Nauru

Ripublik Naoero
Republic of Nauru
	zászló
	Nemzeti mottó: God's Will First
	Himnusz: Nauru Bwiema
Főváros	hivatalosan nincs
Legnagyobb város	Yaren
Államforma	köztársaság
- Elnök	Marcus Stephen ; ;
Hivatalos nyelv	angol, naurui
függetlenség
- kikiáltása	1968. január 31.
Terület
- Összes	21 km² (193.)
Népesség
- 2005 évi becslés	13 005 (220.)
- Népsűrűség	621 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Ausztrál dollár (AUD)
Időzóna	(UTC+12)
Internet TLD	.nr
Nemzetközi gépkocsijel	NAU
Hívószám	+674
	parlament Naurui; nemzetközi; repülőtér foszfátüzem foszfátbánya zátony zátony Buada-lagúna Déli-; Csendes-; óceán
	térkép szerkesztése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 8.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Nauru szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában. Területe 21,3 négyzetkilométer. Felszíne korallmészkőből és foszfátból épül fel. A sziget lapos korall atoll.

Trópusi éghajlat sok csapadékkal, főként november és február között.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
- 1.1 Élővilág, környezetvédelem
2 Gazdasága
3 Történelme
4 Lakosság
5 Politika
6 Ünnepnapok
7 Közigazgatás
8 Települések
9 Közlekedés
10 Kultúra
11 Sport
- 11.1 Olimpia
12 Források
13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Az Egyenlítőtől 0,5-fokra délre található Mikronéziában a Csendes-óceán nyugati medencéjében. A legközelebbi szárazföld Kiribati-hoz tartozó Banaba Island 300 km-re keletre. Óceánia legkisebb önálló állama. A korallmészkőből álló ovális sziget belső fennsíkját vastag foszfátréteg borította. Mára csaknem teljesen kibányászták, mészkősziklás táj maradt vissza. Legmagasabb pontja 65 méter a tengerszinttől.

A szigetet korallzátony veszi körül. Ezen mesterséges átjárókat vágtak, hogy a hajók megközelíthessék a szigetet. A 100 - 300 méter széles parti sávban laknak az emberek és ez a sáv alkalmas földművelésre. Délnyugaton van egy kis belső lagúna, annak a partja is lakó- és mezőgazdasági terület. A sziget belseje pedig az említett, eredetileg foszfátsziklákból álló fennsík.

Az ivóvíz kevés. Gyűjtik az esővizet, de erősen függ a lakosság a sziget egyetlen, elöregedett tengervíz sótalanító üzemétől.

Az éghajlat egész évben egyenletesen meleg. A levegő mindig párás, de a csapadék eloszlása egyenlőtlen, éven belül is, és a különböző évek között is nagy ingadozás lehetséges. Ez az El Niño jelenségtől függ.

[szerkesztés] Élővilág, környezetvédelem

A sziget eredeti élővilágának nagy kárt okozott a kókusztermesztés bevezetése és a behurcolt állatok: patkány, kutya, macska, sertés. Jelenleg mindössze 60 növényfaj él a szigeten. Nincs őshonos emlős, de él egy őshonos nádiposzáta faj és vannak őshonos rovarok, rákok. A tengerbe ömlő foszfáttartalmú iszap súlyosan károsította a környező tengerek élővilágát is, megritkultak a környéken a halak.

Súlyos aggodalmat okoz az éghajlatváltozástól és főleg a tengerszint esetleges megemelkedésétől való félelem. A sziget területének legkevesebb 80%-a elég magasan van, de pontosan ez a magasabban fekvő terület jelenleg lakhatatlan. Folyik egy bányarehabilitációs program.

[szerkesztés] Gazdasága

Bővebben: Nauru gazdasága

Foszfátbányászata világgazdasági jelentőségű (elsősorban Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba, és Nagy-Britanniába exportálják). Gazdasága foszfátexportáláson alapszik, amelyből a készletek hamarosan kimerülnek. Emellett a hajózás, a légi közlekedés és a kikötői vám jelent főbb bevételi forrásokat.

[szerkesztés] Történelme

Bővebben: Nauru történelme

John Fearn fedezte fel 1798-ban. 1888-ban Németország annektálta, ezt a szigeten élő német telepesek kérték, a köztük és bennszülöttek 12 klánja közt kialakult feszült viszonyok miatt. 1914-ben az ausztrálok kezére kerül, 1919-ben brit mandátumú terület, a japán megszállást (1942-1945) leszámítva az ausztrálok igazgatták függetlensége elnyeréséig, 1968-ig. 1969-től a Brit Nemzetközösség tagja.

[szerkesztés] Lakosság

2006-ban 13 287 fő volt az ország lakossága, ennek 69%-a őslakos, 13%-a kiribati, 9%-a tuvalui, 2,5%-a fülöp-szigeteki és 2%-a kínai.

A lakosság többsége keresztény. A keresztények 57%-a protestáns, 44%-a a Naurui egyház tagja, 24%-a katolikus. A lakosság 5%-a buddhista és taoista. 2%-a bahai vallású.

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ludwig Scotty, korábbi elnök (2004-2007)

A naurui parlament épülete

Nauru egy népképviseleti demokratikus köztársaság. Az államfő az elnök, aki egyben a kormány vezetője is. A 18 tagú, egykamarás parlamentet háromévente választják. Naurunak nem jelentős a pártpolitikája; a jelöltek általában függetlenek. A három legjelentősebb politikai párt a Demokrata Párt, a Naurui Első Párt és a Központi Párt.

[szerkesztés] Külképviselet

Az alábbi országokban vannak diplomatái: Ausztrália, Fidzsi-szigetek, Nagy-Britannia, India, Japán, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld, USA.

[szerkesztés] Pártok

Naoero Amo, Nauru First Party
Naurui Demokratikus párt, Democratic Party
Naurui Centrumpárt, Centre Party

[szerkesztés] Védelmi politika

[szerkesztés] Ünnepnapok

Mikor van?	Angol neve	Magyar neve
január 1.	New Year's Day	Újév
január 31.	Independence Day	függetlenségi nap
tavasz	Easter	húsvét
Május 17.	Constitution Day	Az alkotmány napja
Október 26.	Angam Day	A hazatérés napja
December 25-26	Christmas	karácsony

[szerkesztés] Közigazgatás

Az ország körzetei

Rangsor	Körzet	Régi neve	terület (hektár)	Lakosság (2005)	falusi
1	Aiwo	Aiue	100	1.092	8
2	Anabar	Anabar	143	502	15
3	Anetan	Añetañ	100	516	12
4	Anibare	Anybody	314	160	17
5	Baiti	Beidi	123	572	15
6	Boe	Boi	66	795	4
7	Buada	Buada	266	717	14
8	Denigomodu	Denikomotu	118	2.827	17
9	Ewa	Eoa	117	318	12
10	Ijuw	Ijub	112	303	13
11	Meneng	Meneñ	288	1.830	18
12	Nibok	Ennibeck	136	432	11
13	Uaboe	Ueboi	97	335	6
14	Yaren	Moqua	150	820	7
	Nauru	Naoero	2.130	11.218	169

[szerkesztés] Települések

Bővebben: Nauru települései

[szerkesztés] Közlekedés

Bővebben: Nauru közlekedése

Lásd még: Naurui nemzetközi repülőtér

Nauru 30 km-es közúthálózattal rendelkezik, ebből 24 km burkolt és 6 km burkolatlan. A vasúthálózat csupán 3,9 km-es amit kizárólag teherszállítási célokra használnak. A szigeten működik egy mesterséges kikötő és egy nemzetközi repülőtér. Nauru nemzeti légitársasággal is rendelkezik Our Airline néven.

[szerkesztés] Kultúra

Bővebben: Naurui kultúra

[szerkesztés] Sport

Bővebben: Nauru sportélete

[szerkesztés] Olimpia

Nauruban a lakosság 94%-a kövér, az országban nem túl népszerű a sport. Nauru legnagyobb sikersportága a súlyemelés. Az ország eddig négy alkalommal képviselte magát a Nyári Olimpiai játékokon: 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben, és 2008-ban. A 2008-as olimpián egy versenyző, Itte Detenamo képviselte az országot súlyemelésben, a +105 kg-os súlycsoportban, ahol szakításban 175 kg-os eredménnyel a 9., lökésben 210 kg-os eredménnyel a 10., összetettben pedig 385 kg-os végeredményt ért el. Detenamo kétszeres Óceánia bajnok (2006, 2007), és egyszeres ezüstérmes (2008).

A 2004-es Nyári Olimpián három naurui képviselte hazáját: Yukio Peter, Itte Detenamo és Reanna Maricha Solomon. Mindhárman súlyemelésben indultak. A megnyitó ünnepségen Yukio Peter vitte a Naurui zászlót. Yukio Peter a férfi 69-kg-os kategóriában 302,5 kg-mal összetettben 8. helyet ért el, Itte Detenamo a férfi +105 kg-osok közt összetettben 347,5 kg-os eredménnyel a 14. helyen végzett, Reanna Maricha Solomon pedig a női +75 kg-os súlycsoportban, 220 kg-os teljesítménnyel a 11. helyen zárt.

A 2000-ben rendezett Sidney Olimpián két sportoló delegálta magát a játékokra: Cherico Detenamo és Marcus Stephen. A zászlóvivő Marcus Stephen volt. Cherico Detenamo a férfi 100 m-es síkfutásban indult, de az első fordulóban kizárták doppingvétség miatt. Marcus Stephen a férfi 62 kg-os súlyemelésben képviselte Naurut, és 285 kg-os összetett eredményével 11. helyezett lett.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Nauru témájú médiaállományokat.