felfedezte és elsüllyesztette egy amerikai repülőgép, miközben a legénység napozott. A támadást csak egy ember élte túl.) 1944 márciusában Eleanor Roosevelt tett rövid látogatást az itt állomásozó amerikai csapatoknál.

Aruba 1986-ig a Holland Antillák része volt, ekkor vált önálló autonóm tagjává a Holland Királyságnak. 1990-ig tervezték a teljes önállóvá válást, de végül lemondtak erről a státuszváltásról.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros, Oranjestad

Lakossága főleg meszticekből áll (fehér-karibi indián 80%), és 20% karibi indián.

Vallási megoszlás: római katolikus 82%, protestáns 8%, hindu, muzulmán, konfuciánus, zsidó.

Beszélt nyelvek: holland (hivatalos), papiamento (spanyol, portugál, holland és angol pidzsin nyelv), angol (széles körben ismert) és spanyol.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1924-óta a Venezuelából behozott kőolaj finomításából és exportálásán alapult a gazdaság. Manapság már az idegenforgalom és az off-shore tevékenység a meghatározó. Ezen kívül jelentős az aranybányászat, a foszfátbányászat (Aruba Phosphaat Maatschappi), az aloeexport. Külkereskedelmének több mint 60%-át az Egyesült Államokkal bonyolítja le.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turistabuszok
  • Közutak hossza: 800 km
  • Repülőterek száma: 1
  • Kikötők száma: 3

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete, Oranjestad

A miniszterelnökök listája:

Név hivatali ideje
Henny Eman 1986. január 1. – 1989. február 9.
Nelson O. Oduber 1989. február 9. – 1994. július 29.
Henny Eman 1994. július 29. – 2001. október 30.
Nelson O. Oduber 2001. október 30. – 2009. október 30.
Mike Eman 2009. október 30. óta

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajtaütés (Knock Off) arubai-hongkongi-amerikai akciófilm, 91 perc, 1998 szereplő(k): Jean-Claude Van Damme

Kísérlet (Control) amerikai-arubai akcióthriller, 90 perc, 2004 rendező: Tim Hunter szereplők: Ray Liotta (Lee Ray) Michelle Rodriguez (Teresa) Willem Dafoe (Copeland)

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aruba témájú médiaállományokat.