Nauru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: d. sz. 0° 31′ 44″, k. h. 166° 56′ 04″

Naurui Köztársaság
Republic of Nauru
Ripublik Naoero
Naurui Köztársaság zászlaja
Naurui Köztársaság zászlaja
Naurui Köztársaság címere
Naurui Köztársaság címere
Nemzeti mottó: God's Will First
Nemzeti himnusz: Nauru Bwiema
Nauru on the globe (Polynesia centered).svg

Fővárosa Yaren (de facto)
d. sz. 0° 32′, k. h. 166° 56′
Legnagyobb város Yaren
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Sprent Dabwido
Hivatalos nyelv angol, naurui
kikiáltása 1968. január 31.

Tagság ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 237
Becsült 9 945 [1] fő (2011. október)
Rangsorban 237
Népsűrűség 621 fő/km²
GDP
Összes 70 millió USD (2012)[2]
Földrajzi adatok
Terület 21 km²
Rangsorban 193
Egyéb adatok
Pénznem Ausztrál dollár (AUD)
Nemzetközi gépkocsijel NAU
Hívószám 674
Internet TLD .nr
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nauru témájú médiaállományokat.

Nauru szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában. Fővárosa hivatalosan nincs. Területe 21,3 négyzetkilométer. Felszíne korallmészkőből és foszfátból épül fel. A sziget lapos korall atoll.

Trópusi éghajlat sok csapadékkal, főként november és február között.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nauru szigete
Kimerült foszfátbánya Naurun

Az Egyenlítőtől 0,5-fokra délre található Mikronéziában, a Csendes-óceán nyugati medencéjében. A legközelebbi szárazföld Kiribati-hoz tartozó Banaba Island 300 km-re keletre. Óceánia legkisebb önálló állama. A korallmészkőből álló ovális sziget belső fennsíkját vastag foszfátréteg borította. Mára csaknem teljesen kibányászták, mészkősziklás táj maradt vissza. Legmagasabb pontja 65 méter a tengerszinttől.

A szigetet korallzátony veszi körül. Ezen mesterséges átjárókat vágtak, hogy a hajók megközelíthessék a szigetet. A 100-300 méter széles parti sávban laknak az emberek és ez a sáv alkalmas földművelésre. Délnyugaton van egy kis belső lagúna, annak a partja is lakó- és mezőgazdasági terület. A sziget belseje pedig az említett, eredetileg foszfátsziklákból álló fennsík.

Az ivóvíz kevés. Gyűjtik az esővizet, de erősen függ a lakosság a sziget egyetlen, elöregedett tengervíz-sótalanító üzemétől.

Az éghajlat egész évben egyenletesen meleg. A levegő mindig párás, de a csapadék eloszlása egyenlőtlen, éven belül is, és a különböző évek között is nagy ingadozás lehetséges. Ez az El Niño jelenségtől függ.

Élővilág, környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget eredeti élővilágának nagy kárt okozott a kókusztermesztés bevezetése és a behurcolt állatok: patkány, kutya, macska, sertés. Jelenleg mindössze 60 növényfaj él a szigeten. Nincs őshonos emlős, de él egy őshonos nádiposzáta faj és vannak őshonos rovarok, rákok. A tengerbe ömlő foszfáttartalmú iszap súlyosan károsította a környező tengerek élővilágát is, megritkultak a környéken a halak.

Súlyos aggodalmat okoz az éghajlatváltozástól és főleg a tengerszint esetleges megemelkedésétől való félelem. A sziget területének legkevesebb 80%-a elég magasan van, de pontosan ez a magasabban fekvő terület jelenleg lakhatatlan. Folyik egy bányarehabilitációs program.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Foszfátbányászata világgazdasági jelentőségű volt Naurunak (elsősorban Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba, és Nagy-Britanniába exportálták). Gazdasága foszfátexportáláson alapozódott, mígnem a készletek 2007-ben végleg kimerültek. Most már a hajózásból, a légi közlekedésből és a kikötői vám szedéséből próbálja átrendezni a naurui állam a gazdaságot. Jelentős bevételt hoz az Ausztrália által fenntartott menekülttábor bérleti díja, ahová az illegális bevándorlókat deportálják.[3]

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Fearn fedezte fel 1798-ban. 1888-ban Németország annektálta, ezt a szigeten élő német telepesek kérték, a köztük és bennszülöttek 12 klánja közt kialakult feszült viszonyok miatt. 1914-ben az ausztrálok kezére kerül, 1919-ben brit mandátumú terület, a japán megszállást (1942-1945) leszámítva az ausztrálok igazgatták függetlensége elnyeréséig, 1968-ig. 1969-től a Brit Nemzetközösség tagja.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban 13 287 fő volt az ország lakossága, ennek 69%-a őslakos, 13%-a kiribati, 9%-a tuvalui, 2,5%-a Fülöp-szigeteki és 2%-a kínai.

A lakosság többsége keresztény. A keresztények 57%-a protestáns, 44%-a a Naurui egyház tagja, 24%-a katolikus. A lakosság 5%-a buddhista és taoista. 2%-a bahai vallású.

Nauru kis ország révén kevés termőfölddel és vízzel rendelkezik, ezért sok készételt és konzervet importál. Ennek az lett a következménye, hogy az ország 40%-a cukorbeteg.[4]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ludwig Scotty, korábbi elnök (2004-2007)
A naurui parlament épülete

Nauru egy népképviseleti demokratikus köztársaság. Az államfő az elnök, aki egyben a kormány vezetője is. A 18 tagú, egykamarás parlamentet háromévente választják. Naurunak nem jelentős a pártpolitikája; a jelöltek általában függetlenek. A három legjelentősebb politikai párt a Demokrata Párt, a Naurui Első Párt és a Központi Párt.

Külképviselet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi országokban vannak diplomatái: Ausztrália, Fidzsi-szigetek, Nagy-Britannia, India, Japán, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld, USA.

Pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Naoero Amo, Nauru First Party
  • Naurui Demokratikus párt, Democratic Party
  • Naurui Centrumpárt, Centre Party

Védelmi politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor van? Angol neve Magyar neve
január 1. New Year's Day Újév
január 31. Independence Day függetlenségi nap
tavasz Easter húsvét
Május 17. Constitution Day Az alkotmány napja
Október 26. Angam Day A hazatérés napja
December 25-26 Christmas karácsony

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország körzetei
Rangsor Körzet Régi neve terület
(hektár)
Lakosság
(2005)
falusi
1 Aiwo Aiue 100 1.092 8
2 Anabar Anabar 143 502 15
3 Anetan Añetañ 100 516 12
4 Anibare Anybody 314 160 17
5 Baiti Beidi 123 572 15
6 Boe Boi 66 795 4
7 Buada Buada 266 717 14
8 Denigomodu Denikomotu 118 2.827 17
9 Ewa Eoa 117 318 12
10 Ijuw Ijub 112 303 13
11 Meneng Meneñ 288 1.830 18
12 Nibok Ennibeck 136 432 11
13 Uaboe Ueboi 97 335 6
14 Yaren Moqua 150 820 7
Nauru Naoero 2.130 11.218 169

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nauru 30 km-es közúthálózattal rendelkezik, ebből 24 km burkolt és 6 km burkolatlan. A vasúthálózat csupán 3,9 km-es, amit kizárólag teherszállítási célokra használnak. A szigeten működik egy mesterséges kikötő és egy nemzetközi repülőtér. Nauru nemzeti légitársasággal is rendelkezik Our Airline néven.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nauruban a lakosság 94%-a túlsúlyos,[5] az országban nem túl népszerű a sport. Nauru legnagyobb sikersportága a súlyemelés. Az ország eddig négy alkalommal képviselte magát a Nyári Olimpiai játékokon: 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben, és 2008-ban. A 2008-as pekingi olimpián egy versenyző, Itte Detenamo képviselte az országot súlyemelésben, a +105 kg-os súlycsoportban, ahol szakításban 175 kg-os eredménnyel a 9., lökésben 210 kg-os eredménnyel a 10., összetettben pedig 385 kg-os végeredményt ért el. Detenamo kétszeres Óceánia bajnok (2006, 2007), és egyszeres ezüstérmes (2008).

A 2004-es athéni olimpián három naurui képviselte hazáját: Yukio Peter, Itte Detenamo és Reanna Maricha Solomon. Mindhárman súlyemelésben indultak. A megnyitó ünnepségen Yukio Peter vitte a naurui zászlót. Yukio Peter a férfi 69-kg-os kategóriában 302,5 kg-mal összetettben 8. helyet ért el, Itte Detenamo a férfi +105 kg-osok közt összetettben 347,5 kg-os eredménnyel a 14. helyen végzett, Reanna Maricha Solomon pedig a női +75 kg-os súlycsoportban, 220 kg-os teljesítménnyel a 11. helyen zárt.

A 2000-ben Sydney-ben rendezett nyári olimpián két sportoló delegálta magát a játékokra: Cherico Detenamo és Marcus Stephen. A zászlóvivő Marcus Stephen volt. Cherico Detenamo a férfi 100 m-es síkfutásban indult, de az első fordulóban kizárták doppingvétség miatt. Marcus Stephen a férfi 62 kg-os súlyemelésben képviselte Naurut, és 285 kg-os összetett eredményével 11. helyezett lett.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálási adat
  2. Country Profile - CountryWatch Nauru. countrywatch.com. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (angolul)
  3. Éhségsztrájkba kezdtek a börtönszigetté alakított miniállambanOrigo, 2012. november 5.
  4. cukorbeteg
  5. Nauru tops obesity league The Independent (Hozzáférés: 2011. június 27.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nauru témájú médiaállományokat.