Jobb és bal oldali közlekedés
A közlekedés irányát sok esetben nem határozták illetve határozzák meg egységes szabályok. A hajtási irányokat az évszázados szokásjog és a praktikum befolyásolták. A hajtási irány megváltoztatása rendkívüli körültekintést, hosszas előkészítő munkát és jelentős anyagi erőforrásokat igényel. Az egységes közigazgatású országokban (mint például a hadsereg által elfoglalt területeken is) célszerű az egységes közlekedési rend fenntartása. A hajtási irány megváltoztatását a közlekedési környezet és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások is nagyban befolyásolják, így maradhatott meg a zártpályás rendszereknél a bal oldali közlekedés.
Magyarországon a közúti közlekedésben 1941-ben tértek át a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre, de pl. a kisföldalatti teljes rekonstrukciójáig (1973) ott fennmaradt a bal oldali forgalom. Jelenleg Magyarországon baloldali irányú közlekedés van érvényben a Déli pályaudvar - Kelenföldi pályaudvar, a Keleti pályaudvar - Rákos vasútállomás között, és a gödöllői HÉVen. Utóbbin valószínűleg a teljes rekonstrukciója esetén térnek át a jobb oldali közlekedésre.
A Napóleonnal kapcsolatos szóbeszédet, hogy ő rendelte el az általa meghódított területeken a jobb oldali közlekedést – megtalálható a Die Zeit legendarovatában. Eszerint Napóleon valóban elrendelte az általa meghódított területeken a jobbkezes közlekedést, de ehhez az angoloknak semmi közük nem volt; Napóleon csak az addigi gyakorlatot intézményesítette, néhány korábban balkezes országban is. Ráadásul a francia seregek visszavonulását követően a felszabadult országok visszatértek a bal oldali közlekedésre. A 20. század közepéig emellett is maradtak.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Körülbelül a világ lakosságának 34% vezet a bal oldalon, 66% a jobb oldalon. Az utak hosszának arányában 28% a bal oldali, 72% a jobb oldali közlekedésre épült, annak ellenére, hogy eredetileg szinte az egész világon az 1700-as évekig bal oldali közlekedés volt, mivel ez az ésszerűbb a jobbkezesek számára.
A feljegyzések szerint az ókori Rómában bal oldali közlekedés volt. Ennek pontos oka nem ismert, de feltehetően arra vezethető vissza, hogy az ókorban a lakók rendszeresen magukkal hordták fegyvereiket, elsősorban kardjukat. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, ezért biztonságosabbnak érezte, ha egy ismeretlennel szemben a bal oldalon halad, így a rosszindulattal felé közeledőre gyorsabban ránthatta kardját.
Más magyarázat szerint (Parkinson törvénye/A káderezés): „Ha a kardot jobb kézzel forgatták, akkor a hüvelyt bal oldalon kellett viselni. Baloldalt viselt kardhüvellyel azonban fizikailag lehetetlen jobbról felülni a lóra. ... Ha viszont az ember bal oldalról száll lóra, akkor a lovat az út bal szélére vezeti, hogy felszállás közben ne akadályozza a forgalmat” – ezért természetes, hogy elindulása után is bal oldalon közlekedik.
A középkorban a hintók, szekerek szintén a bal oldalon közlekedtek. A gyalogosok a járdával nem rendelkező utakon a járművekkel szemben, az út jobb oldalán közlekedtek. A nagy francia forradalom idején szimbolikus jelentősége volt annak, ki melyik oldalon halad: a szegények a jobb oldalon, a forradalom ellenségei, az arisztokraták pedig a bal oldalon. Így nem csoda, hogy Napóleon a közlekedés megváltoztatása mellett döntött. A rossz nyelvek szerint döntésében szerepet játszott az is, hogy ő maga balkezes volt. Napóleon fél Európát elfoglalta, és ezekben az országokban bevezette a jobb oldali közlekedést.
Vannak tanulmányok, amelyek azt sugallják, hogy a bal oldali közlekedés biztonságosabb[forrás?], mint a jobb oldali. A legtöbb embernek ugyanis a látás terén is a jobb oldala a domináns. Bal oldali közlekedés esetén pedig, például egy előzésnél, a domináns jobb szem pontosabban képes a távolságot és a sebességet megbecsülni.
Érdekes kérdés még ezzel kapcsolatban a jobbkéz-szabály. Ugyanis ennek a gyakorlatban a baloldali közlekedésben van értelme, mert az autó vezetője jobb oldalon ülve közvetlenül kilát jobbra. Ez szinte minden helyzetben előny a kontinentális állapotokhoz képest, akkor meg különösen, ha egy nem teljesen derékszögű kereszteződésben kellene egy kicsit jobbra hátrafelé látni. Fokozottabb a probléma széles járművek (teherautó, busz) esetén.
Jobb oldali közlekedés [szerkesztés]
- A szembejövő forgalom balról érkezik.
- Balra kanyarodáskor keresztezni kell a szembejövő sávot.
- A közúti jelzések általában az út jobb oldalán vannak elhelyezve.
- Balról kell előzni.
- A körforgalmakban az óramutatóval ellentétes irányban kell haladni.
- A gyalogosoknak kétirányú úton való átkeléskor először balra kell nézniük.
- A legtöbb járműnek a bal oldalon van a kormánya.
Bal oldali közlekedés [szerkesztés]
- A szembejövő forgalom jobbról érkezik.
- Jobbra kanyarodáskor keresztezni kell a szembejövő sávot.
- A közúti jelzések általában az út bal oldalán vannak elhelyezve.
- Jobbról kell előzni.
- A körforgalmakban az óramutatóval megegyező irányban kell haladni.
- A gyalogosoknak kétirányú úton való átkeléskor először jobbra kell nézniük.
- A legtöbb járműnek a jobb oldalon van a kormánya.
Forrás [szerkesztés]
- http://www.7torony.hu/content.php?c=15828
- C. Northcote Parkinson: Parkinson törvénye, Minerva, Bp. 1983, 89.o.

