Nauru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ripublik Naoero
Republic of Nauru

Nauru zászlaja Nauru címere
Nemzeti mottó: God's Will First
Himnusz: Nauru Bwiema
Főváros	hivatalosan nincs
Legnagyobb város	Yaren
Államforma	köztársaság
- Elnök	Marcus Stephen
Hivatalos nyelv	angol, naurui
függetlenség
- kikiáltása	1968. január 31.
Terület
- Összes	21 km² (193.)
Népesség
- 2005 évi becslés	13 005  (220.)
- Népsűrűség	621 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Ausztrál dollár (AUD)
Időzóna	(UTC+12)
Internet TLD	.nr
Nemzetközi gépkocsijel	NAU
Hívószám	+674
parlament repülőtér foszfátüzem foszfátbánya zátony zátony Buada-lagúna Csendes-óceán térkép szerkesztése

Nauru szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában. Területe 21,3 négyzetkilométer. Felszíne korallmészkőből és foszfátból épül fel. A sziget lapos korall atoll.

Trópusi éghajlat sok csapadékkal, főként november és február között.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Éghajlat 1.3 Növény- és állatvilág 2 Gazdasága 3 Történelme 4 Lakosság 5 Politika 5.1 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 5.2 Külképviselet 5.3 Pártok 5.4 Védelmi politika 6 Ünnepnapok 7 Közigazgatás 8 Települések 9 Közlekedés 10 Kultúra 11 Sport 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Gazdasága

Foszfátbányászata világgazdasági jelentőségű (elsősorban Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba, és Nagy-Britanniába exportálják). Gazdasága foszfátexportáláson alapszik, amelyből a készletek hamarosan kimerülnek. Emellett a hajózás, a légi közlekedés és a kikötői vám jelent főbb bevételi forrásokat.

[szerkesztés] Történelme

John Fearn fedezte fel 1798-ban. 1888-ban Németország annektálta, ezt a szigeten élő német telepesek kérték, a köztük és bennszülöttek 12 klánja közt kialakult feszült viszonyok miatt. 1914-ben az ausztrálok kezére kerül, 1919-ben brit mandátumú terület, a japán hódítást (1942-1945) leszámítva az ausztrálok igazgatták függetlensége elnyeréséig, 1968-ig. 1969-től a Brit Nemzetközösség tagja.

[szerkesztés] Lakosság

2006-ban 13 287 fő volt az ország lakossága, ennek 69%-a őslakos, 13%-a kiribati, 9%-a tuvalui, 2,5%-a fülöp-szigeteki és 2%-a kínai.

A lakosság többsége keresztény. A keresztények 57%-a protestáns, 44%-a a Naurui egyház tagja, 24%-a katolikus. A lakosság 5%-a buddhista és taoista. 2%-a bahai vallású.

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Nauru egy népképviseleti demokratikus köztársaság. Az államfő az elnök, aki egyben a kormány vezetője is. A 18 tagú, egykamarás parlamentet háromévente választják. Naurunak nem jelentős a pártpolitikája; a jelöltek általában függetlenek. A három legjelentősebb politikai párt a Demokrata Párt, a Naurui Első Párt és a Központi Párt.

[szerkesztés] Külképviselet

Az alábbi országokban vannak diplomatái: Ausztrália, Fidzsi-szigetek, Nagy-Britannia, India, Japán, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld, USA.

[szerkesztés] Pártok

• Naoero Amo, Nauru First Party
• Naurui Demokratikus párt, Democratic Party
• Naurui Centrumpárt, Centre Party

[szerkesztés] Védelmi politika

[szerkesztés] Ünnepnapok

Mikor van?	Angol neve	Magyar neve
január 1.	New Year's Day	Újév
január 31.	Independence Day	függetlenségi nap
tavasz	Easter	húsvét
Május 17.	Constitution Day	Az alkotmány napja
Október 26.	Angam Day	A hazatérés napja
December 25-26	Christmas	karácsony

[szerkesztés] Közigazgatás

Rangsor	Körzet	Régi neve	terület (hektár)	Lakosság (2005)	falusi
1	Aiwo	Aiue	100	1.092	8
2	Anabar	Anabar	143	502	15
3	Anetan	Añetañ	100	516	12
4	Anibare	Anybody	314	160	17
5	Baiti	Beidi	123	572	15
6	Boe	Boi	66	795	4
7	Buada	Buada	266	717	14
8	Denigomodu	Denikomotu	118	2.827	17
9	Ewa	Eoa	117	318	12
10	Ijuw	Ijub	112	303	13
11	Meneng	Meneñ	288	1.830	18
12	Nibok	Ennibeck	136	432	11
13	Uaboe	Ueboi	97	335	6
14	Yaren	Moqua	150	820	7
	Nauru	Naoero	2.130	11.218	169

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Közlekedés

• Lásd még: Naurui Nemzetközi Repülőtér

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Jane's Nauru Honlap
• Vízuminformáció
• Nauru a CIA World Factbook-ban
• Domain .nr
• Air Nauru (AN)
• turisztikai információk
• országinformációk az osztrák külügyminisztérium alapján
• Időjárás

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga